„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Thomas Kaiser írása a #moszkvater.com-on
„Orbán Viktor az Európai Tanács soros elnökeként 2024 júliusában fegyverszünetet kezdeményezett, hogy megteremtse a béketárgyalások feltételeit. Meglátogatta az ukrán, az orosz, a kínai elnököket, A NATO csúcstalálkozóján összefutott az amerikai államfővel, akkor még Bidennel, de ellátogatott Floridába Donald Trumphoz is, hogy a háború befejezéséért lobbizzon”
Fotó:EUROPRESS/AFP/X ACCOUNT OF HUNGARY’S PRIME MINISTER VIKTOR ORBAN @PM_ViktorOrban
– Magyarország a háború befejezésért száll síkra. Miért nem sikerül lezárni ezt a háborút?
– Oroszország és Ukrajna képviselői már 2022. február 28-án, a háború negyedik napján megkezdték a tárgyalásokat a háború békés lezárásáról. A minszki és isztambuli tárgyalási fordulók eredményeként a két tárgyalódelegáció szakmai szinten sikeresen lezárta és parafálta a megállapodásokat. A mindkét fél érdekeit figyelembe vevő dokumentum aláírását az akkori brit miniszterelnök, Boris Johnson kijevi látogatása során megakadályozta. A háború 2022 áprilisa utáni folytatásáért tehát a nyugati politikusok a felelősek. Ezt a volt izraeli miniszterelnök, Naftali Bennett is megerősítette, akit eltanácsoltak a felek közötti közvetítéstől.
„A nyugati politikusok egyértelműen lebeszélték Zelenszkijt arról, hogy folytassa a tárgyalásokat Oroszországgal, helyette azt az érzetet keltették, hogy legyőzheti Oroszországot. Ezek a nyugati országok a mai napig hagyják, hogy a feléjük kiszolgáltatott Ukrajna elérhetetlen célokért harcoljon. Mégpedig azért, hogy saját politikai céljukat -, nevezetesen Oroszország térdre kényszerítését – elérjék”
Magyarország ezen nyugati államok viszonylatában ellenzékben van. Sajnáljuk Ukrajnát, hogy külföldi érdekek miatt szétveretik. Örülünk, hogy a szomszédunk, Szlovákia is ugyanígy gondolja. Sok EU-tagország is hasonlóan értékeli a helyzetet, de a kormányaik félnek nyilvánosan véleményt nyilvánítani. Nagy nyomás nehezedik a nemzeti kormányokra, hogy csatlakozzanak a „Hajlandóak Koalíciójához”. Merz német kancellár nyíltan megfenyegette a magyarokat és a szlovákokat, hogy mindig vannak lehetőségek az uniós források megvonására. Naponta láthatjuk, hogyan sértik meg az EU-tagállamok szuverenitását. Jelenleg jobb helyzetben vagyunk, mint akár két évvel ezelőtt. Donald Trump célja a háború befejezése, és ennek elérése érdekében különböző lehetőségeket vizsgál. A háború befejezésének legfontosabb feltétele a nemzetközi kapcsolatok normalizálása. A háború folytatása helyett diplomáciai eszközöket kell alkalmaznunk. Magyarország mindig is ezt támogatta.
– Két héttel ezelőtt Párizsban tartott találkozót a „Hajlandóak Koalíciója”, amelyen megvitatták azt a javaslatot, hogy csapatokat küldjenek Ukrajnába egy esetleges fegyverszünet biztosítása érdekében. Oroszország, ahogy az várható volt, kategorikusan elutasította, hogy nyugati államok csapatai Ukrajna területén állomásozzanak. Mit akar a „Hajlandóak Koalíciója”?
