„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
A kurszki ukrán betörés második hetébe lépve továbbra is számos kérdés foglalkoztatja mind a nagyközönséget, mind a harcoló alakulatokat. Avagy az egyre nagyobb mértékben kibontakozó donbasszi sikerek mellett mégis hogyan engedhette meg magának Moszkva azt, hogy a bizonyos körökben már elhantolt ukrán haderő betörjön a nemzetközileg is oroszként elismert területekre?
„A válasz mindenképp összetett, ám leginkább a helyi és országos szinten tapasztalható parancsnoki problémákkal, valamint ennek kapcsán a védelem felkészületlenségével magyarázható”
Bizonyos értelemben elmondható, hogy az orosz parancsnokság részben saját narratíváját nyelte be Ukrajnát illetően, amikor túlságosan alábecsülte a még fennmaradó ukrán képességeket, amik végső soron a kurszki betöréshez vezettek el. Ugyanígy jelentős szerep hárul magára a helyi parancsnoki struktúrára, illetve a vezérkarra is, amely az egyértelmű jelen ellenére sem készült fel érdemlegesen egy lehetséges ukrán támadásra.
„Ellenben Kijev oldaláról sem rózsás a helyzet ha azt nézzük, hogy a legnagyobb harcértékkel bíró erőit küldte közvetlenül a Donbassz térségéből Kurszkba harcolni”
Ezekre az egységekre pedig kiemelten szükség lenne Pokrovszk és Toreck védelme érdekében, ahol mindkét esetben már az orosz csapatok megközelítették a településeket, sőt Toreck esetében át is lépték annak adminisztratív határait.
Végső soron a kurszki betörés mérlegét levonva Pokrovszk vagy Toreck elvesztése sokkalta súlyosabb következményekkel fog járni Ukrajna jövőjére, mint amennyi előnyt hozhatna Krinkihez hasonlóan értelmetlen áldozatokkal járó kurszki hídfőállás. A legjobban képzett csapatok hiánya és elvesztése érzékeltetni fogja hatását, miközben Kijev saját sorsát is megpecsételte a kurszki betöréssel.
„Ugyanis csak idő kérdése, hogy a kurszki területről történő kiszorítást követően mikor fog Moszkva egy harkovihoz hasonló pufferzónát létesíteni a Szumi és Csernyigov régiókban a kurszki betöréshez hasonló akciók megakadályozása érdekében”
A pufferzónákkal együtt az Ukrajnával szembeni orosz területi követelések is bővülni fognak, mivel Moszkva a minszki megállapodások és a fekete-tengeri gabonaszállítási folyosók átverő jellegén, illetve a 2022-es isztanbuli béketerv kudarcán tanulva már nem tekint Ukrajna vezetésére megbízható partnerként.
Hogyan formálja a kurszki betörésről alkotott képet a dezinformáció? Milyen lehetséges orosz válaszlépések követik az ukrán támadást? Vajon meginoghat-e Geraszimov vezérkari széke? Mi a helyzet a Hamasz vezetőjének megölése kapcsán már hosszú hetek óta ígért iráni válaszcsapással?
Egyebek mellett ezekről kérdésekről beszélgetett Hidegkuti Konstantinnal, a #moszkvatér állandó szerzőjével a #moszkvatér és az Ultrahang közös projektjének legújabb adásában Király Tamás, az Ultrahang műsorvezetője.
A #moszkvatér a www.moszkvater.com és az Ultrahang közös műsora minden héten kétszer, általában hétfőn és szombaton elérhető az Ultrahang csatornáján. De olvasóink megtalálják ezeket a műsorokat a portálunkon, és követhetnek bennünket a Facebookon, a Telegramon, és a Twitteren is.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater