//Biden kivár a szankciókkal
„Biden ugyan rossz megállapodásnak nevezte az Európai Unió szempontjából az Északi Áramlatot, ám igazából nem fogalmazta meg a hozzáállását a projekthez” #moszkvater

Biden kivár a szankciókkal

MEGOSZTÁS

Bár jó egy év után február 6-án újraindultak a Balti-tengeren át orosz gázt szállító Északi Áramlat bővítésének munkálatai, az új washingtoni adminisztráció egyelőre ennek ellenére sem vezette be a kongresszus két háza által kétpárti konszenzussal elfogadott szankciókat. Lehet, hogy bejön Angela Merkel számítása, és az európai kapcsolatok javítását szem előtt tartva a Joe Biden puhít az Északi Áramlattal kapcsolatos amerikai politikán?

„Biden ugyan rossz megállapodásnak nevezte az Európai Unió szempontjából az Északi Áramlatot, ám igazából nem fogalmazta meg a hozzáállását a projekthez” #moszkvater
„Biden ugyan rossz megállapodásnak nevezte az Európai Unió szempontjából az Északi Áramlatot, ám igazából nem fogalmazta meg a hozzáállását a projekthez”
Fotó:EUROPRESS/MANDEL NGAN/AFP

Áttekinti az Északi Áramlattal kapcsolatos amerikai politikát a Bidem-adminisztráció. A The Wall Street Journal értesülése szerint Washington megbeszéléseket kezdett a gázvezeték jövőjéről Berlinnel, közben a napokban véglegesítenie kellene azoknak az építésben résztvevő cégeknek a jegyzékét, amelyekre szankciókat kell kivetni. A lap szerint a Biden-adminisztráció azt fontolgatja, hogy a nemzeti érdekekre hivatkozva mégsem vet ki szankciókat.

„Washingtonnak ugyanis most fontosabb Németország megbékítése. Joe Biden ugyanis Donald Trump politikáját korrigálva mindenképpen javítani próbál a megromlott európai kapcsolatokon, és ebben kulcsszerepet játszik Németország”

Trump elnökségének négy éve alatt erősen megromlott az Egyesült Államok és Németország viszonya. A volt amerikai elnök eleve szkeptikusan viszonyult az Európa számára védőernyőt biztosító  NATO-hoz, folyamatosan követelte a német katonai kiadások növelését, ki akarta vonni az országból az ott állomásozó amerikai katonák egy részét, és kereskedelmi háborút indítva büntetővámokkal fenyegette meg a német autóipart. Természetesen keményen fellépett az Északi Áramlat bővítése ellen is.

„Biden ugyan rossz megállapodásnak nevezte az Európai Unió szempontjából az Északi Áramlatot, ám igazából nem fogalmazta meg a hozzáállását a projekthez”

Ez sokáig nem halogatható, hiszen már a Szenátus külügyi bizottsága is információt kért a gázvezeték kérdésében folyó megbeszélésekről. Mert a WSJ értesülései szerint mind a Fehér Házban, mind pedig Washington és Berlin között – egyebek mellett egy moratóriumról – megélénkültek a projekt körüli tárgyalások. Minden esetre árulkodó, hogy Washington eddig arra sem reagált érdemben, hogy több mint egy év után felújították az építkezés munkálatait. A Fehér Ház szóvivője ennek kapcsán csak annyit jegyzett meg, hogy figyelik a fejleményeket, és ha kell, akkor lépnek.

„Washington nehéz helyzetben van, hiszen a szankciók felfüggesztése orosz geopolitikai győzelem lenne, Amerika stratégiai célja pedig a nyomás fokozása Moszkvára. Ugyanakkor fontosnak tartják a német-amerikai viszony javítását is, ennek pedig feltétele, hogy az Egyesült Államok valamilyen módon elálljon az Északi Áramlat bővítésének további blokkolásától. Kérdés, hogy melyik cél most Washington számára a fontosabb”

A Balti-tenger alatt húzódó vezeték nyomvonala 1300 kilométer, és két szálas bővítésből már 2460 kilométer, a projekt 94 százaléka elkészült, és csak kétszer 75 kilométert kellene még lefektetni. A gázvezeték építése még 2019-ben akadt el, mert az amerikai szankciók miatt a svájci Allseas cég a dániai Bornholm-szigetnél felfüggesztette a csőfektetést. A Gazprom ezt a helyzetet mára megoldotta, és két hete ismét folyik az építkezés.

„A projekt befagyasztásához nem csupán politikai és gazdasági okokból ragaszkodik Németország. Amennyiben az Északi Áramlat 2 nem indul be, Európa még kevésbé tud hatni Oroszországra. Romlik a német versenyképesség is, ráadásul egy ilyen forgatókönyvnek komoly jogi és pénzügyi következményei lennének”

A működéshez már minden érintett ország megadta az engedélyt, az építési leállításával ráadásul a német kormány szembe menne a Bundestag által elfogadott törvénnyel. Németországnak ebben az esetben súlyos kártérítést is kellene fizetnie, és komoly kár érné a német cégeket is. A 10 milliárd eurós beruházás felét a Gazprom fedezi, míg a másik felét nyugati cégek, akiket nem nagyon érdekelnek sem az amerikai stratégiai és üzleti érdeke, sem pedig Navalnij sorsa vagy az orosz demokrácia állapota.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.