„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Brüsszel és a kettős mérce

2022. okt. 23.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Litvánia azon európai országok közé tartozik, amelyek bírálják Budapestet a törvények felsőbbrendűségének megsértése miatt. Csak közben a litván politikusok azt felejtik el, hogy őket szintén Nyomás alatt tartja Brüsszel. Vilniust az Európai Bíróság is elítélte amiatt, hogy az alkotmány módosítása szembe megy az EU normatív bázisával. Egészen pontosan arról van szó, hogy a változtatás lehetővé teszi az országba érkező illegális migránsok letartóztatását, tőlük a menekült státusz megtagadását. Szóval, mire is ez a kioktató hangnem?

„A menekülteket az Amnesty International jelentése szerint nyomás alatt tartják, sőt adott esetben még meg is kínozzák. Ezzel azt akarják elérni, hogy tovább álljanak, és ne itt kérjenek menedékjogot” #moszkvater

„A menekülteket az Amnesty International jelentése szerint nyomás alatt tartják, sőt adott esetben még meg is kínozzák. Ezzel azt akarják elérni, hogy tovább álljanak, és ne itt kérjenek menedékjogot”
Fotó:EUROPRESS/SEFA KARACAN/ANADOLU AGENCY/AFP

A kettős mérce mára már normává vált az Európai Unióban. Egy ország annyiszor sérti meg az európai törvényeket, amennyiszer csak akarja, ha külpolitikai és ideológiai értelemben nem lép ki az Európai Unió fősodrából. Ez esetben Brüsszel elnéző.

„Ám túlzott önállóság még akkor is megbocsájthatatlan, ha egy ország azért a törvény szabta keretek között marad”

Ilyen esetben akár a hírhedt 7. cikkelyt is bevethetik ellene. Arról nem is beszélve, hogy nem kap az európai pénzekből. A jogállamiság kérdését ugyanis már összekapcsolták a kifizetésekkel.

Jó példa erre a kettős megközelítésre Litvánia esete, ahol kritikus helyzet alakult ki az ország migrációs politikájával kapcsolatban. Vilnius akadálytalanul befogadja az Ukrajnából érkezőket, ugyanakkor a Közel-Keletről vagy Közép-Ázsiából menekülők az emberi méltóságot semmibe vevő körülmények között hónapokat várnak különleges táborokban ügyük elbírálására.

„A menekülteket az Amnesty International jelentése szerint nyomás alatt tartják, sőt adott esetben még meg is kínozzák. Ezzel azt akarják elérni, hogy tovább álljanak, és ne itt kérjenek menedékjogot”

Ezt a fellépést túlzás nélkül nevezhetjük az emberi jogok megsértésének, Brüsszelt azonban a dolog nem nagyon érdekli. Ezzel szemben az Európai Unió teljes erővel támadja Magyarországot, és azzal vádolja a kormányt, hogy szembe megy az Európai Unió normáival. Emlékezhetünk a gyerekek előtt az LMBTQ propagandát megtiltó törvényre. Ez már ok arra, hogy sarokba szorítsák Budapestet, miközben a „rossz migránsok” táborban tartása Litvániában nem okoz gondot.

„De emlékezhetünk arra is, hogy mekkora felhördülés követte Brüsszelben Magyarországnak azt a lépését, amikor nem engedte területére a megélhetési migránsokat”

Éveken át folyt erről a vita, miközben ugyanez a fellépés más ország részéről nem vágja ki a biztosítékot. A kettős mérce alkalmazása nagyon mélyen gyökerezik. Úgy tűnik, semmi baja nem lehet annak, aki belesimul a Washington által megszabott ideológiai fősodorba, és fegyelmezetten követi a „nagyok” által megszabott külpolitikai irányt.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

  1. Miért is kellene Litvániának menedéket adni a Közel-Keletről jövőknek? Ukrajna majdnem szomszédos ország, szláv nyelvet is beszélnek. De mi közük van a bagdadi tolvajokhoz akik többnyire hazájuk rendőrsége elől menekülnek, vagy a börtönökből szöktek meg? A nemzetközi jog értelmében az első biztonságos országnak kell menedéket adni, és nem a tizediknek. A menedékjog nem étlap, hogy kiválasztom a nekem tetsző helyeket és oda menekülök.

KAPCSOLODÓ CIKKEK

Káosz pezsgőbe mártva

2026. jan. 21.
Lesz annak valami diszkrét bája, amikor az antiglobalista Nigel Farage tockosokat oszt ki a davosi globalista elitnek. Nem beszélve Trumpról...

A rakéta reneszánsz

2026. jan. 19.
Van az orosz-ukrán háborúnak egy olyan aspektusa, amely ugyan időről időre előkerül, mégsem esik elég szó róla. Ez pedig a hátországok ellen...

Miről beszél Trump Davosban?

2026. jan. 20.
Davosra figyel a héten a nemzetközi közvélemény. No, nem azért, mert itt dől el a világ sorsa, Donald Trump részvétele azonban a jelenlegi k...

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK