„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
„A két időjárási műhold együttes működése lehetővé teszi a sarkvidéki területek időjárását meghatározó paraméterek folyamatos monitorozását”
Fotó:Roscosmos
December 16-án állították pályára az Arktika-M-2 hidrometeorológiai műholdat, amelynek fedélzeti vezérlőegységét a Roszatomhoz tartozó moszkvai Mars Tervezőintézet fejlesztette. A műhold vezérlő rendszerébe ágyazott algoritmusok lehetővé teszik a fedélzeten elhelyezett fő- és segédberendezések működési módjának beállítása mellett a műhold pozíciójának módosítását is a pályán a felszín optimális monitorozása érdekében. Az Arktika-M hidrometeorológiai előrejelző rendszer eddig csak a 2021. február 28-án felbocsátott Arktika-M-1 időjárási műholdat használta, amelynek fedélzeti vezérlőegységét szintén a Mars Tervezőiroda fejlesztette ki.
„A két időjárási műhold együttes működése lehetővé teszi a sarkvidéki területek időjárását meghatározó paraméterek folyamatos monitorozását”
„Jelenleg csak Oroszországnak vannak olyan meteorológiai műholdjai, amelyek 63 fokos hajlásszögű elliptikus pályán keringenek. E műholdak a Földtől mintegy 40 ezer km-es távolságban lévő, magas elliptikus pályán keringenek, amely pálya a GLONASS orosz navigációs rendszer (a GPS orosz megfelelője) műholdjai által használt pálya felett helyezkedik el. Ez a tény lehetővé teszi az Északi-sarkvidék egyedülálló perspektívából történő megfigyelését, amely pozíció semmilyen más műholddal nem érhető el” – közölte Dmitrij Dobrinyin, a Mars Tervezőiroda vezérigazgató-helyettese.
Az Arktika-M sorozat két meteorológiai műholdja folyamatos megfigyelés alatt tartja az Északi-sarkvidék térségét, ezért javul az időjárás-előrejelzések pontossága. A kiváló minőségű multispektrális képalkotó eljárásnak köszönhetően a meteorológusok az egyes felhasználók igényeire szabott előrejelzéseket tudnak készíteni.
„A pontos előrejelzéseket az északi-tengeri útvonalon közlekedő hajók és repülőgépek mellett a rendkívüli helyzetek minisztériuma és más hatóságok is jó tudják használni”
A Mars Tervezőiroda jelenleg az Arktika-M sorozat (3., 4., 5., 6. számú) korszerűsített időjárási műholdjain illetve az 5. számú Elektro-L űrszonda fedélzeti vezérlőrendszerén dolgozik. Az Arktika-M és a geostacionárius pályán keringő Electro-L által szolgáltatott információk együttes használata lehetővé teszi, hogy gyakorlatilag megszakítás nélkül hozzá lehet majd jutni az operatív adatokhoz a globális szintű meteorológiai előrejelzésekhez.
A moszkvai Mars Tervezőiroda (orosz rövidítéssel MOKB) 1955. júniusában jött létre. Az intézet a fedélzeti rendszerek és vezérlőegységek, valamint egyedi műszerek mellett elektronikai egységeket és tesztberendezéseket fejleszt és gyárt űreszközökhöz illetve a repülőgépipar számára. A tervezőiroda egyedülálló vezérlőrendszer-fejlesztő, amely egyidejűleg dolgozik úrkutatási és légiközlekedést érintő projekteken. A vállalat 2019 óta robotrendszerek létrehozásán is foglalkozik. Egy további irány az ipari robotok fejlesztésében használt motorok fejlesztése.