– Ezt a csoportot „Bajkeverők Koalíciójának” szoktam nevezni. Donald Trump magát békepárti elnöknek nevezte, s választási kampánya, megválasztása reményt adott arra, hogy a háború Európában hamar véget ér. A békepárti amerikai külpolitikát elutasító belső és külső ellenzék nagyon gyorsan megmutatta magát. Március 2-án megalakult a „Hajlandóak Koalíciója”, amelyet egyértelműen az amerikai külpolitika külső ellenzékének lehet nevezni az ukrajnai konfliktus kérdésében. Ez az országcsoport ígéretet tett Ukrajnának, hogy az Egyesült Államok nélkül is támogatást nyújt a háború folytatásához. Megpróbálnak kommunikációs nyomást gyakorolni a washingtoni kormányra, hogy továbbra is támogassa Ukrajnát. Ha elveszítenék a háborút, a felelősséget Trumpra lehetne hárítani, mert ő szüntette meg Ukrajna támogatását. Három évvel a háború kezdete után, 2025. március 6-án Marco Rubio, az amerikai külügyminiszter elismerte, hogy Ukrajnában az Egyesült Államok és Oroszország között proxy háború folyik, és ezt a háborút be kell fejezni.
– Miért nem tudja a NATO európai szárnya és az EU sem követni ezt az utat? A helyzet egyre rosszabb, és ők is felelősek a hatalmas számú halott katonáért.
– Az EU-elit annyira belekeveredett az ukrajnai háborúba, hogy nem tud elszakadni az évek óta követett irányvonaltól arcvesztés, és a háború következményeiért viselt felelősség vállalása nélkül. Az EU politikusai, mint Ursula von der Leyen, valamint Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Lengyelország és más országok kormányai is felelősek az ukrajnai és az európai folyamatok hibás menedzseléséért. A háború negyedik évében járunk anélkül, hogy az EU bármiféle békekezdeményezést indított volna. Sajnos az EU politikai elitje nem használja ki az amerikai külpolitika változását a háború befejezésére Európában, hanem inkább átvállalja a háború költségeit, és ezt a saját országai lakosságára hárítja. Putyin és Trump augusztus 15-i alaszkai találkozója után Trump és Zelenszkij augusztus 18-án Washingtonban találkoztak. Ekkor kiderült, hogy a „európai bajkeverők”, Zelenszkij elnök „dadái” mindent megtettek a háború folytatásának az érdekében.
„Az uniós elit képes tovább fokozni a konfliktust Ukrajnában, ugyanakkor nem mutatnak szándékot arra, hogy Európát a béke kontinensévé tegyék”
Felmerül a kérdés, hogy miért van az EU-nak közös külpolitikája és Külügyi Főképviselője, ha ez a képviselő és elődje sem tett lépéseket a háború befejezésére. Franciaország és Nagy-Britannia vetette fel az ötletet, hogy a fegyverszünet után csapatokat küldjenek Ukrajnába. Ha a NATO nem tud a bejárati ajtón át belépni Ukrajnába, akkor megpróbálja a hátsó ajtón át. Az EU vezetői vagy megtanulnak együttműködni más szereplőkkel, mint az Egyesült Államok, India, Kína, vagy az Európai Unió utas lesz egy olyan vonaton, amelynek irányát nem tudja befolyásolni. Ez bűn.
– A „Hajlandóak Koalícióját” „dadusnak” nevezni, ez több mint találó…
– Ez év júniustól már három tárgyalási forduló volt Isztambulban. Az ukrán delegáció mellett tanácsadók is jelen voltak Londonból, Párizsból és Berlinből. Más szavakkal, Ukrajna nem tárgyalhat egyedül. Az ukrán közigazgatás ellen nemrégiben kibertámadás történt, s így kiderült, hogy eddig 1,7 millió ukrán katona halt meg. Láthatjuk, mennyi szörnyű szenvedés érte ezeket az országokat. (Tájékoztatásul egy statisztika az orosz áldozatokról, orosz ellenzéki források szerint: https://zona.media/article/2025/08/29/verluste) Ki a felelős 2022 áprilisa óta? Azok az országok, amelyek akkor blokkolták a rendezési folyamatot.
– Orbán Putyinhoz utazott, hogy felmérje a béke esélyeit, és ezért sok kritikát kapott. Politikája ellentétes a békét nem akaró „bajkeverőkkel”. Hogyan hat ez összességében Magyarország és az EU kapcsolatára?
– Magyarország ellenzékben van. Miközben az EU öngyilkosságot követ el azzal, hogy lemond az orosz energiahordozókról, szállítási útvonalakról és közös termelési kapacitásokról, Magyarország továbbra is nemzetközi szereplőként, nemzeti érdekeit követi. A háború kezdete óta Magyarország minden EU-szankciós csomagot megszavazott. 18 csomag van, és ez még mindig nem elég az európai globalistáknak, akik minden emberi, kulturális és gazdasági kapcsolatot örökre meg akarnak szakítani anélkül, hogy figyelembe vennék 450 millió EU-polgár érdekeit. A „bajkeverő koalíció” nem rendelkezik nemzetközi jogi legitimitással, de céljaikat és döntéseiket rá akarják kényszeríteni az EU-ra és a NATO-ra, hogy kihasználhassák mindkét szervezet potenciálját Ukrajna további felfegyverzésére és a háború folytatására. Ebben a koalícióban az Európai Bizottság elnöke és az Európai Tanács elnöke is részt vesz. Kérdés, hogy ez milyen jogalapon történik. Sem a NATO-ban, sem az EU-ban nincs konszenzus a háború folytatásáról. Az EU-tagországok nem szavaztak erről.
„Orbán Viktor az Európai Tanács soros elnökeként 2024 júliusában fegyverszünetet kezdeményezett, hogy megteremtse a béketárgyalások feltételeit. Meglátogatta az ukrán, az orosz, a kínai elnököket, A NATO csúcstalálkozóján összefutott az amerikai államfővel, akkor még Bidennel, de ellátogatott Floridába Donald Trumphoz is, hogy a háború befejezéséért lobbizzon”
Az uniós elittől csak kritikát kapott. Azzal érveltek, hogy a Tanács elnöke csak konszenzus alapján járhat el. Ma már nem beszélnek konszenzusról, amikor Ursula von der Leyen és António Costa Londonban vagy Párizsban a Hajlandóak találkozóján megjelennek. Az EU-elit abszolutizálta az ukrajnai háborút, az agresszort és az áldozatot, hogy új szabályokat hozzon létre. Az EU döntéshozatalának úgynevezett „modernizálása” állandó jelenséggé válik, amely már nem igényel konszenzust, hanem felülről kerül meghatározásra. A szankciókkal való zsarolás lett a legfontosabb eszköz a szuverén államokra gyakorolt nyomásgyakorláshoz, hogy engedelmeskedjenek a „morális felsőbbrendűségnek”. Magyarország és Szlovákia azok az országok, amelyek elutasították Ukrajna katonai támogatását, és a legerőteljesebben támogatják a háború befejezését célzó párbeszédet, ahogyan azt eddig Trump amerikai elnök tette. A mai EU-elit nem áll ki Európa érdekeiért. Védi azt a „közös” stratégiát, amelyet Joe Biden korábbi amerikai elnökkel együtt követett, és amelynek eredményeként Ukrajna szétverése tovább folytatódik.
– Magyarország közvetve vagy közvetlenül egy ukrán szabotázs áldozata lett az energiaellátás terén. Itt jól látható az EU kettős mércéje. A történteket szó nélkül hagyták. Milyen következményei vannak ennek?
– Országunk az orosz gáztól és olajtól függ. Az ukrán vezetésnek „köszönhetően” január elseje óta Ukrajnán keresztül nem kapunk már orosz gázt. Szlovákia pontosan ugyanebben a helyzetben van. Van egy alternatív útvonalunk Törökországon keresztül. Az augusztusban történt ukrán támadások a Druzsba vezetékre – amely olajat szállít – természetesen felháborítóak. A csővezeték jelentős részben szlovák és magyar vállalatokat lát el olajjal. Ha tágabb perspektívából nézzük a helyzetet, akkor azt kell megállapítanunk, hogy a szlovák és a magyar gazdaság az európai gazdaság, különösen a német gazdaság fontos része, a biztonsági aspektus egyértelmű. Ez a biztonság az energiaellátás elleni támadás miatt kérdésessé vált, és veszélyt jelent az EU egészére nézve. De mit látunk? Az Európai Bizottság nem reagál. Szlovákia és Magyarország aggályait elutasítják. Az EU vezetése úgy gondolja, hogy a két államnak magának kell lemondania az orosz energiáról. Az álláspont mögött az EU tisztviselőinek ideológiai meggyőződése áll. Lemondanánk az amerikai termékekről is, ha az USA támadást indítana egy másik ország ellen a jövőben? Aligha.
– Szomorú látni, hová jutott az értékeken alapuló Nyugat, és mit okozott.
– Az ukrajnai háború abszolutizálása közel négy év alatt látható káoszhoz vezetett. A jelenlegi agresszort démonizálták és dehumanizálták. Az áldozat, Ukrajna jogait abszolutizálják. Így például felhatalmazást kap arra, hogy bármely más államnak kárt okozzon az agresszor térdre kényszerítésének céljával. Ez egy nagyon alattomos stratégia, amelyet ismeretlen globalisták dolgoztak ki, hogy tönkre tegyék az európai gazdaságot. Németországban vannak jó példák erre, például az Északi Áramlat-2, amelyet 2022 őszén felrobbantottak. A német szövetségi főügyész nemzetközi elfogatóparancsot adott ki egy ukrán tiszt ellen, mert a gyanú szerint részt vett a gázvezetékek felrobbantásában. Két héttel ezelőtt a gyanúsítottat Olaszországban tartóztatták le. Ennek ellenére a német kormány, látható nemzeti önérzet nélkül, növeli Ukrajna pénzügyi és katonai támogatását. A német kancellár megígérte a Taurus rakéták átadását. Az EU polgárai nem tudják felfogni, milyen elveket követnek kormányaik.
– Hol nyilvánul meg a saját szabályok megsértése?
– Magyarország egy olyan szövetségi rendszerhez tartozik, amely megengedi, hogy büntetlenül felrobbantsák egy szövetséges állam stratégiai gázvezetékeit és megszakítsák a stratégiai olajszállítást. Az EU-elit egyetértően szemléli, hogy megszakad az Ukrajnán keresztül az EU-ba irányuló energiatranzit. Az EU a meglévő és az új szankciócsomagokkal is elvágja magát az energiaellátástól.
„Brüsszelből azt hallani, hogy aki nem ért egyet az újabb szankciókkal, mint Magyarország és Szlovákia, azok az EU érdekei ellen dolgoznak”
Ugyanezt a hozzáállást figyelhetjük meg az EU-elit részéről az EU döntéshozatali rendszerében is. Azzal, hogy a globális Nyugat morális dimenziót ad az ukrajnai háborúnak, szükségtelennek tartja az Unió érvényes szabályainak betartását. A Lisszaboni Szerződés már nem játszik szerepet. A tagállamoknak nincs joguk nemmel szavazni Ukrajnával kapcsolatban. Az EU-elit káoszba taszítja az országok közötti kapcsolatokat azzal, hogy figyelmen kívül hagyja a normákat, vagy azokat szelektíven alkalmazza. Az EU erkölcsi hanyatlásának vagyunk tanúi.
– Mit követel, illetve mit tilt a Lisszaboni Szerződés ebben a tekintetben?
– Az EU-elit a Lisszaboni Szerződést figyelmen kívül hagyva követeli, hogy Magyarország és más EU-tagállamok feltétel nélkül kötelezzék el magukat a brüsszeli külpolitika mellett. Jogunk van befolyásolni az EU külpolitikáját, de mit hallunk? Ha például Magyarország nem ért egyet és nemmel szavaz, akkor Magyarországot ki kell zárni a NATO-ból vagy az EU-ból. El tudjuk képzelni, hogy valaki kizárná az Egyesült Államokat az ENSZ Biztonsági Tanácsából, mert több tucatnyi alkalommal szavazott a többséggel szemben? Illuzórikus! Mindig azt mondták, hogy az EU egy demokratikus szervezet. A Lisszaboni Szerződés szerint minden országnak joga van befolyásolni a külpolitikát. Azokban a kérdésekben, ahol nincs konszenzus, nincs közös külpolitikai akció. Ez a közös külpolitika minimális szintje. A konszenzussal nem szabályozott kérdésekben a cselekvés a nemzetállamok hatáskörébe tartozik.
„Az EU jelenlegi gyakorlata diktatórikus, amely nem hajlandó figyelembe venni saját alkotmányát, a Lisszaboni Szerződést”
Az energiapolitika a tagállamok hatásköre, miközben Brüsszelből akarják megmondani Magyarországnak, hogy mely országoktól vásárolhat olajat, gázt vagy más termékeket. Ez ellentétes a piacgazdaság szabályaival: szabad kereskedelem, szabad piacok, szabad döntések. Ezek az EU alapjai. Az ukrajnai háborúval mindez érvényét vesztette.
– Ukrajna tudja, hogy Magyarország továbbra is Oroszországból szerzi be az olajat. Ezért úgy tűnik, hogy a Druzsba vezeték elleni támadás szándékos cselekmény Magyarország ellen. Milyen a kapcsolat Magyarország és Ukrajna között?
– Az 1990-es években Magyarországnak nagyon jó kapcsolata volt Ukrajnával. Az első nagykövetség Kijevben a magyar volt. Öt nappal az ukrán függetlenségről szóló szavazás után, 1991 decemberében Magyarország alapszerződést írt alá Ukrajnával az együttműködésről és a jószomszédi kapcsolatokról. Jó kapcsolatainkat 2014-ben, a kijevi államcsíny után tönkretette Ukrajna nacionalista kisebbségpolitikája. Millióknak vették el a jogait az orosz kisebbséghez tartozó polgárok közül, és ez a folyamat járulékos károkat okozott a magyaroknak, lengyeleknek, románoknak és bolgároknak is. Ezek a körülmények az elmúlt években nagyban befolyásolták a magyar-ukrán kapcsolatokat.
– Az EU, pontosabban Ursula von der Leyen, megígérte Ukrajnának, hogy hamarosan felveszik az EU-ba. Mennyire reális ez?
– Beszélhetünk Ukrajna NATO- és EU-tagságáról is. A 2025 januárjában Washingtonban történt kurzusváltás óta Ukrajnának nincs esélye a NATO-tagságra. Minden képzett politikus és szakértő évtizedek óta tudja, hogy sem az oroszok nem telepíthetnek rakétákat Kubába, sem a NATO Ukrajnába. Ukrajna EU-ba való felvételének kérdése viszont nem az ehhez szükséges alapvető feltételek teljesítésén alapul. Ukrajna potenciális felvétele a globalisták, a „Hajlandóak Koalíciója” célja lenne, hogy Ukrajnát a Nyugat ernyője alá vegyék, a háború költségeit jogi keretek közé szorítsák, és az EU-tagsággal elrejtsék az értelmetlen háború következményeit. Ez egy ideológiai döntés, amely nem jogi, politikai, gazdasági és társadalmi alapokon, és főleg nem a 27 EU-tagállam és 450 millió EU-polgár érdekein alapul.
„Ma Ukrajna nem felel meg az EU-tagság követelményeinek. Az ukrán politikusok az EU bürokratáival együtt arról fantáziálnak, hogy Magyarországot kizárják az EU-ból, hogy így szüntessék meg Ukrajna felvételének akadályait. Az EU-elit olyan utat keres, amelyen az egyes nemzetállamok érdekeit teljesen háttérbe szoríthatja. Az EU mai vezetői számára normális, hogy háborút importáljanak az EU-ba, de Magyarország számára nem az”
Nem tudjuk, mikor ér véget a háború, hol húzódnak majd Ukrajna határai. Magyarország, Lengyelország és a Cseh Köztársaság az 1990-es években készült fel az EU-tagságra. Az akkori európai politikusok, mint Helmut Kohl vagy François Mitterand, elvárták országainktól, hogy ne hozzanak magukkal történelmi problémákat az EU-ba a nemzeti kisebbségek terén vagy a határok megkérdőjelezésével kapcsolatban. Magyarországnak alapszerződéseket kellett kötnie Szlovákiával és Romániával, hogy a történelmi problémákat maga mögött hagyhassa. Ukrajnával is aláírtunk ilyen szerződést, és elismertük benne a határokat. Mikor fog Ukrajna ilyen szerződéseket kötni Oroszországgal? E garanciák nélkül Ukrajna egy örökösen háborúban álló tagállam lenne. Ukrajna felvétele az EU-ba úgy tűnik, hogy a nemzeti szuverenitás teljes felszámolását jelenti Európában: háború importálása az EU-ba, valamint lemondás az energiahordozókhoz, nyersanyagokhoz és piacokhoz való szabad hozzáférésről egy globalizált világrend nevében, amely nem az európai népeket, hanem a globalistákat szolgálja.
– Oroszország ukrajnai bevonulása óta folyamatosan a Budapesti Memorandum megsértéséről beszélnek. Mi is pontosan ez a megsértés, és csak Oroszország szegte meg a memorandumot?
– Ukrajna jövőbeli semleges státuszát az 1991-es függetlenségi nyilatkozat határozta meg. Ezt a státust 1991. december 1-jén népszavazással, majd 1996-ban az alkotmányban is megerősítették. Ukrajna, mint tartós semlegességet vállaló ország 1994-ben aláírta a Budapesti Memorandumot. Magam is jelen voltam az eseményen. Az atomfegyverekről való lemondásért cserébe a nagyhatalmak vállalták, hogy tiszteletben tartják Ukrajna szuverenitását és területi integritását. Ezek a garanciák fontosak voltak, mivel a semleges Ukrajna egyetlen katonai szövetséghez sem tartozott. A kollektív Nyugat narratívája szerint Oroszország megsértette Ukrajna területi integritását és a Budapesti Memorandumot azzal, hogy a 2014-es puccs után a Krím, amely a 2014. március 16-i népszavazáson elszakadt Ukrajnától, az Orosz Föderáció által annektálva lett. Értelmezhetőek így a történtek, de nem szabad figyelmen kívül hagynunk az előzményeket sem.
– Melyek az előzmények legfontosabb aspektusai?
– A 2008-as bukaresti NATO-nyilatkozat, amely Ukrajnát potenciális tagként jelölte meg, közvetlenül ellentétben állt a Budapesti Memorandum céljával és az ukrán nép kifejezett akaratával. A NATO leendő tagként nevezte meg Ukrajnát, így nem vette figyelembe sem a függetlenségi nyilatkozat, sem az alkotmány semlegességről szóló pontját, sem azt a tényt, hogy 2008-ban nem volt Ukrajnában társadalmi támogatás a NATO-tagsághoz. A NATO azzal, hogy Ukrajnát jövőbeli NATO-tagként jelölte meg, megsértette az ország szuverenitását és ezzel a Budapesti Memorandumot is.
„A nyugati hatalmak részvétele 2014-ben Janukovics államfő megbuktatásában és egy önjelölt ideiglenes kormány alkotmányellenes hatalomátvételében ismét megsértette Ukrajna szuverenitását”
2014. február 21-én a német külügyminiszter, Frank Walter Steinmeier, a lengyel külügyminiszter, Radoslaw Sikorski, és a francia diplomácia képviselője megállapodást írtak alá kezesként az akkori elnökkel, Viktor Janukovicscsal és az ellenzékkel a belpolitikai válság rendezéséről, majd hallgatólagosan támogatták a hatalom erőszakos átvételét, amelyre egy nappal később került sor. A kollektív Nyugat legitimnek ismerte el a hatalmat átvevő politikai erőket, annak ellenére, hogy azok erőszakkal eltávolították a megválasztott kormányt és az államfőt, ami polgárháborúhoz vezetett, s amelynek következményei máig hatnak. Azaz elmondható, hogy a NATO országai már kétszer is megsértették Ukrajna szuverenitását a Krím annektálása előtt. Ez a kapcsolat a Budapesti Memorandum és a mai folyamatok között. Néhány politikus ma megpróbál a Budapesti Memorandumra hivatkozva érvelni az ellen, hogy Budapest legyen egy potenciális találkozó helyszíne Putyin, Zelenszkij és Trump között. Budapestnek semmi köze sincs azokhoz a politikusokhoz, akik megsértették Ukrajna alkotmányát és a Budapesti Memorandum szövegét.
– Magyarország biztosan megfelelő helyszín lett volna a tárgyalásokhoz. Orbán Viktor a kiegyensúlyozottság politikáját követi, és megpróbált közvetíteni a két fél között…
– Ma Magyarország semlegesebb, mint Ausztria vagy Svájc. Ha megnézzük, hogy Ausztria az 1955-ös államszerződéssel vállalt örökös semlegesség ellenére ma az egyik háborús felet finanszírozza, akkor ez már nem semlegesség. Törökország is semlegesebb, mint Svájc és Ausztria. Ez egy kellemetlen fejlemény. Fontos lenne, hogy mindkét ország semleges maradjon. 200 éve látjuk Svájc esetében a semlegesség pozitív hozadékát. Az El-Nem-Kötelezett Államok 120 országból álló csoport voltak. Ennek a csoportnak a pozitív szerepe a hidegháborúban az volt, hogy semleges szervezetként hozzájárultak a békés nemzetközi kapcsolatok fenntartásához. Így a hidegháború alatt csak 22 állam, 15 NATO- és a 7 Varsói Szerződés tagország, a két katonai blokk tagjai álltak szemben egymással. Ma éppen az ellenkezője történik. A kollektív Nyugat megpróbál minden országot nyomásgyakorlással a saját táborába állítani és a háborút folytatni. Ez rendkívül aggasztó és teljes káoszt jelent.
– A pekingi találkozó megmutatta, hogy a nagy és hatalmas országok nem akarnak az EU és a NATO hatása alá kerülni.
– A pekingi találkozó megerősítette, hogy a nyugati világ, különösen az EU, egyre jobban elszigetelődik. Nem a „globális Dél”, azaz nem a BRICS-országok és a többiek vannak elszigetelve, hanem az EU szigeteli el magát. Nagyon pozitív volt, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök is részt vett a pekingi rendezvényen. Ez a normalitás. Áprilisban Kaja Kallas megpróbálta megtiltani az állam- és kormányfőknek, hogy május 9-én Moszkvában megjelenjenek. Vannak olyan EU-bürokraták által hozott szabályok, amelyek nem veszik figyelembe a szuverén államok érdekeit. Robert Fico Szlovákia érdekeit követte. Aleksandar Vučić és külügyminiszterünk, Szijjártó Péter is jelen voltak Pekingben. Nem lehet megvonni az állam- és kormányfők jogát, hogy képviseljék országuk érdekeit.
„Miért nincs egy EU-tagállam kormányfőjének joga nyolcvan évvel a világháború után Európában vagy Ázsiában részt venni ilyen magas szintű találkozókon? Vegyük példának Aleksandar Vučić részvételét. Szerbia nem tagja az EU-nak, és még ilyen státusban sem lehet szuverén külpolitikát folytatnia. Hogyan gondolkodnak olyan emberek, mint Kaja Kallas vagy Ursula von der Leyen? Ez nem a mi Európánk, ha elveszítjük a nemzeti szuverenitásunkat”
Magyarországnak több mint ezeréves történelme van, és ma néhány év alatt veszítenénk el szuverenitásunkat Ursula von der Leyen és Kaja Kallas vezetése alatt. Semmiképpen sem. Ezek a politikusok nem rendelkeznek történelmi tudattal. Mindent a pillanatnyi helyzetből ítélnek meg, és ez siralmas. Az EU-t olyan állapotban kell tartanunk, amely az EU polgárainak az érdekeit szolgálja, és nem egy szűk elitét.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
brüsszelita says:
Varga úr mindig jól foglalja össze a helyzetet, nem követ el retorikai bravúrokat, csak ismerteti a tényeket leleplezve a hazugságokat. Ezzel együtt ő sem nevén nevezi a dolgokat, nem feltételez szándékosságot a szavak és tettek mögött, nem fedez fel olyan rendszer szintű projektet, amiből prognosztizálni lehet a következő eseményeket.
