Áttekinti az Északi Áramlattal kapcsolatos amerikai politikát a Bidem-adminisztráció. A The Wall Street Journal értesülése szerint Washington megbeszéléseket kezdett a gázvezeték jövőjéről Berlinnel, közben a napokban véglegesítenie kellene azoknak az építésben résztvevő cégeknek a jegyzékét, amelyekre szankciókat kell kivetni. A lap szerint a Biden-adminisztráció azt fontolgatja, hogy a nemzeti érdekekre hivatkozva mégsem vet ki szankciókat.
„Washingtonnak ugyanis most fontosabb Németország megbékítése. Joe Biden ugyanis Donald Trump politikáját korrigálva mindenképpen javítani próbál a megromlott európai kapcsolatokon, és ebben kulcsszerepet játszik Németország”
Trump elnökségének négy éve alatt erősen megromlott az Egyesült Államok és Németország viszonya. A volt amerikai elnök eleve szkeptikusan viszonyult az Európa számára védőernyőt biztosító NATO-hoz, folyamatosan követelte a német katonai kiadások növelését, ki akarta vonni az országból az ott állomásozó amerikai katonák egy részét, és kereskedelmi háborút indítva büntetővámokkal fenyegette meg a német autóipart. Természetesen keményen fellépett az Északi Áramlat bővítése ellen is.
„Biden ugyan rossz megállapodásnak nevezte az Európai Unió szempontjából az Északi Áramlatot, ám igazából nem fogalmazta meg a hozzáállását a projekthez”
Ez sokáig nem halogatható, hiszen már a Szenátus külügyi bizottsága is információt kért a gázvezeték kérdésében folyó megbeszélésekről. Mert a WSJ értesülései szerint mind a Fehér Házban, mind pedig Washington és Berlin között – egyebek mellett egy moratóriumról – megélénkültek a projekt körüli tárgyalások. Minden esetre árulkodó, hogy Washington eddig arra sem reagált érdemben, hogy több mint egy év után felújították az építkezés munkálatait. A Fehér Ház szóvivője ennek kapcsán csak annyit jegyzett meg, hogy figyelik a fejleményeket, és ha kell, akkor lépnek.
„Washington nehéz helyzetben van, hiszen a szankciók felfüggesztése orosz geopolitikai győzelem lenne, Amerika stratégiai célja pedig a nyomás fokozása Moszkvára. Ugyanakkor fontosnak tartják a német-amerikai viszony javítását is, ennek pedig feltétele, hogy az Egyesült Államok valamilyen módon elálljon az Északi Áramlat bővítésének további blokkolásától. Kérdés, hogy melyik cél most Washington számára a fontosabb”
A Balti-tenger alatt húzódó vezeték nyomvonala 1300 kilométer, és két szálas bővítésből már 2460 kilométer, a projekt 94 százaléka elkészült, és csak kétszer 75 kilométert kellene még lefektetni. A gázvezeték építése még 2019-ben akadt el, mert az amerikai szankciók miatt a svájci Allseas cég a dániai Bornholm-szigetnél felfüggesztette a csőfektetést. A Gazprom ezt a helyzetet mára megoldotta, és két hete ismét folyik az építkezés.
„A projekt befagyasztásához nem csupán politikai és gazdasági okokból ragaszkodik Németország. Amennyiben az Északi Áramlat 2 nem indul be, Európa még kevésbé tud hatni Oroszországra. Romlik a német versenyképesség is, ráadásul egy ilyen forgatókönyvnek komoly jogi és pénzügyi következményei lennének”
A működéshez már minden érintett ország megadta az engedélyt, az építési leállításával ráadásul a német kormány szembe menne a Bundestag által elfogadott törvénnyel. Németországnak ebben az esetben súlyos kártérítést is kellene fizetnie, és komoly kár érné a német cégeket is. A 10 milliárd eurós beruházás felét a Gazprom fedezi, míg a másik felét nyugati cégek, akiket nem nagyon érdekelnek sem az amerikai stratégiai és üzleti érdeke, sem pedig Navalnij sorsa vagy az orosz demokrácia állapota.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2024 - #moszkvater