„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Tilo Gräser írása a #moszkvater.com-on
„most olyan ponthoz érkeztünk, ahol vagy folytatódnak a komoly tárgyalások, vagy katonai eszkalációra kerül sor, aminek végén Ukrajna katasztrófális veresége áll majd”
Fotó:EUROPRESS/Ivan SAMOILOV/AFP
Nem sokkal azután, hogy Seymour Hersh közzétette a cikkét, amelyben még azt kérdezte, vajon találkozik-e Trump Putyinnal, a Fehér Ház és a Kreml is megerősítette, hogy erre sor kerül. Különféle szakértők találgatnak most, hogy mit fog megbeszélni a két elnök. Eközben Kijev és az Európai Unió (EU) úgy vélik, hogy nekik is van beleszólásuk, mivel meg kell védeniük Ukrajna szuverenitását, amelyet egyébként ők maguk már régóta figyelmen kívül hagynak.
„A <hajlandók> koalíciójának vezetői, az EU és Nagy-Britannia kormányfői már kinyilvánították, hogy továbbra is támogatják Ukrajnát fegyverekkel és pénzzel. Ezzel azt sugallják, hogy nem akarnak békét az országnak, amíg nem érik el céljukat, Oroszország tönkretételét”
Keir Starmer brit és Mark Carney kanadai miniszterelnök hétfőn valóban be is jelentették, hogy nem szabad békét kényszeríteni Ukrajnára. Sőt, azt Kijevvel együtt kell elérni, és Ukrajna jövőjét a szabadságnak, a szuverenitásnak és az önrendelkezésnek kell meghatároznia.
Friedrich Merz (CDU) kancellár „diplomáciai nagyoffenzívát” indított, írta többek között a Süddeutsche Zeitung. Ahelyett, hogy Merz más európai állam- és kormányfőkkel, valamint az EU-bizottsággal közösen a béke megteremtéséért cselekedne, az a célja, hogy megakadályozza az amerikai elnököt abban, hogy a Putyinnal találkozva „Ukrajna és esetleg egész Európa jövőjét kockára tegye”. Emiatt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is Berlinbe látogatott szerdán, ami nem mellesleg ismét megbénította a német főváros központját.
A külpolitikai megfigyelőket és elemzőket amellett, hogy mi a célja Trumpnak, és miért fogadta el Putyin a meghívást amerikai területre, a találkozó háttere is foglalkoztatja.
„Hersh szerint a csúcstalálkozó Steve Witkoff amerikai különmegbízottnak köszönhetően jött létre, aki szoros barátságot ápol Trumppal”
Egy amerikai kormányzati informátor elmondása szerint Putyin azért beszél Witkoff-fal, „mert tudja, hogy hatalma van, és a főnök nevében beszél”.
Hersh szerint Witkoff áll Trump azon fenyegetése mögött is, hogy további vámokat vet ki Kínára és Indiára, ha továbbra is orosz olajat vásárolnak. Az amerikai elnöki megbízott augusztus 6-i moszkvai látogatásán lényegében a következőket mondta Putyinnak:
„Szükséged van az olajbevételre, mi pedig tudjuk ellenőrizni a piacot”
Az, hogy Trump végül Putyin felé fordult, egy héttel azután történt, hogy további kérdések merültek fel Trump Jeffrey Epsteinnel való barátságáról, és néhány nappal azután, hogy Trump nyilvánosan elrendelte két amerikai atomtengeralattjáró áthelyezését „megfelelő régiókba”. Ez Dimitrij Medvegyev volt orosz elnök kijelentésére adott válasz volt, miszerint Trump „minden újabb ultimátuma fenyegetés és egy lépés a háború felé”.
Hersh idéz egy amerikai kormányzati tisztviselőt, aki a kérdésre, hogy a Washington és Moszkva közötti eddigi tárgyalások miért nem vetettek véget a háborúnak, azt válaszolta, hogy a probléma „kommunikációs hiba” volt.
„Trump a háború rendezését elsősorban területi kérdésnek tekinti”
Az informátor megerősíti a nyugatiak orosz érdekekkel kapcsolatos félreértését, amikor azt mondja, sokak számára az USA-ban ez „csak egy újabb területi háború”. Hersh emellett a következőket írja: „Az amerikai tisztviselőtől és más háborús szakértőktől azt az információt kaptam, hogy Putyin és a kormány tagjai többet akarnak, mint Ukrajna nagy részét. Ukrajna demilitarizálását akarják, azt, hogy távol maradjon a nyugati befolyástól, és mindenekelőtt a NATO-tól. Más szóval, garanciát akarnak arra, hogy Ukrajna soha többé ne jelentsen komoly fenyegetést Oroszországra.”
Ez valójában a kezdetektől fogva ismert, de a Nyugaton, nemcsak Washingtonban, figyelmen kívül hagyták.
„Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerepéről az amerikai újságíró azt írja, hogy a NATO-hoz akar csatlakozni és hatalmon akar maradni, de ebben a háborúban vesztes lapokkal játszik, és a legújabb felmérések szerint veszít a népszerűségéből”
Hersh szerint Ukrajna már több mint három éve a vereség szélén áll, és nem kapta meg a szükséges teljes nyugati támogatást.
Az Egyesült Államok „egy vesztésre álló háborúban ragaszkodik egy oldal támogatásához, aminek szörnyű következményei lehetnek Nyugat-Európára és a világ többi részére nézve” – véli Hersh. „A háborút be kell fejezni” – írja, és ehhez „kívülről érkező vezetésre” van szükség. Hersh szerint eddig a kommunikáció kudarcot vallott, de a két elnök csúcstalálkozója „kezdete lehet a folyamatnak”.
A találkozóval kapcsolatos spekulációk helyett utalásokat ad az amerikai alapvető érdekekre egy videóbeszélgetés, amelyet a norvég politológus, Glenn Diesen folytatott Brian Berletic amerikai külpolitikai szakértővel és volt katonával, illetve Jeffrey Sachs amerikai közgazdásszal.
„Berletic figyelmeztet, hogy az amerikai vezetés csapdába csalhatja Oroszországot Alaszkában”
Ezt azzal magyarázza, hogy az amerikai politika hosszú távú stratégiája a „hidegháború” vége óta az, hogy dominanciát szerezzen a világ felett, és biztosítsa, hogy ne merüljenek fel riválisok, se szövetségesek, se ellenfelek. Berletic megállapítja: „Ha pedig ezen a külpolitikán, vagy az azt mozgató és abból hasznot húzó különleges érdekeken alapvetően semmi sem változott, akkor a folyamatban lévő ukrajnai konfliktus tekintetében sem történhet változás.”
„Az amerikai politika az egykori katona szerint nem érdekelt az ukrajnai konfliktus végleges rendezésében, mivel ez valójában az Egyesült Államok háborúja Oroszország ellen, amelyet csupán Ukrajnán keresztül vívnak”
„Az amerikai parancsnokok állnak az ukrán fegyveres erők parancsnoki láncának élén. A CIA felügyeli az ukrán titkosszolgálatokat, amelyek újságírókat, tábornokokat és másokat gyilkolnak Moszkva utcáin. Továbbá koordinálják az amerikai és európai rakétákkal végrehajtott támadásokat Oroszország-szerte lévő célpontokra.” Az Egyesült Államok számára ez csupán egy újabb taktika arra, hogy bekerítsen és feltartóztasson egy geopolitikai ellenfelet. Berletichez hasonlóan Diesen is azt feltételezi, hogy az amerikai erőfeszítések a tűzszünet érdekében csupán arra szolgálnak, hogy a NATO átcsoportosíthassa magát, Ukrajnát átszervezzék, majd a háborút egy későbbi időpontban folytassák.
„Diesen nézőpontja szerint Oroszország csak akkor egyezhet bele egy megállapodásba, ha a NATO felhagy Ukrajna támogatásával”
Brian Berletic volt amerikai tengerészgyalogos arra figyelmeztet, hogy a Trump-adminisztráció is kész „teljes mértékben eljátszani minden bizalmat, amelyet Oroszország az Egyesült Államokba vet”. Példaként hozza fel Irán esetét, amellyel az amerikaiak tárgyalásokat kezdtek az atomprogramról, hogy eltereljék a figyelmet az Izrael által, amerikai megbízásból indított támadási előkészületekről. Véleménye szerint a pénteki tervezett találkozó „komoly aggodalomra ad okot”, mivel „az Egyesült Államoknak van történelmi múltja abban, hogy nemzeti vezetőket öl meg”.
