A német kormány a kalinyingrádi blokád feloldására szólította fel Litvániát. Egyetért Berlinnel Brüsszel is, és az Európai Bizottság már készíti a hivatkozott szankciós csomag szövegének pontosítását, amellyel egyértelművé teszi, hogy a korlátozások nem vonatkoznak a kalinyingrádi tranzitra. Vilnius azonban kitart álláspontja mellett, és a saját játszmáját játssza, amelynek lényege, hogy a feszültség fokozásával még nagyobb NATO kontingens állomásoztatását kényszerítse ki.

Litvánia nem ért egyet azzal, hogy úgynevezett zöld folyosót létesítsenek a kalinyingrádi tranzit számára. Erről Asta Skysgirite elnöki tanácsadó beszélt, aláhúzva, hogy Litvánia továbbra is ellenőrizni fogja a területén átmenő forgalmat. Vilnius arra hivatkozik, hogy ő csak végrehajtja a brüsszeli szankciókat, és ez nem Litvánia, hanem az Európai Unió és Oroszország ügye.

„A litván vezetés nem hajlandó feloldani a területén keresztül a kalinyingrádi régióba irányuló orosz áruk exportjának tilalmát, és ellenzi az európai politikusok ötletét, amely szerint enyhítenék a régióba irányuló orosz áru tranzit tilalmát”

Ezt már Petras Austrevicius európai parlamenti képviselő fejtegette,  aki szerint óriási hiba lenne, ha az EU beavatkozna Litvánia döntésébe. Austrevicius szerint az orosz fenyegetések hatására néhány EU-politikus elkezdett gondolkodni a tranzithelyzet bizonyos mértékű korrekcióján, Litvánia azonban nem fogja megváltoztatni a döntését csak azért, mert Oroszország fenyegetőzik. „Ez az értékek elárulása. Sőt, kísérlet arra, hogy Litvániát elvágják a tranzitfolyosókon keresztül” – mondta Austrevicius.

„Litvánia nagyjából két hete akadályozza a kalinyingrádi orosz enklávéba irányuló vasúti és közúti tranzitot, azaz nem engedi át a területén az uniós szankciók hatálya alá eső árukat”

A hírek szerint azonban az EU-ban úgy gondolják, hogy az Oroszországból lényegében Oroszországba irányuló szállítások nem minősülnek exportnak, így nem eshetnek a tilalom hatálya alá. Erről határozattervezet is készült – melynek pontos tartalmát nem hozták még nyilvánosságra –, amelyet a litvánok nem hajlandók elfogadni. Az Európai Bizottság a kiszivárgott információk alapján Oroszország a háború előtti mennyiségben szállíthatna árut a kalinyingrádi exklávéba, és ezt különleges esetekben növelhetné csak. Brüsszel ugyanis mindenképpen szeretné elkerülni, hogy Kalinyingrádon keresztül juthasson áru külföldi piacokra.

„Álláspontja megváltoztatására szeretné rábírni Vilniust Berlin is”

A Der Spiegel értesülései szerint Vilnius a nyomásgyakorlást geopolitikai vereségként éli meg, és különösen felháborítja Berlin álláspontja. A magazin szerint a német fél június 18. óta igyekszik rábírni Brüsszelt arra, hogy a Kalinyingrádi területet vegye ki a szankciók alól. Nem utolsó sorban azért, mert a balti államban német vezetésű NATO kontingens állomásozik, Berlin pedig nem szeretne katonai összeütközésbe keveredni Oroszországgal. Litvánia most attól tart, hogy a konfliktus kiéleződése esetén Berlin kivonhatja katonáit.

„A Der Spiegel megszellőztette azt is, hogy a német kormányt felháborították a litván lépések, és ennek Berlin hangot is adott”

A Politico úgy tudja, hogy ebben a kérdésben Olaf Scholz kancellár is beszált a litván kormányfővel, a figyelmeztetés azonban nem volt olyan kemény, mint azt a Spiegel sugallja. Scholz egyébként a madridi NATO-csúcson is igyekezett meggyőzni kollégáit arról, hogy a Kalinyingrád körüli válság mélyítése nem érdeke a Nyugatnak. Érvelése lapinformációk szerint nemcsak Brüsszelnél, hanem Washingtonnál is megértésre talált. (Ez utóbbi azért is fontos, mert Varsó és Vilnius az Egyesült Államok kiemelt támogatását érezve keménykedik.) Ebben a hangnemben jelent meg Ronald Reagan egykori tanácsadójának írása is a The American Conservative hasábjain. Dag Bendou szerint a forrófejű kelet-európaiak értésére kell adni, hogy az Egyesült Államok nem fogja megvédeni őket, ha kiprovokálják Moszkva csapását.

„Vilniust azonban mindez láthatóan nem érdekli. Litvánia ugyanis most úgy viselkedik, mint egy olyan autó, amelyben elszállt a fék”

A baltiak a konfliktus kapcsán rájuk irányuló figyelmet igyekeznek kihasználni biztonságuk erősítésére, a NATO térségbeli szerepvállalásának fokozására. Litvánia ezért tudatosan feszíti a helyzetet, ebben pedig támogatást kap Észtországtól és Lettországtól is. S természetesen mögötte áll Lengyelország is. A húrt azonban érezhetően túlfeszítik, és ez már idegesíti az Oroszországgal a közvetlen ütközést elkerülni szándékozó nagyhatalmakat. Ezek az országok ugyanis nem akarnak konfrontálódni Oroszországgal, és a jelenlegi gazdasági válságban felesleges kiadásba, így a balti kontingens nagyarányú emelésébe sem szeretnék belehajszolni magukat. De veszélyes játék ez litván részről azért is, mert olyan lépésekre kényszeríthetik a szembenálló felet, amivel összességében a saját biztonságukat ássák alá.