„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Marija Kolesznyikova a közelmúltban szabadon bocsátott belarusz ellenzéki vezetője a Financial Timesnak nyilatkozva felszólította az Európai Uniót, hogy törekedjen a közeledésre a Lukasenko rendszerével
Fotó:EUROPRESS/ANADOLU AGENCY/AFP
Párbeszédre szólította fel Európát Lukasenkóval Marija Kolesznyikova, az egyik közelmúltban szabadon bocsátott belarusz ellenzéki vezető. A 2020-as tüntetések egyik vezetője a Financial Timesnak nyilatkozva felszólította az Európai Uniót, hogy törekedjen a közeledésre a Lukasenko rendszerével.
„Minél jobban elszigetelődik Belarusz Európától, annál inkább kénytelen közelebb kerülni Oroszországhoz. Ez kevésbé biztonságossá és kevésbé kiszámíthatóvá teszi országot Európa számára. Európai mentalitású emberként nem értem, miért nem kezdett Európa az Egyesült Államoknál korábban tárgyalásokat Lukasenkóval. Nyilvánvaló, hogy Németországnak például sokkal több kapcsolata van Belarusszal, mint az Egyesült Államoknak”
– érvelt Kolesznyikova. Mint hozzátette, a Belarusszal szembeni korlátozások súlyos csapást jelentettek az „erősen európaiasodott” fehéroroszok számára is. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ország egykor vezető volt az EU-ban kiadott schengeni vízumok tekintetében. Az ellenzéki politikus szerint Európa hibás politikát folytat. „Lukasenko pragmatikus őolitikus. Érti az üzleti nyelvet. Ha hajlandó humanitárius intézkedéseket tenni a szankciók enyhítése érdekében – beleértve a politikai foglyok szabadon bocsátását, a független média és a nem kormányzati szervezetek visszaengedését -, akkor erről beszélni kell, nem pedig elszigetelni.
„Lukasenko a belarusz kálium alapú műtrágyára vonatkozó szankciók feloldásáért cserébe 2025. december 13-án szabadon engedte a 2020-as tüntetések egyik vezetőjét, a 2020. szeptember 7. óta volt börtönben lévő Marija Kolesznyikovát, és további 122 politikai foglyot, köztük Alesz Bjaljacki Nobel-békedíjas írót, Viktor Babariko ellenzéki politikust, Marina Zolotovát, a TUT.VY volt főszerkesztőjét és Vjasna központ emberi jogi aktivistáit, Valentyin Stefanovicsot és Vlagyimir Lobkovicsot. A most szabadult foglyoknak el kellett hagyniuk az országot”
Az Egyesült Államok 2021 augusztusában, egy évvel a vitatott belarusz elnökválasztás után tette fel szankciós listájára a világ egyik legnagyobb kálium műtrágya gyártójának számító Belaruszt. Az ottani statisztikai hivatal adatai szerint a 2020-as válság előtt Belarusz 2,4 milliárd dollárt keresett a kálium műtrágya exportjából évente, ami a teljes belarusz export mintegy 8 százalékát, az ország GDP-jének mintegy 4 százalékát jelenti. John Cole amerikai különmegbízott legutóbbi minszki tárgyalásai után kijelentette, hogy a mostani döntést további hasonló intézkedések követhetik, hiszen a szankciókat illetően Washington és Minszk között a kommunikáció folytatódni fog. „Ahogy normalizálódik a két ország viszonya, úgy egyre több szankciót fognak feloldani” – mondta John Cole, reményét fejezve ki, hogy a jövőben a felek eljutnak odáig, hogy egyáltalán nem lesznek ilyen korlátozó intézkedések. Cole megemlítette, hogy a kapcsolatok normalizálása mellett az Oroszország és Ukrajna közötti háborúról is tárgyaltak, és mint megjegyezte, Lukasenko jó tanácsokat ad az ukrajnai konfliktus megoldására. Amerikai delegáció ezt megelőzően 2025 szeptemberében járt Minszkben, és a belarusz hatóságok az akkori találkozót követően is kiengedtek a börtönökből, és kitoloncoltak Litvániába 51 foglyot.
„De a belarusz-amerikai közeledés jele az is, hogy Donald Trump az orosz és a kazah elnök mellett Alekszandr Lukasenkót is meghívta a Béketanácsába”
Ezt követően a belarusz államfő bejelentette, hogy aláírta a Belarusz csatlakozásáról szóló dokumentumot. Lukasenko újságíróknak elmondta, hogy hivatalos megkeresést küldött Washingtonnak, amelyben Belarusz jelezte készségét a részvételre. Mint hangsúlyozta, országa korlátozott lehetőségekkel rendelkezik, ezért nem számít arra, hogy Belarusz jelentős segítséget tudna nyújtani a Gázai övezet számára. Szavai szerint sokkal inkább az Ukrajnával kapcsolatos szerepvállalás érdekli, ahol állítása szerint Minszk közvetítőként vagy befolyásoló félként hozzájárulhatna a béke közelebb hozásához és az ukrán vezetésre gyakorolt nyomáshoz. A minszki vezetés ezt a meghívást a belarusz államfő nemzetközi tekintélyének elismeréseként értékelte.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
