//Betegszabadságon az elnök
Ramzan Kadirov csecsen elnök #moszkvater

Betegszabadságon az elnök

Miközben Moszkvára figyel a világ, Groznijban átmeneti munkaképtelenségre hivatkozva Ramzan Kadirov csecsen elnököt ideiglenesen a kormányfő helyettesíti. Még az is lehet, hogy mindez összefüggésben van a föderáció központjában zajló átalakulással.

Ramzan Kadirov csecsen elnök #moszkvater
Ramzan Kadirov csecsen elnök
Fotó:EUROPRESS/Sergey Guneev/Sputnik

Az ember csak kapkodja a fejét. Nem elég, hogy Vlagyimir Putyin egy szokványosnak ígérkező éves beszámoló helyett az alkotmány módosítását jelentette be, lemondott a kormány, és már meg is szavazták az új miniszterelnököt, még a kirobbanthatatlannak tűnő csecsen elnök is betegszabadságra ment. Mint az erről szóló hivatalos közlemény fogalmaz, Ramzan Kadirovot az átmeneti munkaképtelenség idejére Muszlim Hucsijev kormányfő helyettesíti.

„Kadirov már nem először függeszti fel magát – ami valljuk be, önmagában is szokatlan -, az időzítés azonban finoman szólva is gyanús”

Egy ideje már csiripelnek arról a verebek, hogy az önjáró, magát csakis Vlagyimir Putyin alárendeltjének tekintő, a szilovikokkal nem éppen bensőséges kapcsolatot ápoló Kadirov távozik, a hírt azonban igazán senki nem vette nagyon komolyan. Már csak azért sem, mert a mindig ingatag Kaukázusban Csecsenföld éppen neki köszönhetően stabil pont. Erre fel éppen akkor jelent beteget, amikor átalakul az ország politikai rendszere, amely felizgatja az orosz közvéleményt.

Ez az időzítés tehát akkor is furcsa, ha Kadirov nem először „íratja ki” magát. Ezt tette akkor is, amikor tavaly az Egyesült Arab Emirátusokba utazott, ahol lebonyolított néhány találkozót, és részt vett pár rendezvényen. Máskor szabadságra utazott, de volt olyan is, hogy beteg volt. Akkor hivatkozott tehát munkaképtelenségre, amikor valóban nem tudott teljes mértékben az elnöki kötelezettségeire összpontosítani.

„Nem meglepő hát, hogy a távollét miatt megkezdődött a találgatás”

Felröppentek olyan hírek is, miszerint Kadirov az Alekszandr Jemeljanyenko elleni meccsre készül. Az orosz MMA harcos ugyanis nemrég fogadta el a kihívást. A nagyszájú csecsen vezető azzal dobott neki kesztyűt, hogy a korábban az erőemelő Mihail Kokljajevet móresre tanító profit ő egy ütéssel padlóra küldi. A Kaukázusban pedig máig élők a hagyományok, így Kadirov már presztízsveszteség nélkül nem térhet ki a párviadal elől.

„Ennél komolyabb indoknak tűnhet az Argumenti nyegyelji értesülése, miszerint Kadirov az államfő különmegbízottja lesz az Arab-öböl iszlám országaiban”

A csecsen elnök régióbeli kapcsolatait nézve ez nem is tűnik ördögtől valónak, Csecsenföld stabilitása felől nézve a dolgot azonban már koránt sem ilyen egyértelmű a helyzet. Kadirov ugyanis sikeresen stabilizálta a ’90-es években Moszkvával két háborút is megvívó kaukázusi köztársaságot. Esetleges távozása pedig felboríthatná Csecsenföldön a törékeny, a különböző tejpek viszonyán alapuló erőegyensúlyt. Kadirov klánja ugyan a térséggel foglalkozó szakértők szerint nem a legerősebb, és a kemény kezű elnök politikájával szemben van is elégedetlenség, ám éppen ez a patthelyzetként is leírható erőmegoszlás tartja szilárdan a köztársaságot az Oroszországi Föderációban. A csecsenek ugyanis egyenes emberek, és tisztelik az erőt.

„A grozniji vezetés politikailag kiszolgáltatott Moszkvának, míg a központ szintén függ a helyi hatalomtól”

Ez a kölcsönös függés biztosítja a Kaukázusban a stabilitást, Kadirov távozása pedig megbillentheti a klánok közötti viszonyt. Ez pedig egy ilyen kényes régióban beláthatatlan következményekkel járna. Az pedig messze nem egyértelmű, hogy Hucsijev megbirkózna egy ilyen helyzettel, miközben Kadirov már bizonyított. Tény tehát, hogy Kadirov kapcsolatai az Öböl térségében fontosak lehetnek Moszkvának, ám semmiképpen sem Csecsenföld destabilizálódása árán.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.