„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
A Szibéria Ereje nehéz terepviszonyok közepette, hegyen-völgyön át kígyózik, és olyan térségeket is érint, amelyeken előfordulnak mínusz 40 Celsius-fok alatti hőmérsékletek
Fotó:GAZPROM
Üzembe helyezték a Bajkál-tó körzetéből induló és a kínai határt elérő 3000 kilométer hosszú Szibéria Ereje elnevezésű gázvezeték 2200 kilométeres szakaszát. A vezetéken a gázkitermelés irkutszki és a jakutföldi központjából az orosz Távol-Keletre és Kínába pumpálnak gázt. A most átadott első szakaszt követően egy másodikat is megépítenek, amely a kovitktai gázmezőtől a csajandaiig vezet majd. Az orosz Gazprom és a kínai CNPC 2014 májusában állapodott meg a Szibéria Ereje vezeték megépítéséről. A felek 30 évi gázszállításról állapodtak meg. A mintegy 400 milliárd dollár összértékű szerződés – idézi az MTI Vlagyimir Putyinnak a megnyitó folyamán elmondott szavait – minden idők legjelentősebb orosz gázszállítási szerződése. A tervezett 38 milliárd köbméteres kapacitást a vezeték 2025-ben éri majd el.
A Szibéria Ereje nehéz terepviszonyok közepette, hegyen-völgyön át kígyózik, és olyan térségeket is érint, amelyeken előfordulnak mínusz 40 Celsius-fok alatti hőmérsékletek. A vezeték azonban nemcsak az orosz építők szakmai tudását dicséri, hanem az orosz gazdasági diplomácia sikere is.
„Geopolitikai jelentősége, hogy ezzel Európa mellett újabb hatalmas piac nyílt meg az orosz gáz számára”
Nem véletlenül mondta Vlagyimir Putyin még 2014-ben, hogy ha Európa nem akar orosz gázt vásárolni, akkor találnak rá más vevőt, méghozzá Kínát. Ráadásul Ázsiában a gáz ára mintegy 30 százalékkal magasabb is az európainál. Jelenleg Kína 360 dollárért veszi 1000 köbméterét. Így ebből a szempontból is perspektívikusnak látszik a nyitás az ázsiai piacok felé. A Szibéria Ereje mind Oroszország, mind pedig Kína számára biztosítékot jelent egyrészről az export folyamatosságára, míg a másik oldalon az szükségletek kielégítésére.
„Az orosz gáz a kínai piac 10-15 százalékát fedi le”
Mint Alekszej Maszlov orosz Kína-szakértő rámutatott, elméletileg Oroszország a piac 20 százalékát is kihasíthatná magának, ám ezt Peking aligha engedné. A kínai piacon ugyanis egyetlen szektor esetében sem engednek senkit 12 százalékos részesedés fölé. Ezen kívül Kína most tárgyal a Türkmenisztánból érkező export növeléséről is. Onnan olcsóbban kapja a gázt, és a vezeték is az ő tulajdonában van. Így Türkmenisztán a legnagyobb vetélytársa Oroszországnak a kínai gázpiacon. Jelenleg Kína a gáz 94 százalékát Türkmenisztánból, Üzbegisztánból és Kazahsztánból importálja, ráadásul mindezt egy csövön. Vesz még gázt Mianmarból is, valamint LNG-t, azaz cseppfolyósított gázt az oroszországi Jamal-félszigetről, Ausztráliából, Katarból, Malajziából és Indonéziából is. Az azonban egyértelmű, hogy az orosz import jelentősen erősíti Kína energiabiztonságát.
A szerződés 2014-es aláírása óta a kínai piac 67 százalékkal nőtt, közben pedig az import megduplázódott. Az elmúlt két évben mintegy harmadával nőtt a fogyasztás, ami még tovább fog nőni, mert Peking a környezetvédelmi megfontolásból az üzleti szférát és a háztartásokat is a szénről a gázfűtésre állítja át. Az éves gázigény már lassan meghaladja a 300 milliárd köbmétert, az import pedig elérte a 130 milliárd köbmétert.
„Ezzel Kína még tavaly megelőzve Japánt, a világ legnagyobb gázimportőre lett”
A kínai energiamixben a földgáz aránya jelenleg 8 százalék, 2020-ra azonban a cél a 10 százalékos tervezett szint elérése. Hosszú távon Kína fogja húzni a világ gázfogyasztását. A szakértők legfeljebb azon vitáznak, hogy 2030-ra ez a piac 500 vagy 600 milliárd köbméter vesz majd fel. A szállítók számára ez óriási perspektívát jelent. Oroszország azonban nemcsak Ázsia felé nyit, hanem az Északi Áramlat bővítésével és a Török Áramlat megápítésével európai pozícióit is igyekszik erősíteni. Az export 2018-ban 225 milliárd köbméter volt, amelyből vezetéken mintegy 200 milliárd ment Európába. Az új piac megjelenése mindenképpen diverzifikálja az exportot, még ha az európai irány továbbra is a döntő marad.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
