„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„A menekülteket az Amnesty International jelentése szerint nyomás alatt tartják, sőt adott esetben még meg is kínozzák. Ezzel azt akarják elérni, hogy tovább álljanak, és ne itt kérjenek menedékjogot”
Fotó:EUROPRESS/SEFA KARACAN/ANADOLU AGENCY/AFP
A kettős mérce mára már normává vált az Európai Unióban. Egy ország annyiszor sérti meg az európai törvényeket, amennyiszer csak akarja, ha külpolitikai és ideológiai értelemben nem lép ki az Európai Unió fősodrából. Ez esetben Brüsszel elnéző.
„Ám túlzott önállóság még akkor is megbocsájthatatlan, ha egy ország azért a törvény szabta keretek között marad”
Ilyen esetben akár a hírhedt 7. cikkelyt is bevethetik ellene. Arról nem is beszélve, hogy nem kap az európai pénzekből. A jogállamiság kérdését ugyanis már összekapcsolták a kifizetésekkel.
Jó példa erre a kettős megközelítésre Litvánia esete, ahol kritikus helyzet alakult ki az ország migrációs politikájával kapcsolatban. Vilnius akadálytalanul befogadja az Ukrajnából érkezőket, ugyanakkor a Közel-Keletről vagy Közép-Ázsiából menekülők az emberi méltóságot semmibe vevő körülmények között hónapokat várnak különleges táborokban ügyük elbírálására.
„A menekülteket az Amnesty International jelentése szerint nyomás alatt tartják, sőt adott esetben még meg is kínozzák. Ezzel azt akarják elérni, hogy tovább álljanak, és ne itt kérjenek menedékjogot”
Ezt a fellépést túlzás nélkül nevezhetjük az emberi jogok megsértésének, Brüsszelt azonban a dolog nem nagyon érdekli. Ezzel szemben az Európai Unió teljes erővel támadja Magyarországot, és azzal vádolja a kormányt, hogy szembe megy az Európai Unió normáival. Emlékezhetünk a gyerekek előtt az LMBTQ propagandát megtiltó törvényre. Ez már ok arra, hogy sarokba szorítsák Budapestet, miközben a „rossz migránsok” táborban tartása Litvániában nem okoz gondot.
„De emlékezhetünk arra is, hogy mekkora felhördülés követte Brüsszelben Magyarországnak azt a lépését, amikor nem engedte területére a megélhetési migránsokat”
Éveken át folyt erről a vita, miközben ugyanez a fellépés más ország részéről nem vágja ki a biztosítékot. A kettős mérce alkalmazása nagyon mélyen gyökerezik. Úgy tűnik, semmi baja nem lehet annak, aki belesimul a Washington által megszabott ideológiai fősodorba, és fegyelmezetten követi a „nagyok” által megszabott külpolitikai irányt.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
csakafidesz says:
Miért is kellene Litvániának menedéket adni a Közel-Keletről jövőknek? Ukrajna majdnem szomszédos ország, szláv nyelvet is beszélnek. De mi közük van a bagdadi tolvajokhoz akik többnyire hazájuk rendőrsége elől menekülnek, vagy a börtönökből szöktek meg? A nemzetközi jog értelmében az első biztonságos országnak kell menedéket adni, és nem a tizediknek. A menedékjog nem étlap, hogy kiválasztom a nekem tetsző helyeket és oda menekülök.