//Az orosz identitás része a Győzelem Napja
A Gyözelem Napjának főpróbája a moszkvai Vörös téren 2019. május 7-én #moszkvater

Az orosz identitás része a Győzelem Napja

MEGOSZTÁS

Nagyszabású koncertekkel, katonai parádéval készül Moszkva, az idei megemlékezésre azonban nem várnak külföldi politikusokat

A Gyözelem Napjának főpróbája a moszkvai Vörös téren 2019. május 7-én #moszkvater
A Gyözelem Napjának főpróbája a moszkvai Vörös téren 2019. május 7-én
Fotó:EUROPRESS/AFP/Alexander Vilf/Sputnik

Neves külföldi vendég ugyan ezúttal nem teszi tiszteletét a parádén, a győzelem napi ünnepségekre azonban Moszkvában nem sajnálják a pénzt. Mindez aligha meglepő, hiszen a II. világháborús szovjet helytállás, a náci Németország legyőzése már az orosz identitás szerves részévé vált. A tudatos építkezés fontos eleme május 9., a György-szalag viselésével indított, majd a Halhatatlan Ezred vonulásával, az emlékezést személyesebbé tevő akció, és maga a katonai parádé.

„A Győzelem Napjának megünneplése nem olcsó mulatság. Csak Moszkvában az RBK napilap számításai szerint 452 millió rubelbe kerül, ami nagyjából 2,34 milliárd forintnak felel meg”

Ez kevesebb, mint a tavalyi 615 millió, de a tavalyelőtti 509 millió rubelnél is. Ebben benne vannak az ünnepi rendezvények, az ajándékok, a díszítés, és az előkészületek költségei egyaránt. Ebből a legtöbb 180 millió rubel magára a katonai parádéra jut, emellett a legtöbb pénzt a megfelelő időjárás biztosítása viszi. Tavaly erre 100 millió rubelt költöttek, s idén is tíz repülőgép hajszolja és oszlatja majd a felhőket.

A Vörös téren és másutt ezúttal is lesz tűzijáték, amelyre az elnöki hivatal 54,9 millió rubelt biztosít. Több nagy közbeszerzést hirdettek az ünnepi rendezvényekre is. A Megváltó Krisztus Széekesegyház melletti kivetítő és koncert 9 millió rubelbe kerül, ami 2 millióval kevesebb, mint tavaly. E rendezvénynek a pátriárka levelében meghirdetett célja a fiatalok erkölcsi és hazafias nevelésének a segítése, az idősebb generációk és a katonai egyenruha, a történelmi és kulturális múlt, a nemzet, a város és a család iránti tisztelet erősítése. Éppen ezért a koncerteken modern feldolgozásban komolyzenei művek, opera áriák és kórusművek is megszólalnak.  Hasonló szórakoztató műsor helyszíne lesz a Főhajtás hegye is, ahol a 20. század ’30-as és ’40-es éveinek dalai lesznek a kétórás, 15,5 millió rubelbe kerülő koncert középpontjában.

„Idén is megrendezik a Tverszkaján a Halhatatlan Ezred menetét, amelyen a II. világháború borzalmait átélt veteránok képeivel vonulnak a hozzátartozók”

Erre, a dekorációkra, a videofilmek elkészítésére, az útvonalon a kivetítők elhelyezésére 13,5 millió rubelt költ a város. A VDNH-n a Győzelem kalendáriuma címmel 1945-től a május 9-edikéket megjelenítő installációkat mutatnak be. Új helyszínként csatlakozik az ünnepi rendezvények sorához a Vörös tér közelében, az egykori Rosszija szálló helyén kiépített Zarjagyje park, ahol 9,5 millió rubelért szintén nagyszabású koncertek lesznek.

A parádéra ezúttal nem érkeznek ismert külföldi politikusok, ami jól mutatja az Oroszország körül kialakult feszült hangulatot. Változnak az idők, hiszen 1995-ben még John Major, Francois Mitterrand, Helmut Kohl, Bill Clinton, Csiang Cö-min, Leonyid Kucsma vagy Eduard Sevardnadze vezetésével 56 ország delegációja érkezett Moszkvába. Tíz évvel később, 2005-ben 53 ország vezetői, köztük George Bush, Jacques Chirac, Gerhard Schröder, Hu Csin-tao tették tiszteletüket,  2010-ben is ott volt Moszkvában Angela Merkel, Simon Peresz, Václav Klaus és mások társaságában a kínai elnök. Ezt követően 2015-ben a posztszovjet térség és a Balkán országainak politikusai mellett ott volt a cseh és a szlovák államfő, valamint Kína, India és Dél-Afrika vezetője, 2017-ben már csak a moldovai elnök Igor Dodon, tavaly Aleksandar Vucsics és Benjamin Netanjahu, míg idén már senki.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.