„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Az orosz identitás része a Győzelem Napja

2019. máj. 12.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Nagyszabású koncertekkel, katonai parádéval készül Moszkva, az idei megemlékezésre azonban nem várnak külföldi politikusokat

A Gyözelem Napjának főpróbája a moszkvai Vörös téren 2019. május 7-én #moszkvater

A Gyözelem Napjának főpróbája a moszkvai Vörös téren 2019. május 7-én
Fotó:EUROPRESS/AFP/Alexander Vilf/Sputnik

Neves külföldi vendég ugyan ezúttal nem teszi tiszteletét a parádén, a győzelem napi ünnepségekre azonban Moszkvában nem sajnálják a pénzt. Mindez aligha meglepő, hiszen a II. világháborús szovjet helytállás, a náci Németország legyőzése már az orosz identitás szerves részévé vált. A tudatos építkezés fontos eleme május 9., a György-szalag viselésével indított, majd a Halhatatlan Ezred vonulásával, az emlékezést személyesebbé tevő akció, és maga a katonai parádé.

„A Győzelem Napjának megünneplése nem olcsó mulatság. Csak Moszkvában az RBK napilap számításai szerint 452 millió rubelbe kerül, ami nagyjából 2,34 milliárd forintnak felel meg”

Ez kevesebb, mint a tavalyi 615 millió, de a tavalyelőtti 509 millió rubelnél is. Ebben benne vannak az ünnepi rendezvények, az ajándékok, a díszítés, és az előkészületek költségei egyaránt. Ebből a legtöbb 180 millió rubel magára a katonai parádéra jut, emellett a legtöbb pénzt a megfelelő időjárás biztosítása viszi. Tavaly erre 100 millió rubelt költöttek, s idén is tíz repülőgép hajszolja és oszlatja majd a felhőket.

A Vörös téren és másutt ezúttal is lesz tűzijáték, amelyre az elnöki hivatal 54,9 millió rubelt biztosít. Több nagy közbeszerzést hirdettek az ünnepi rendezvényekre is. A Megváltó Krisztus Széekesegyház melletti kivetítő és koncert 9 millió rubelbe kerül, ami 2 millióval kevesebb, mint tavaly. E rendezvénynek a pátriárka levelében meghirdetett célja a fiatalok erkölcsi és hazafias nevelésének a segítése, az idősebb generációk és a katonai egyenruha, a történelmi és kulturális múlt, a nemzet, a város és a család iránti tisztelet erősítése. Éppen ezért a koncerteken modern feldolgozásban komolyzenei művek, opera áriák és kórusművek is megszólalnak.  Hasonló szórakoztató műsor helyszíne lesz a Főhajtás hegye is, ahol a 20. század ’30-as és ’40-es éveinek dalai lesznek a kétórás, 15,5 millió rubelbe kerülő koncert középpontjában.

„Idén is megrendezik a Tverszkaján a Halhatatlan Ezred menetét, amelyen a II. világháború borzalmait átélt veteránok képeivel vonulnak a hozzátartozók”

Erre, a dekorációkra, a videofilmek elkészítésére, az útvonalon a kivetítők elhelyezésére 13,5 millió rubelt költ a város. A VDNH-n a Győzelem kalendáriuma címmel 1945-től a május 9-edikéket megjelenítő installációkat mutatnak be. Új helyszínként csatlakozik az ünnepi rendezvények sorához a Vörös tér közelében, az egykori Rosszija szálló helyén kiépített Zarjagyje park, ahol 9,5 millió rubelért szintén nagyszabású koncertek lesznek.

A parádéra ezúttal nem érkeznek ismert külföldi politikusok, ami jól mutatja az Oroszország körül kialakult feszült hangulatot. Változnak az idők, hiszen 1995-ben még John Major, Francois Mitterrand, Helmut Kohl, Bill Clinton, Csiang Cö-min, Leonyid Kucsma vagy Eduard Sevardnadze vezetésével 56 ország delegációja érkezett Moszkvába. Tíz évvel később, 2005-ben 53 ország vezetői, köztük George Bush, Jacques Chirac, Gerhard Schröder, Hu Csin-tao tették tiszteletüket,  2010-ben is ott volt Moszkvában Angela Merkel, Simon Peresz, Václav Klaus és mások társaságában a kínai elnök. Ezt követően 2015-ben a posztszovjet térség és a Balkán országainak politikusai mellett ott volt a cseh és a szlovák államfő, valamint Kína, India és Dél-Afrika vezetője, 2017-ben már csak a moldovai elnök Igor Dodon, tavaly Aleksandar Vucsics és Benjamin Netanjahu, míg idén már senki.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Németország új világháborút erőltet

    2026. nov. 12.
    Az írás a német Hintergrund folyóirat novemberi számában jelent meg „Ki eszkalálja a német-orosz kapcsolatokat?” címmel. Tartalmának aktuali...

    Az egyéni terrortól a bolsevikok elleni államcsínyig

    Az 1917. november hetediki petrográdi eseményeket sokáig forradalomként ünnepelték nálunk, mostanában pedig puccsként emlegetik. Az igazság ...

    Az arabok és az oroszajkúak helye Izraelben

    2026. okt. 30.
    Az arab pártok bevonása a kormánykoalícióba hozzájárulhat Izrael és az arab államok közötti kapcsolatok javulásához. A másik nagy népcsoport...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK

    © 2018-2026 - #moszkvater