Gyorsan jött a brüsszeli válasz Orbán Viktor bejelentésére. A magyar kormány ugyanis a már megrendelt nyugati vakcina mellett elkezdett érdeklődni az orosz és a kínai fejlesztések iránt is. Az Európai Unió azonban ezt nem engedi. Hiába, háború van, és a COVID-19 elleni oltóanyag nagy üzlet.

Fotó:EUROPRESS/JOHANNA GERON/POOL/AFP
Míg a koronavírus-járvány első hulláma idején a maszkok és a lélegeztető gépek körül dúlt a beszerzési háború, addig most az oltóanyag került a Nyugat és a Kelet szembenállásának a középpontjába. A geopolitikai okok mellett e „hidegháború” magyarázata nagyon is földhöz ragadt.
„A vakcina ugyanis nemcsak stratégiai eszköz, hanem hatalmas üzlet is”
Oroszország például Vlagyimir Putyin minapi bejelentése alapján évi 100 milliárd dolláros bevételre számít az oltóanyag exportjából. Nem meglepő tehát, hogy az Európai Unió nem Moszkva bevételeit akarja növelni. Azzal persze nincs baja, hogy az Egyesült Államok felé válik kiszolgáltatottá.
Jó példa erre, hogy amikor Oroszországban bejegyezték a Faviripavirt, összehangolt kampány indult ellene, majd amikor a japánok igazolták az orosz kutatók állításait, és a szer hasznosságát, akkor még bocsánatot sem kértek az orosz szakemberektől. Az természetesen szóba sem jöhetett, hogy vásároljanak belőle. Nem így a koronavírus fertőzés lefolyását hasonlóképpen lerövidítő Remdesivirt, amelyet a hepatitis-C illetve az RSV nevű vírusokkal, majd az ebolával kapcsolatos sikertelen kísérletek után az amerikaiak újra elővették, és a SARS-CoV-2-vel szemben is bevetették, majd rohamtempóban már engedélyeztették is.
„Itt nem számított, hogy a teszteléskor kihagytak egyes lépéseket”
Mint ahogy az sem, hogy a WHO szerint a szernek nincs sok értelme. Az EU ennek ellenére október 8-án 1,2 milliárd értékű keretszerződést írt alá a gyártó Gileaddal legfeljebb ötszázezer páciens kezelésére elég Remdesivir beszerzéséről.
„Míg a vakcina háború első szakaszában elsősorban a lejáratás működött, most már a tiltás”
Az Európai Bizottság szóvivője, Eric Mamer a minap azt közölte, ha az Európai Unió bármely tagállama olyan külföldi vakcinát vásárol, amelyet nem engedélyeztek az unióban, akkor az Európai Bizottság kénytelen lesz fellépni ezzel szemben. Mamer ehhez még egyértelműsítően hozzátette, hogy az orosz vagy kínai vakcina soha nem lesz része az EU járványügyi stratégiájának. S hogy miként lehet megakadályozni mondjuk a Szputnyik-V beszerzését? A szóvivő erre is megadta a választ, mondván, az Európai Unió területén csak olyan oltóanyagot lehet használni, amelyek megfelelnek az ilyen termékekre vonatkozó minőségi előírásoknak.
„Ne legyenek kétségeink afelől, hogy az AstraZeneca, a Sanofi-GSK és a Johnson and Johnson gyógyszeripari óriáscégek oltóanyagai fognak megfelelni e követelményeknek”
Az adott esetben senkit nem érdekel, hogy arról talán a magyaroknak kellene dönteniük, milyen vakcinával is oltatják be magukat. Nem is beszélve arról, hogy mi van akkor, ha az oxfordi vakcina még akkor sem áll rendelkezésre, mikor az oroszok már a fél országot leoltják. De mit számít itt az ember, amikor ebben a világban minden a profit körül forog?!
Azért ez a cikk erős csúsztatás, nem méltó a Moszkvatér-bloghoz. Az egészségügyi és gazdasági kérdések a világon mindenhol összekapcsolódnak, és területi elvhez vannak kötve, legyen az országszintű vagy EU-szintű. Egy példával illusztrálva: Magyarország kormánya sem engedné meg, hogy egy város vezetősége hottentotta vírus-injekciót hozzon be az országba, és azzal oltson be boldog-boldogtalant – hiszen a következményeit már neki kellene viselnie… – Az EU oroszellennes viselkedésének kritikája teljesen rendben van, a gazdasági háttér kritikája is – de az eü importellenörzési elv miatt szidni az EU-t szerintem sajnos nagyon nincs rendben… :-(
Szerintem most együtt kellene működni mindenkinek mindenkivel. Be kell vizsgálni, le kell tesztelni az orosz és a kínai oltóanyagot, hiszen beadni csak így lehet. Ha gond van, az más, de eleve elutasítani? Mikor minden vakcinára szükség lesz. Az oxforditól a Szputnyik-V-ig. Ez politikai és gazdasági, nem pedig szakmai szempontokat követő hozzáállás.
A Mo-n alkalmazott gyógyszerekért a magyar egészségügyi hatóság felel. Az EU a rosszallását tudja kifejezni, esetleg sunyi gazdasági módszerekkel büntetni az országot . De megtiltani, megakadályozni nem – hálás lennék a t. Szerzőnek, ha fölvilágositana, amennyiben rosszul tudom.
Igaza van, egy gyógyszert itthon kell engedélyezni, ám ehhez kapcsolódva bürokratikus akadályokkal az EU is keresztbe tehet. Nem kell ahhoz nyilvánosan megtiltani!
Pont azt irtam, hogy BÜROKRATIKUSAN NEM. Ezt lsz cáfolni.
Ehhez annyit, hogy Brüsszel a világ egyik lobbiközpontja, nagy ívben tesznek ott az uniós, főleg keleti polgárok érdekeire. A multicégek uralják, a döntéshozók az ő érdekeiket képviselik, ezt az élelmiszeriparon keresztül látom. És azt is hogy rengeteg szemetet hordanak ide, hiába misztifikálják némely politikai erők az európai egyesült államokat…. A lenne a vég.
Szóval itt is ez a helyzet, a “gyógyszerbiztonság” címen kitiltja a versenytársakat, vagyis az igazi konkurencia adminisztratív eszközökkel történő semlegesítése. Ez erről szól.
Így van. Az igazi konkurencia adminisztratív eszközökkel történő semlegesítése folyik.
A gyógyszerbiztonság nemzeti hatáskör.
Első körben az Európai Gyógyszer Ügynökség engedélyezi, csak utána a nemzeti hatóság. Az európait megkerülni nem lehet. Így aztán kilőhető, ami bezavarna a biznisznek.