//Az oroszok felsorakoztak Putyin mögött
„Érdekessége e kutatásoknak az is, hogy Putyintól a társadalom szinte mindent elfogadna” #moszkvater

Az oroszok felsorakoztak Putyin mögött

MEGOSZTÁS

Az oroszok kitartanak, az ukránok gyengülnek, az amerikaiak ingadoznak és a pénzüket féltik. Az orosz és az ukrán társadalom többsége még kiáll a háború folytatása mellett, egyre növekszik azonban a tárgyalásos megoldást támogatók aránya. Ehhez hasonló trend figyelhető meg Amerikában is. Az orosz-ukrán háború kirobbanásának második évfordulója felé közeledve tehát különböző módon és mértékben, de mind jobban érezhető a háborús fáradtság.

„Érdekessége e kutatásoknak az is, hogy Putyintól a társadalom szinte mindent elfogadna” #moszkvater
„Érdekessége e kutatásoknak az is, hogy Putyintól a társadalom szinte mindent elfogadna”
Fotó:EUROPRESS/Vladimir GERDO/POOL/AFP

Egy korábban hosszú ideig Magyarországon élt, két éve azonban Moszkvába visszaköltözött ismerősömmel futottam össze a minap Budapesten. Néhány napot tartózkodott Magyarországon, és természetesen szóba jött a beszélgetésben a jelenlegi oroszországi helyzet. Ismerősöm megerősítette személyes benyomásaimat, és egyéb forrásból származó információimat, miszerint az orosz társadalom mellett lényegében még mindig elmegy a háború. Természetesen nyomasztják a lakosságot a szomszédban történtek, és főképp a mozgósítástól tartanak, az élet azonban az ukrán határ menti területek kivételével lényegében a normális kerékvágásban folyik. A lakosság legnagyobb hányada mindenek előtt a megélhetéssel törődik, e tekintetben pedig egyáltalán nem tragikus a helyzet. Az árak például az ismerősöm szerint Budapesten magasabbak, mint Moszkvában.

„A közvélemény-kutatások is egyértelműen azt mutatják, hogy a háború és a szankciók egyáltalán nem fordították a hatalommal szembe a társadalmat, sőt a háború közel két éve alatt konszolidálódott az orosz társadalom Vlagyimir Putyin mögött. Magát a háborút ugyan az oroszok sem szeretik, ám ha már így alakult a helyzet, a döntő többség csak győztesen szállna ki belőle”

Az oroszoknak Vlagyimir Putyin orosz elnökbe vetett bizalma immár több mint egy éve 80 százalék körüli, ami 10-15 százalékpontos emelkedést jelent a 2021-es évhez képest. Az állami Összoroszországi Közvélemény-kutató Központ (VCIOM) minap közzétett adatai szerint az államfő teljesítményét 76,3 százalék ítéli meg pozitívan. A kormány tevékenységének támogatottsága hagyományosan alacsonyabb, de még ez is majdnem 50 százalékos, ami nem számít rossznak. Mihail Misusztyin miniszterelnökben a megkérdezettek mintegy 62 százaléka bízik, míg a teljesítményét 52 százalék értékeli pozitívan.

„Természetesen az oroszokat is a háború – a hivatalos orosz szóhasználatban különleges katonai műveletek – alakulása és kifutása foglalkoztatja a legjobban annak ellenére, hogy már megtanultak vele együtt élni”

Ez derült ki a Putyin minapi évértékelőjére befutott kérdések tömegéből is, amelyek 21 százaléka érintette a háború kérdését. A legtöbben arra voltak kíváncsiak, hogy mikor lesz béke – a kérdést jellemzően sokan úgy tették fel, hogy mikor győz Oroszország –, mit tesz a hatalom az operáció lezárása érdekében, vagy lesz-e újabb mozgósítás. Ezekből is kitűnik, hogy az embereket aggasztja a szomszédban dúló háború, ám Oroszország vereségét nem nagyon tudják – nem is szeretnék – elképzelni, és inkább egyfajta beletörődéssel vegyes apátiával figyelik a jelenlegi helyzetet. Ezt a távolságtartást mutatja, hogy látványosan magas azoknak az aránya, akik nem akarnak ezzel kapcsolatosan a közvélemény-kutatóknak nyilatkozni.

A VCIOM felmérései szerint a háború társadalmi támogatottsága stabilan 60 százalék felett van, és mindössze a megkérdezettek 20 százaléka ellenzi. A társadalom négyötöde helyesli a Krím mellett a négy ukrajnai terület, a két donbasszi „népköztársaság”, Zaporizzsja és Herszon Oroszországhoz csatolását. Az oroszok több mint 70 százaléka kész segíteni a menekülteket és a mozgósítottakat, és a megkérdezettek több mint fele ezt már meg is tette.