Mert az igaz ugyan, hogy az EU vezetői a saját politikai céljaik megvalósításáért harcolnak Ukrajnában, ami felőlük akár tönkre is mehet, de kérdezem: Melyik politikus harcol mások céljaiért, mindegyik a magáét követi, nem? Úgyhogy ez sem újdonság nekem, bár lehet, hogy az agymosáshoz képest újat jelent, de akkor se magyarázza meg az eseményeket.
Ugyanis Oroszország meggyengítésének szándékát a globalista elitek nyíltan vállalják, ehhez nem kell elemzői mélykutatás vagy búvárkodás, a kérdés az, mit akarnak elérni vele, túl a közvetlen geopolitikai következményeken. Mi az a cél, amitől még az EU öngyilkossága sem idegen Európát feláldozva ezzel, amikor meg is állapodhatnának Oroszországgal.
A magyar “mainstream” média legyen az baloldali vagy jobbos tartja magát a píszíhez, nem feltételezve összeesküvést a dolgok megett, távol tartja az összeesküvés elméleteket. Így nem is képes magyarázni a helyzetet, és prognosztizálni az eseményeket, csupán rágja a gittet, elemzésnek nevezett találgatásokba bocsátkozva, de szigorúan a píszí keretei között maradva, újat vagy előremutatót nem kihozva.
Ez a baloldali sajtó részéről érthető, hisz az az EU politikáját támogatja, a globalizmus szekértolója, ezért a valós célok elkendőzése és a manipulálás a feladata, de hogy a jobboldali miért teszi ezt, az számomra megfejthetetlen. Merthogy manipulálásban ő sincs lemaradva, de ezt lehet csinálni az igazságot felhasználva, ehelyett beáll a politikusai mögé, akik nem tehetik meg hogy nyíltan beszéljenek, leleplezve a valós célokat és összeesküvéseket, mert Európában teljesen szalonképtelenné válnának, és végleg kiközösítenék őket rágalmakat zúdítva rájuk és a végletekig fokozva a propaganda hadjáratot ellenük, ami hatással lehet a belső megítélésükre.
Na de a magyar jobboldali sajtó mitől fél? Hogy nevetségessé teszi a baloldal? Vagy a saját politikusaik elhatárolódnának tőle? Ezek szerint kevés a muníciója, nem biztos az igazában, ezért adja el a véleményét sterilizálva, kiherélve, és píszíbe csomagolva.
A Jútúbon van egy friss magyar csatorna, és ez nem a reklám helye, amelyiknek ez a neve, mármint annak az ellenkezője, viszont megmondja a tutit. Megy is fel a nézettsége mint a rakéta, mert igény van az igazságra, bár a mainstreamet még nem nyomja le, a kábulatból nehéz a hallgatókat kihoznia.
De nem okoskodok többet, mert nem ez a cikk témája, viszont olyat szívesen olvasnék, amiben az ukrán háborút, a migráns bevándoroltatást, a klímahisztériát és zöld agendát, valamint a gender propagandát összehoznák, és egységes keretbe foglalnák. Ugyanis egyik sem csitul az ukrán harctéri helyzet romlásával és az európai gazdaság mélyrepülésével, bár a hangsúlyok eltolódhatnak, viszont a célok változatlanok maradnak, és ugyanúgy tolják azokat, ami logikátlannak tűnhet. Viszont az elemzők továbbra is rágják a gittet, hol a pirosat, hol a kéket, hol a zöldet, hol a szivárványosat, de sehogy se áll össze szájukban az ízvilág, a kovid hatása lehet, nem érzik az ízeket.
Péter says:
NEM PÍSZÍ a csatorna neve.
Sancor Kovacs says:
Tisztelettel mi az új csatornának a neve ?
Stier Gábor says:
Milyen új csatornának?