Brian Berletic reméli, hogy Moszkva nem hagyja magát megtéveszteni a katonai sikerek által, és figyelembe veszi, hogy az Egyesült Államok a hidegháború vége óta „egyetlen, változatlan irányt” követ. Glenn Diesen politológus emlékeztet arra, hogy az amerikai politika legalább 2014 óta beavatkozik az ukrán konfliktusba, és az EU-politikusokkal együtt minden békés megoldásra irányuló megállapodást megszegett, a minszki egyezményektől a 2022 tavaszi isztambuli megállapodásig. Mint fogalmaz,
„nehezen hiszem, hogy hajlandóak feladni Ukrajnát, mint egy nagyon erős tőrt Oroszország oldalában”
Ukrajna a jövőben is hasznos lehet Amerika számára, hogy nyomás alatt tartsa Oroszországot. Washington most egy tűzszünettel „befagyasztaná a helyzetet, és megtartaná ezt az ukrán csatlóst, amelyet a későbbiekben Oroszország ellen vethetne be”. Ugyanakkor Oroszország megmutatta, hogy nem hagyja magát Trump fenyegetéseivel nyomás alá helyezni. Amikor az amerikai elnök atomtengeralattjárókat küldött Oroszország felé, Moszkva feloldotta a középhatótávolságú fegyverekre vonatkozó, maga által hozott összes korlátozást.
„Berletic az amerikai vezetés átfogó geopolitikai céljának Oroszország, Kína és a köztük lévő országok feltartóztatását tartja. Míg Trump Putyint Alaszkába hívja, Amerika az Azerbajdzsánnal és Örményországgal kötött megállapodások révén építi ki befolyását a Kaukázusban”
Ez a 2019-es Rand Corporation „agytröszt” „Extending Russia – competing from advantageous ground” (Oroszország kiterjesztése – verseny előnyös helyzetből) című stratégiai dokumentumát követi. Ebben minden lehetőség fel van sorolva, „amelyek segítségével az Oroszországi Föderációt be lehet keríteni, feltartóztatni és végül összeomlasztani”. „Miközben békét javasolnak, továbbra is végigmennek a feladatlistán, és kipipálják ezeket a lehetőségeket. Folyamatosan kihasználják ezeket az eszközöket, hogy nyomást gyakoroljanak Oroszországra és bekerítsék.”
Jeffrey Sachs közgazdász is a Rand Corporation dokumentumára utal, és az aktuális kaukázusi amerikai tevékenységeket is ebben látja gyökerezni. Sachs szerint az Washington harminc éve avatkozik be ott, és „a stratégia része, hogy megtámadja Oroszországot a kényes pontján”. Ez 1945 és 1991 között a CIA stratégiájának része volt, hogy Oroszországot a Szovjetunió déli, iszlám határán támadja. Sachs így fogalmaz:
„Úgy tűnik, nem tudnak leállni a játszmákkal. Senki sem akar békét. Mindenki bajt akar, háborút akar vívni”
Berletic geopolitikai szakértő Diesennek kifejti, az embereknek meg kell érteniük, „hogy ez nem félreértés”. Ukrajnában nem „Biden háborúja” zajlik, ahogy Trump mondja, hanem „az agenda folytatása”. A Trump-kormányzat pontosan ott folytatta, ahol a Biden-kormányzat abbahagyta. „Ez pedig árulásba és tragédiába fog torkollni Oroszország számára, ha bedőlnek bármelyiknek.”