„A független szociológiai intézetek szerint azért nem ilyen tömeges a háború valós támogatottsága, és sok függ a kérdés feltevésétől”

Ha a kérdés úgy hangzott el, hogy támogatják a különleges katonai műveleteket, avagy nem, akkor a független felmérések többsége is az állami VCIOM számaival szinte megegyező eredményre jutott. Akárcsak az államfő támogatottságát illetően. A szociológusok azonban felhívják a figyelmet arra, hogy amennyiben például a részletekre is rákérdeznek, így például a háború eszkalációjához viszonyulásra – 27 százalék támogatna egy újabb Kijev elleni támadást, míg 34 ellenzi –, rögtön árnyaltabb képet kapunk. Az is közelebb visz az oroszok gondolkodásához, hogy a 2023-as felmérések átlagát nézve nagyjából egyenlő azok aránya, akik folytatnák a háborút – összességében azért többen vannak –, mint akik békét kötnének.

„Érdekessége e kutatásoknak az is, hogy Putyintól a társadalom szinte mindent elfogadna”

Amennyiben például az elnök kezdeményezné a béketárgyalásokat, azt 69 százalék támogatná, de az elnöktől megkérdezettek markánsan több mint fele (59 százalék 26 ellenében) még egy Kijev elleni támadást is elfogadna. A Hronika összességében a háborút támogatók és ellenzők kemény magját 22 illetve 20 százalékra teszi, míg felmérései alapján a társadalom 58 százaléka apatikusan egyik álláspontot sem képviseli, és nem igazán érdekli a kérdés.

A legfrissebb felmérést a Kremlhez szintén semmilyen módon nem kötődő Russian Field végezte, és arra a megállapításra jutott, hogy azok aránya, akik a béketárgyalások megkezdését (48 százalék) támogatnák, először haladta meg azokét, akik a hadműveletek folytatása (39 százalék) mellett állnak. Ha Vlagyimir Putyin holnap aláírna egy békeszerződést, azt a megkérdezettek 74 százaléka támogatná, igaz, arra a nyitott válaszadási lehetőségű kérdésre, hogy milyen feltételeket tartanának szükségesnek a békéhez, a legtöbb válasz az orosz követelések teljesítéséhez kapcsolódott.

„De az is árulkodó, hogy a megkérdezettek 60 százaléka a nyugati médiában sokat hivatkozott Russian Field szerint is támogatná az orosz támadó hadműveleteket, 66 százalék a jelenlegi pozíciók tartását, és mindössze 32 százalék a csapatok visszavonását”

Az oroszok 33 százaléka úgy érzi, a környezetének többsége nem támogatja a „különleges katonai műveletet”, közben 56 százalék úgy látja, hogy a hadműveletek inkább sikeresek vagy sikeresek orosz szempontból.

„Ebből megint csak azt látjuk, hogy Putyin döntéseiben bíznak az oroszok, és békét az orosz feltételek alapján kötnének”

Érdekesség, hogy a tavaly májusi 26 százalékról már 35 százalékra nőtt azok aránya, akik, ha visszamehetnének az időben, nem indítanák el a „különleges katonai műveletet”, míg 49 százalék kitartana a döntés mellett. A fentiekből logikusan következik, hogy egyértelműen magas a mozgósítás lehetséges második hullámának elutasítása. A lakosság 61 százalékból negatív érzelmeket váltana ki, 58 százalék nem támogatná, 53 százalék ráadásul még akkor sem, ha maga Vlagyimir Putyin rendelné el.

Minden felmérésből az derül tehát ki, hogy a „különleges katonai műveletnek” alapvetően továbbra is nagy a támogatottsága, a Kreml lehetőségeinek azonban vannak társadalmi korlátai. De az is látszik, hogy amennyiben Ukrajna készen állna a tárgyalásokra, vélhetően az orosz vezetésen sem lenne olyan jellegű alulról érkező nyomás, ami ennek gátat szabna. Feltéve, hogy alapvetően az orosz feltételek alapján tárgyalnának.

„Azért figyelmeztető az is, hogy a fiatalok többsége kimondottan ellenzi a háborút, és semmilyen értelemben nem áldozna az életéből az <Oroszország, az ostromlott erőd> koncepcióért”

Az akadémia és a moszkvai Gazdasági Főiskola felkérésére végzett felmérésből kiderül, hogy általánosságban a megkérdezett 14 és 35 év közöttiek 68,1 százaléka nem áldozna semmit a szuverenitás eszméjéért. Így 87 százalék nem értene egyet ennek jegyében az adók emelésével, míg 86 a bérek és a nyugdíjak befagyasztásával. A fiatalok 55 százaléka nem hajlandó lemondani a nyugati árukról, míg 52 a bankkártyákról, 69 százaléknak pedig nagyon nem tetszik az internet használatának korlátozása. Majd’ 90 százalék viszonyult közömbösen a nemzeti hagyományokhoz, és a konzervatív értékekhez, valamint Oroszország szuperhatalmi státusának visszaállításához.

