„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Rohamrendőrök vesznek őrizetbe egy férfit Moszkvában az Alekszej Navalnij bebörtönzése ellen tiltakozók tüntetésén 2021. január 31-én
Fotó:EUROPRESS/NATALIA KOLESNIKOVA/AFP
Az egy héttel ezelőttinél is kevesebben, ugyanakkor elszántabban tüntettek Alekszej Navalnij kiszabadításáért vasárnap Oroszországban. Vlagyivosztokban, Jekatyerinburgban, Omszkban vagy Novoszibirszkben nőtt a tiltakozók száma, ám így is legfeljebb a kétezret érte el. A kisebb városokban ezzel szemben a múlt hetihez képest nagyjából tízszer kevesebben voltak az utcákon. Az ez alkalommal sem engedélyezett tiltakozások központja ezúttal is Szentpétervár és Moszkva volt, ahol szintén kevesebben voltak, mint egy hete. Még az ellenzéki források is legfeljebb 20 ezresre becsülték például a moszkvai tömeget.
„A rendőrség a múlt hetinél is határozottabban lépett fel, amelynek eredményeképpen minden eddiginél több – közel ötezer – tiltakozót tartóztattak le. Ugyanakkor radikalizálódtak a tiltakozók is, és különösen Moszkvában és Szentpéterváron durvábban léptek fel a két belvárost lezáró, a központban a metró állomásait lezáró hatóságokkal szemben”
Bár a Moszkvából érkező, tudatosan csak a rendőri fellépésre koncentráló képanyagok nem ezt mutatják, meg kell jegyezni, hogy ez a hatósági fellépés messze nem volt olyan durva, mint ahogy a napokban Hollandiában a járványügyi korlátozások elleni tüntetéseket a rendőrség szétverte, vagy ahogy az elmúlt két évben a francia „sárga mellényesek” akcióit a hatóságok kezelték.
Összességében elmondható, hogy ezen a hét végén a tüntetések messze nem voltak olyan sokszínűek, mint egy hete, és csak Navalnij csapatának legelszántabb támogatói mentek tiltakozni. Ebből következően a tüntetők sokkal agresszívebbek is voltak. Ez valahol logikus is, hiszen új ok nem volt a tiltakozásra.
„Minden bizonnyal többen lesznek azért az utcákon néhány nap múlva, február 3-án kerül ugyanis sor Navalnij bírósági tárgyalására, és az ellenzéki politikus nagy eséllyel 3 és fél évi letöltendő börtön büntetést kap”
Bár Navalnij alapítványának vezetője kimondottan sikeres hétvégéről beszél, a most az utcákon megjelent tömeg a hatalomra nézve egyáltalán nem nevezhető kritikusnak. Sőt! A hatóságok igyekeznek látványosan erőt demonstrálni, ami az adott helyzetben természetesnek mondható, ennek ellenére a Putyin állítólagos palotájáról szóló film óta az utca hangja határozza meg a közbeszédet.
Ezt a film manipulatív jellegét leleplező ellenfilm sem tudta megfordítani. Egyrészt az ellenzéki média és a nyugati fősodor ezt szemérmesen elhallgatta, másrészt sokan nem hisznek ennek a filmnek a valódiságában sem. A fő kérdés, hogy a gelendzsiki palotát még építik, avagy csak tatarozzák. A kételyeket az oszlathatná el, ha a helyszínre meghívnák az összes érdeklődőt, így az ellenzéki sajtót is. Nem erősítette a Kremllel szemben a bizalmat az sem, hogy csak egy hét után állt elő a Putyin környezetéhez tartozó Arkagyij Rotenberg azzal, hogy ő a komplexum tulajdonosa, és luxus szállodát épít Gelendzsikben.
„Ebben a helyzetben különösen nagy várakozás előzi meg Putyinnak a parlament két házához intézett évi üzenetét. Ahhoz, hogy a Kreml visszavegye a kezdeményezést az információs térben, az elnöknek legalább olyan hatásos üzenettel kell előrukkolnia, mit egy éve, amikor bejelentette az akkori kormányfő Dmitrij Medvegyev lemondását”
Ez a hét vége tehát nem hozott semmi újat. Sőt, inkább a tüntetések korlátairól beszélhetünk. A tiltakozás továbbra is a rendszeren kívüli ellenzék vezetőinek a társadalomban egyébként nem igazán elfogadott személyéhez kapcsolódik, ráadásul 2013 óta program helyett csak annyit tudnak mondani, hogy a hatalom lop, és le kell váltani. De hogy mi lenne akkor, ha az ellenzék jutna hatalomra, arra az orosz társadalom hiába várja a választ.
„Az ellenzék tehát önmagát veri meg, ám a hatalom ennek ellenére nem dőlhet hátra. Mindenek előtt azt kell első lépésben a tüntetések, a járvány és az ebből fakadó szociális gondok kezelésével meggyőzően igazolnia, hogy szó sincs stagnálásról, a rendszer elfáradásról, a helyzetet kézben tartja és a problémákat képes megoldani”
Damoklész kardjaként ugyanis ott lebeg felette, hogy a liberális ellenzéki és tiltakozások és a növekvő szociális elégedetlenség az egyébként is egzaltált hangulatú járvány helyzetben összekapcsolódnak. Arra is számítani kell, hogy a tiltakozások ereje nyáron a szeptemberi parlamenti választások közeledtével fokozódni fog. De figyelmeztető a tiltakozások gyengesége ellenére a Kreml számára az is, hogy Putyin támogatottsága megült, „csupán” 53 százalékos, a hatalmi párt, az Egységes Oroszország 28 százalékos népszerűsége pedig kimondottan aggasztó, és nem az elégedettségről árulkodik.
„A helyzetet a Kremlnek ráadásul romló nemzetközi környezetben, a rá nehezedő nyomás növekedése közepette – mint a tüntetések is mutatják -, információs ellenszélben kell kezelnie”
Jól mutatja ezt, hogy a nyugati fősodor média – beleértve a hazai sajtó többségét is – kizárólag Navalnijék narratíváját közvetíti, ezt követve számol be a történésekről. Így a „Putyin palotája” című film állításait cáfolni próbáló másik film, „A mesebeli palota” nem ütötte meg a többség ingerküszöbét, vagy csak legyintett rá. (Ez annak ellenére elfogadhatatlan, hogy közben azért kérdések merültek fel e film hitelességével kapcsolatban is. – a szerk.) De a tüntetésekről szóló anyagok is – hol tudatosan, hol pedig csupán az árral sodródva – kizárólag a letartóztatásokra koncentrálnak, a tiltakozók számát e hét végén meg sem említették, mert az nem illett volna az ellenzéki hangulat erősödéséről szóló narratívába.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