„Az Arktika-M egy olyan, magas elliptikus pályán keringő műholdakból álló hidrometeorológiai előrejelző rendszer, amelyet az egykori legendás repülőgéptervező Szemjon Lavocskinról elnevezett, ma a Roszkoszmoszhoz tartozó állami vállalat fejlesztett ki”
A rendszer 2021 óta működik – az Arktika-M-1 műholdat 2021. február 28-án indították. A mostani második egységet egy Szojuz-2.1b hordozórakétával és egy Fregatt elnevezésű gyorsitóblokkal indították Bajkonurból 2023. december 16-án moszkvai idő szerint 12 óra 17 perckor, majd állították nem sokkal később pályára.
„Az azonban nem csupán a sarkvidéki területek időjárásának előrejelzését segíti, hanem ezen keresztül az egyre fontosabbá váló északi hajózási útvonal (oroszul Се́верный морско́й путь, átírva Szevernyij Morszkoj Puty, rövidítve Szevmorputy Севморпуть) működésének biztonságát, hatékonyságát is jelentősen megnöveli”
A sarkvidéki térség integrált fejlesztése Oroszország stratégiai jelentőségű prioritásai közé tartozik. Az északi-tengeri hajózási útvonal teherforgalmának növelése ezért is kiemelt feladat. E logisztikai folyosó fejlesztését a rendszeres teherszállítás kialakítása, az új atommeghajtású jégtörők építése, és a parti infrastruktúra korszerűsítése biztosítja. A Roszatom vállalatai ebben aktív részt vállalnak.
„Az északi tengeri út a Novaja Zemlja szigetektől kelet felé az orosz arktikus partvonal mentén a Kara-tengertől Szibéria mellett a Bering-szorosig vezet”
A teljes út arktikus vizeken halad, Oroszország kizárólagos gazdasági zónájában. Egyes részei csupán az év két hónapjában jégmentesek. Része az északkeleti átjárónak, amely az Északi-fok és a Bering-szoros között halad, és bármely más tengeri útnál rövidebb Nyugat-Európa és Kelet-Ázsia között. Míg az északnyugati átjáró áthalad valamennyi keleti arktikus tengeren, és összeköti az Atlanti- és a Csendes-óceánt, addig az északi tengeri út nem éri el az Atlanti-óceánt, mert nem tartozik hozzá a Barents-tenger.
„Az Arktisz jegének olvadása valószínűleg növeli a forgalmat az északi tengeri úton, és megerősíti az útvonal életképességét. Egyúttal fokozatosan a Szuezi-csatorna jelentőségének csökkenéséhez vezet”
A szankció körülményei között még inkább megnövekedik az útvonal jelentősége. Egyrészt ez a legrövidebb út Európa és Kelet-Ázsia között, másrészt a Balti-tenger orosz kikötőiből Kínáig a tankerek fele akkora hosszúságú útvonalon haladnak, mint a Szuezi-csatornán át. Murmanszkból Kínáig az út két-három hét, míg a hagyományos útvonalakon nyolc hétig tartott. De a Szevmorputyon nem szednek tranzit díjat, és nem kell különböző dokumentumokat kitölteni a felségvizek határának átlépéséhez sem. Sőt itt sor sincs, mint ahogy kalózok sem, mint a déli útvonalon. Az útvonal infrastruktúrája kész, a hajózást a Roszatom biztosítja, és ami a legfontosabb, nem érintik a szankciók.
„S hogy ennek ellenére ezt az útvonalat miért nem használták idáig?”
Nos, azért, mert az előnyök mellett hátrányai is vannak. Így például az összes tengeri útvonalat figyelembe véve itt vannak a legkeményebb hajózási körülmények. Jéghegyek között, rettenetes fagyban kell hajózni. Ebből fakad a második probléma, mégpedig az, hogy az áthaladáshoz jégtörők és speciális tankerek, és professzionális személyzet kellenek. Olyanok, amelyek kibírják a sarki telet. Az atom jégtörőkből jelenleg négy áll rendelkezésre, míg további négy arra vár, hogy nyugdíjba küldjék. Az év nyolc hónapjában azonban jégtörő nélkül itt nem lehet közlekedni, sőt néhány kritikus ponton még nyáron is szükség van rájuk.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2024 - #moszkvater