„Ebből a felmérésből is érthető, hogy miért foglalkozott hangsúlyosan évértékelő sajtótájékoztatóján a fiatalok nevelésével. Bismarckot idézve rámutatott arra, hogy a háborúkat nem a hadvezérek, hanem a tanárok nyerik meg”

A háború lezárásának támogatottsága (45 százalék) a fiatalok körében a legmagasabb a front másik oldalán is. Ukrajnában a 18 és 35 év közötti korosztályok sürgetnék a konfliktus rendezését diplomáciai úton, így aligha tetszik nekik, hogy Volodimir Zelenszkij elnök törvényben tiltotta meg a tárgyalásokat a jelenlegi orosz elnökkel. Hasonló az arány a front zónájában élők között. Egy az ukrán lapokban ismertetett közvélemény-kutatás szerint a Kelet-Ukrajnában élők közel fele már támogatná a tárgyalások megkezdését Oroszországgal. Ez aligha meglepő, hiszen a háború következményei a leginkább őket érintik. A megkérdezettek 44 százaléka szeretné, ha a minél gyorsabban leülnének egymással a felek, miközben 48 százalék ezt még ezeken a területeken is határozottan ellenzi.

„A háborús elfáradás azonban az ukrán társadalmat is mind jobban eléri, ennek következtében pedig a kijevi politikai elit harcos kiállása ellenére is egyre többen lennének készek a kompromisszumokra, így akár területek elvesztése árán is a háborúskodás lezárására”

A kijevi nemzetközi szociológiai intézet friss felmérése alapján a 2023-as év második felében nagyjából megduplázódott azon ukránok aránya, akik készek Oroszországgal szemben a területi engedményekre. Míg májusban még csak a megkérdezettek 10 százaléka mutatott kompromisszumos hajlandóságot, addig októberben 14, novemberben pedig már 19 százaléka hajlott a területi engedményekre. Persze, a döntő többség még mindig elutasítja ezt a lehetőséget.

„Ezzel párhuzamosan érezhetően esett Volodimir Zelenszkij népszerűsége is. A Nemzetközi Republikánus Intézet végzett az USAID finanszírozásával, az ukránok mindössze 42 százaléka támogatja határozottan, 40 százalékuk pedig csak valamennyire Zelenszkijt. Ez az arány áprilisban még 58 százalék és 38 százalék volt”

Egyértelműen látszik tehát, hogy az ukrán hadi sikerek elmaradásával és a nyugati támogatások gyengülésével erősödik a kijózanodás az ukrán társadalomban. Igaz, ez még messze van attól, hogy a politikai elitet a tárgyalásokra kényszerítse. A kijevi intézet egy másik felméréséből egyébként kiderült az is, hogy az ukránok 87 százaléka szerint amennyiben a Moszkvára fokozódó szankciós nyomás közepette Kijev megfelelő mennyiségű nyugati fegyveres és pénzügyi támogatást kap, akkor komoly károkat okozhat Oroszországnak. Mindössze az ukrán lakosság 7 százaléka látja úgy, hogy Oroszország túlságosan erős ahhoz, hogy le lehessen győzni.

„A háború lezárásának, pontosabban befagyasztásának lehetőségét persze alapvetően befolyásolja a nyugati társadalmak Ukrajna melletti elkötelezettségének alakulása is”

Az amerikaiaknak például egyre inkább elegük van abból, hogy a Biden-kormányzat számolatlanul önti a pénzt az ukrajnai háborúba. A Gallup közvélemény-kutató intézet felmérése szerint tavaly augusztus óta csaknem duplájára nőtt azok aránya, akik szerint az Egyesült Államok túl sokat tesz a háborúban álló kelet-európai országért. Főként a republikánusok és a függetlenek gondolják úgy, hogy Washington túlzásba viszi Ukrajna támogatását. Az előbbi csoportban a megkérdezettek 62 százaléka, utóbbiban a 44 százaléka vélekedett így. Az amerikaiak többsége persze még mindig úgy véli, hogy az Egyesült Államoknak támogatnia kell Ukrajnát a területei visszaszerzéséig, azonban az így vélekedők aránya folyamatosan csökken, és már 40 százalék körüli azok aránya, akik akár területi engedmények árán is inkább a háború mielőbbi lezárását szorgalmazzák. Az amerikaiak számára a leginkább húsbavágó a pénzügyi támogatás kérdése. A felmérés szerint az amerikaiak 61 százaléka mondja azt, hogy korlátozni kellene az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatást. Tíz republikánusból több mint nyolc osztja ezt a nézetet. Az amerikaiak 37 százaléka, köztük a demokraták 65 százaléka úgy véli, hogy az Egyesült Államoknak mindaddig támogatnia kellene Ukrajnát, amíg az kéri.

E három országban végzett felmérésekből tehát az derül ki, hogy a társadalmakban növekszik a háborús elfáradás, és a konfliktus tárgyalásos rendezésének igénye, ám a hangulat még nem fordult át oly mértékben, hogy az a háborúban közvetlenül és közvetetten érintett kormányokat kompromisszumokra sarkallná.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.