Kezdőlap » x-demokrata » „Borisz Nyikolajevics, még nem állok készen!”
Vlagyimir Putyin és Borisz Jelcin 1999 szeptemberében #moszkvater

„Borisz Nyikolajevics, még nem állok készen!”

Húsz évvel ezelőtt nevezte meg először a nyilvánosság előtt utódjelöltként Borisz Jelcin az akkor miniszterelnökké kinevezett Vlagyimir Putyint

Vlagyimir Putyin és Borisz Jelcin 1999 szeptemberében #moszkvater
Vlagyimir Putyin és Borisz Jelcin 1999 szeptemberében
Fotó:EUROPRESS/STF / POOL / AFP)

Húsz éve, 1999. augusztus 9-én történt, hogy Borisz Jelcin – a következő évben esedékes elnökválasztást megemlítve – televíziós nyilatkozatában először nevezte meg azt a személyt, aki véleménye szerint képes konszolidálni a társadalmat, és a széles körű politikai támogatással folytatni a reformokat… Vlagyimir Putyinról van szó, akit Szergej Sztyepasin menesztése után egyúttal megbízott a kormányfői teendők ellátásával. Az utód keresése ekkor már intenzíven folyt, ennek a jegyében lett miniszterelnök Szergej Kirijenko, Jevgenyij Primakov és Szergej Sztyepasin is.

„Jelcin bejelentése sokakat meglepett”

Az utódjelölt ugyanis akkor mindössze 46 éves volt. S bár ekkor már a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója és az Orosz Nemzetbiztonsági Tanács főtitkára, az orosz közvélemény szemében ismeretlen. Még nagyobb volt a tanácstalanság személyével kapcsolatban külföldön.

Jelcin augusztus elején tárgyalta meg az adminisztrációját vezető Alekszandr Volosinnal a kormányváltást. A döntés ekkor már megszületett, csak az volt a kérdés, hogy Putyint még a nyáron vagy inkább ősszel nevezzék ki. Az elnök végül az augusztus mellett foglalt állást. „Most mindenki szabadságon van, nem érdekli a politika, így aztán lesz néhány hete az új miniszterelnöknek arra, hogy felvegye a ritmust” – érvelt. Putyinnal augusztus 5-én közölte a döntést, akivel aztán már augusztus 15-diki hivatalos kinevezése után állítólag egy hajóúton beszélte meg az utódlással kapcsolatos kérdéseket.

„Ekkor, augusztus elején Putyin azt válaszolta Jelcinnek, hogy ott fog dolgozni, ahová az elnök küldi”

A közeledő parlamenti választásokkal kapcsolatban ugyan kifejezte kétségeit, s bevallotta, hogy nem szereti a kampányokat, Jelcin azonban megnyugtatta, hogy nem ez lesz a fő feladata. „S mit szólna a legmagasabb poszthoz?” – vetette fel állítólag Jelcin. Putyin azonban kivárt a válasszal. „Nem tudom, Borisz Nyikolajevics. Nem gondolom, hogy készen állok rá” – válaszolta a visszaemlékezések szerint Putyin. „Gondolja meg, én bízok Önben!” – válaszolta erre Jelcin.

Azóta húsz esztendő telt el. Voltak benne hullámvölgyek, és hullámhegyek is. Egy azonban biztos.

„A szerény csinovnyikból Oroszország egyik legsikeresebb elnöke lett”

Akármi is történik még ezután, Vlagyimir Putyin beírta a nevét a történelem könyvekbe. Lehet, hogy azokban a húsz évvel ezelőtti napokban még kicsit bizonytalan volt önmagában, abban azonban nem kételkedett, hogy azon a poszton fog helytállni, ahová szólítja a haza.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.