„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Az elmúlt napok két legnagyobb visszhangot kiváltó eseménye Vlagyimir Putyinnak a Tucker Carlsonnak adott interjúja, valamint az ukránhadsereg főparancsnokának, Valerij Zaluzsnijnak a leváltása volt. Miért történészkedik ilyen sokat Putyin? Mit üzent ezzel a félórás történelmi előadással? Tényleg úgy történt minden, ahogy Putyin felvázolta? Valóban oroszok az ukránok is? Miért mesterséges képződmény sok tekintetben az ukrán állam? Miért jó, hogy Carlson szóba hozta Kárpátalját? Milyen volt az interjú fogadtatása? Kitört-e ezzel a nyugati információs elszigeteltségből a Kreml? Hogyan értékeljük az interjút, mint újságírói teljesítményt? A leváltással véget ért-e Zelenszkij és Zaluzsnij vetélkedése? Mi áll a leváltás mögött? fenyegeti-e emiatt összeomlás az ukrán hadsereget? Miért nem túl népszerű az új főparancsnok, és kinek az embere Szirszkij?
Egyebek mellett ezekről a kérdésekről beszélgetett Stier Gáborral, a #Moszkvatér alapító főszerkesztőjével a #Moszkvatér és az Ultrahang közös projektjének legújabb adásában Király Tamás, az Ultrahang műsorvezetője.
A #moszkvatér a www.moszkvater.com és az Ultrahang közös műsora minden héten háromszor, általában hétfőn, csütörtökön és szombaton elérhető az Ultrahang csatornáján. De olvasóink megtalálják ezeket a műsorokat a portálunkon, és követhetnek bennünket a Facebookon, a Telegramon, és a Twitteren is.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
csakafidesz says:
Dicséretesnek tartom, hogy Tucker Carlson a türelmetlenségét vissza tudta fojtani amikor Putyin a gyökerekig menő történelmi fejtegetésekbe kezdett. Én még ki is egészíteném ezeket. Vegyünk elő egy vitatott kérdést a lengyeleket. Azzal, hogy a második világháború oka a lengyelek ellenállása volt. Nos tényleg azt forszírozták a németek, hogy épüljön egy védett korridor Danzig felé. Ezt viszont -ha ránézünk a térképre- lehetetlen megvalósítani. Akkor a németek nem állnak volna meg Danzignál, hanem elmasíroznak Königsbergig; és Lengyelország elveszíti a tengerpartját. Végül a németek megtámadták a lengyeleket, de csak akkor amikor a Szovjetunió is hozzájárult. Sőt, ha úgy tetszik még segédkezett is. Ráadásul egészen komoly árucsere és kooperáció alakult ki Németország és a Szovjetunió között. Komolyan átgondolva: Franciaország lerohanása után nem kellett volna a mohó Hitlernek keletre fordulni, mert végül beletört a bicskája a Szovjetunióba.
Miért is fordultak keletre a németek?
Megint nézzünk csak a térképre! Fő céljuk a bakui olajmezők voltak. Európa ugyanis 1941-ben pont azzal a problémával küzdött mint ma. Kevés volt az üzemanyag, az olaj és a földgáz. Természetesen a II. világháború kezdetének a hadüzenetet tekintik, és kérdéses, hogy ez helyes-e? Ha jól megnézzük, igazából a második világháború 1941 június 22.-én kezdődött. Amíg a németek revansot vettek a franciákon és lerohantak több kisebb országot, mint pl. Belgium, Hollandia, Dánia csak európai háborúról érdemes beszélni. Világháborúvá a Szovjetunió megtámadása, valamint Amerika bekapcsolódása után vált a háború.
A második világháborúért nem a lengyeleket kell hibáztatni, hanem a Versailles-i békediktátumot, és bármilyen furcsán hangzik a Teremtőt, mert nincsen egyenletesen elosztva a nyersanyag ezen a Földön.