//Előretör az orosz LNG Európában
Az északi tengeri útvonal a jégtörők korlátozott kapacitása miatt csak részlegesen hajózható, s a termelés megindulása óta az ázsiai piacokat telítő 26 tanker közül csak 4 tudott e rövidebb útvonalon eljutni a célba #moszkvater

Előretör az orosz LNG Európában

MEGOSZTÁS

Amerikát messze megelőzve Katar nyomába eredt Oroszország a cseppfolyósított gáz európai piacán

Az északi tengeri útvonal a jégtörők korlátozott kapacitása miatt csak részlegesen hajózható, s a termelés megindulása óta az ázsiai piacokat telítő 26 tanker közül csak 4 tudott e rövidebb útvonalon eljutni a célba #moszkvater
Az északi tengeri útvonal a jégtörők korlátozott kapacitása miatt csak részlegesen hajózható, s a termelés megindulása óta az ázsiai piacokat telítő 26 tanker közül csak 4 tudott e rövidebb útvonalon eljutni a célba
Fotó:Flickr

A nem szűnő, sőt az utóbbi időben erősödő kiszorítási kísérletek ellenére egyre nagyobb teret nyer Európában az orosz gáz. S az EU piacán immár nemcsak a Gazprom által vezetékrendszeren át exportált, hanem a jamali mezőkről cseppfolyósítva érkező is. AZ ICIS nemzetközi tanácsadó cég adatai szerint az orosz LNG már az európai piac 17 százalékát teszi ki. Ezzel Oroszország az európai LNG importban a második helyet foglalja el a piac 25 százalékát lefedő Katar mögött. Az európai piacra betörni készülő Egyesült Államok az ide irányuló szállítások 8 százalékát fedi le, s ezzel Algériát (15 százalék) és Nigériát (11 százalék) követően az ötödik a rangsorban.

Európába alapvetően az orosz Novatek, a francia Total, a Kínai állami olajvállalat és a Selyemút Alapítvány közös jamali projektjéből érkezik az orosz LNG. A félszigeten lévő cseppfolyósítóból  2017-ben hajózott ki az első tanker, s a sors furcsa összejátszása során ez a szállítmány az európai terminálból a nagy hidegek miatt az Egyesült Államokban kötött ki. A napokban tovább növelték a jamali terminál kapacitását, amely éves szinten már 16,5 millió tonna.

„A tervezett további bővítésekkel a cseppfolyósított gáz világpiacának mintegy 10 százalékát fedi majd le az orosz LNG”

A jamali mellett tervben van az Arktik LNG-2 projekt beindítása is, míg a Szahalin-2 terminálról elsősorban az ázsiai-csendes-óceáni térségbe irányul az export.

Az európai piacon kíván terjeszkedni az Egyesült Államok is. Az amerikai energetikai hivatal információi szerint az év első 9 hónapjában az ide szállított LNG 1,3 milliárd köbmétert tett ki, míg tavaly Amerikából 2,65 milliárd köbméternyi gáz érkezett. S Washington további perspektívák lát az európai piacban, ezért Donald Trump az idén a kereskedelmi háborúban beállt tűzszünetért cserébe megígértette az Európai Bizottság elnökével, hogy az EU új terminálokat épít az amerikai LNG fogadására. Egyelőre azonban az Európai Unió piacán az amerikai részesedés annak ellenére csökken, hogy maga az ide irányuló export növekszik. Míg tavaly napi 1,4 hordónyi LNG érkezett az Egyesült Államokból, addig az idén már 1,6 millió. Ez elsősorban két okkal magyarázható. Egyrészt azzal, hogy Amerika most alapvetően az ázsiai-csendes-óceáni térségre koncentrál, ugyanakkor a Total élő szerződéseinek köszönhetően a jamali kikötőből az LNG 60 százaléka Európába került.

Már csak azért is, mert az északi tengeri útvonal a jégtörők korlátozott kapacitása miatt csak részlegesen hajózható, s a termelés megindulása óta az ázsiai piacokat telítő 26 tanker közül csak 4 tudott e rövidebb útvonalon eljutni a célba. A kerülő út pedig 43 napot vesz igénybe és drága.

„Elemzők ugyanakkor azt várják, hogy az európai piacon az orosz LNG öt év múlva már eléri a katari export 25 százalékos részesedését”

Igaz – teszik hozzá – Katar is növeli a kapacitásait, így ezen a piacon éles lesz a verseny. A jamali LNG azonban a szállításból eredő kisebb terhek miatt olcsóbb lesz, mint az amerikai. Ráadásul a kapacitás növelésével öt év alatt a kitermelés költségei is 30-40 százalékkal csökkenek. S akkor arról még nem beszéltünk, hogy a vezetéken át nyomott orosz gáznál az amerikai LNG legalább kétszer drágább.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.