Sachs is egy megtévesztő manővertől tart, és Diesenhez, valamint Berletichez hasonlóan csodálkozik a találkozó gyors és az Egyesült Államok területén való létrejöttén. A közgazdász, aki egykor támogatta a nyugati politikát, de már régóta kritizálja, egyrészt a CIA – „az amerikai történelem legveszélyesebb és legsikertelenebb intézménye” – szerepére hívja fel a figyelmet, másrészt az események mögött meghúzódó amerikai hosszú távú stratégiára. Az egykori elnöki tanácsadó és geostratéga, Zbigniew Brzezinski ezt a stratégiát már az 1990-es években esszékben és „A nagy sakktábla” című könyvében nyíltan leírta.
„Sachs a nyugati politikusokat kritizálja, amiért országaik, sőt az ukrán lakosság többségével szemben is folytatni akarják a háborút”
„Mi is történik itt valójában? Ezt a kérdést teljesen őszintén, nem retorikusan teszem fel. Csak a korrupcióról van szó? A billiós katonai kiadások őrültségéről? Vagy ez a mélyállam műve? Én hajlok arra, hogy ez utóbbit feltételezzem, ha a CIA-ra és a katonai-ipari komplexum többi részére gondolok.”
Az optimisták közé, akik a Berletic és Sachs által felvetett aggályok ellenére is reménykednek a háború végében, Alexander Rahr Oroszország-szakértő mellett Harald Kujat volt Bundeswehr vezérkari főnök és a NATO legmagasabb rangú katonája is tartozik. A svájci Die Weltwoche hetilapnak adott interjúban Kujat azt mondta, gyorsan kell cselekedni, mert a helyzet „minden nap csak katasztrófálisabb lesz Ukrajna számára”. Kijelentette,
„most olyan ponthoz érkeztünk, ahol vagy folytatódnak a komoly tárgyalások, vagy katonai eszkalációra kerül sor, aminek végén Ukrajna katasztrófális veresége áll majd”
Kujat világossá tette, hogy a pénteki találkozón – ellentétben az európai politikusok tévedésével – nem egy „alkuról” van szó. Ehelyett mindkét fél arról fog beszélni, hogyan lehet békefolyamatot indítani, különösen, mivel az Egyesült Államok lényegében évek óta proxy háborút vív Oroszországgal. Ezért Alaszkában nem születik konkrét megállapodás. A békeszerződésről szóló egyezségeket Oroszországnak és Ukrajnának kell közvetlenül megkötnie, tette hozzá Kujat.
„Teljesen abszurdnak nevezte, hogy az európai politikusok, beleértve Merzet is, meg akarják szabni Trump amerikai elnöknek, miről beszélhet Putyinnal”
Abban reménykedik, hogy Alaszkában megállapodás születik a béketárgyalások megkezdéséről. Ha tűzszünet van, azonnal el kell kezdeni a tárgyalásokat, hogy elkerüljék a szünetet, ami meghiúsíthatja mind a tűzszünetet, mind a tárgyalásokat. Kujat abban bízik, „hogy mindenkinek van annyi józan esze, hogy támogatja ezt a folyamatot, amely most remélhetőleg elindul, és nem akadályozza azt”.
Bármennyire is érthető a volt NATO-tábornok reménye, ugyanúgy jogos a Berletic által megfogalmazott szkepticizmus, tekintettel az amerikai fél hosszú távú érdekeire. Pénteken kiderül, melyikre van több ok.
(A cikk eredetileg itt jelent meg németül: https://apolut.net/tauschungsmanover-oder-friedenschance-von-tilo-graser/ Magyarra Péli Éva fordította.)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
brüsszelita says:
„nehezen hiszem, hogy hajlandóak feladni Ukrajnát, mint egy nagyon erős tőrt Oroszország oldalában”
Igen, azaz hogy nem! Mert pontosan ez az, amit a nyugat nem ért meg, ugyanis az angolszász gondolkodásmód azt nem teszi lehetővé, ezért fogja elbukni a nyugat az ukrán háborút, mint annyi mást a történelemben.
Ugyanis Ukrajna nem tőr Oroszország oldalában, hanem az oldalbordája, mint ahogy az a bibliában Ádámmal és Évával meg vagyon írva, csakhogy a brit és amerikai elitek már régen nem ebben gondolkodnak, hanem tiltott gyümölcsben és mérges kígyóban, ami a birodalmuk bukásához vezet.