„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Somkuti Bálint írása a #moszkvater.com számára
Az orosz fekete-tengeri flotta Dmitrij Rogachev 375 számú járőrhajója a Boszporusz-szoroson Isztambul mellett, a Szulejmán-mecsettel a háttérben 2022. február 16-án
Fotó:EUROPRESS/Ozan KOSE/AFP
A földrajzi adottságok miatt a fenti két termékcsoport az, amelyet a Fekete-tengeren közlekedő legtöbb kereskedelmi hajó szállított. Ezeknek a világpiaci versenyképességét nagymértékben meghatározza az, hogy lehet-e vízi úton szállítani, a szárazföldi szállítás fajlagos költsége ugyanis jelentősen magasabb. Így amikor kirobbant az orosz-ukrán háború, nemcsak a haditengerészet iránt érdeklődőknek jelentett kérdést, hogy ez miként fog megjelenni ezen a fontos kereskedelmi útvonalon. Ugyanis a Fekete-tenger mentén fekvő országok (Bulgária, Románia, Törökország, Ukrajna, Oroszország és Szakartvelo (Grúzia) számára a biztonságos tengeri szállítás elengedhetetlen a külkereskedelemhez, így a gazdasági stabilitásukhoz.
„Mielőtt azonban belemegyünk az események bemutatásába, pár szót érdemes szólni a Montreux-i Egyezményről. Ez az 1930-as évek óta hatályban lévő nemzetközi szerződés megtiltja, hogy a Fekete-tengerrel nem határos országok hadihajói háború esetén az elméletileg nemzetközi vizeknek minősülő zárt tengerre hajózzanak”
A feladat betartatásával megbízott Törökország ennek megfelelően 2022 elején, nem sokkal az ellenségeskedések kirobbanása után lezárta a hadihajók előtt a szorosokat. Ez utóbbi nemzetközi jogi szempontból azért fontos, mert hivatalosan a két ország nem áll hadban, így például a tengeri hadijog rendelkezései sem léptek hatályba. Ugyan a Fekete-tenger ukrán és orosz felségvizein de facto háborús állapotok uralkodnak, a nemzetközi vizekre – főleg azok légterére – azonban továbbra is a békeidők szabályai vonatkoznak. Éppen ezért a háború kirobbanása után nem sokkal meghirdetett orosz tengerészeti blokádot kizárólag az ukrán felségvizekhez közel tudta megvalósítani az orosz vezetés.
„Ám ez a helyzet sem tartott túlságosan sokáig, ugyanis a Moszkva nevű rakétás cirkáló 2022 áprilisi elsüllyesztése után egyértelművé vált, hogy ennek fizikai megvalósítására az orosz fekete-tengeri flotta egyértelműen nem képes”
Folyamatos rakéta- és drón támadások érték a flotta bázisait a háború elejétől kezdve. Ezek a csapások a valószínűleg Odessza elleni támadásra összevont partraszállító hajók mellett egyre nagyobb mértékben érték azokat a felszíni hadihajókat, később tengeralattjárókat, amelyekről egyrészt Ukrajna szárazföldi célpontjait támadták, másrészt a blokád fenntartásában részt vettek.
Ebből a szempontból érdemes értékelni a háború elején nagy hírnévre szert tett Kígyó-sziget orosz elfoglalását, majd kiürítését. A sziget ugyanis azon az útvonalon feküdt a partokhoz, és a Duna deltájához közel, amelyen egyrészt Izmail kikötőjét, másrészt Odesszát lehetett megközelíteni, minél távolabb a Krím-félszigeten lévő orosz bázisoktól.
„Maga a blokád – többek között az orosz és ukrán gabona szállításoktól nagymértékben függő úgynevezett globális Dél országainak diplomáciai nyomása miatt – hamarosan átadta a helyét a fekete-tengeri gabona megállapodásnak”
A megállapodásért cserébe Oroszország ígéretet kapott az élelmiszer- és műtrágyaexporttal foglalkozó orosz vállalatok áruit sújtó korlátozások, és az ezzel foglalkozó bankok számláinak fokozatos feloldására. Mivel ez nem történt meg a 2022 júliusában megkötött, eredetileg is egy évre szóló megállapodást 2023 júliusában az orosz fél előre jelzett módon nem hosszabbította meg. Onnantól kezdve a fekete-tengeri szállításban résztvevő hajók saját felelősségükre vehetnek részt az Ukrajnából irányuló a szállításokban. Ennek ellenére a nemzetközi jog betartására rendszeresen hivatkozó Oroszország nem támadta meg az Ukrajnába és az Ukrajnából induló kereskedelmi hajókat, és mindössze néhány elszabadult, ismeretlen eredetű tengeri akna okozott sérüléseket. Az Odesszát ért folyamatos támadások miatt inkább az Ukrajna és Románia határán elhelyezkedő Izmailba, valamint a környező kikötőkre tevődött át az ukrán export.
„A fentiekkel kapcsolatban külön kiemelendő az a rugalmas orosz reagálás, amelyben a folyamatos ukrán támadások miatt kiürített előretolt bázis, azaz a Kígyó-sziget elvesztését, illetve a blokád fenntartásának nehézségei miatt megnehezedett katonai helyzetet egy nyíltságot és együttműködést sugalló diplomáciai lépéssel, azaz a gabona megállapodással fedte el”
Méghozzá úgy, hogy eközben még további előnyöket is igyekezett saját maga számára biztosítani, amelyek amúgy várható nem teljesítése esetén fenntartotta magának a jogot a megállapodásból való kilépésre. Ezt a fajta megközelítést nyugodtan nevezhetjük átfogó megközelítésnek vagy hatékonyan kivitelezett nagy stratégiának.
A folyamattal egyidőben megszaporodtak az amúgy az ukrán katonai titkosszolgálat a HUR fennhatósága alá tartozó drónokkal végrehajtott hatékony támadások a Krím-félszigeten lévő orosz katonai bázisok ellen. Nemcsak a szevasztopoli kikötőbe ki és behajózó hadihajókat, hanem magában a kikötőben tartózkodó vízi járműveket, illetve a légi és tengeri ellenőrzést folytató repülőgépek repülőtereit is folyamatos támadások érték. Itt érdemes megjegyezni, hogy az Ukrajnát támogató NATO országok legjelentősebb hozzájárulása az ország fegyveres küzdelmeihez nem elsősorban a katonai eszközökben rejlik, hanem az átadott felderítési és hírszerzési információkban.
„Akár a Moszkva cirkáló elsüllyedéséhez, akár a fekete-tengeri flotta felszíni egységeinek megrongálásához elengedhetetlen volt ugyanis az elsősorban amerikai drónok, illetve felderítő repülőgépek által nyújtott információ”
Érdemes kiemelni, hogy az ember vezette gépek minden egyes alkalommal a NATO tagállamok légteréből végezték és végzik tevékenységüket, mindössze az ember nélküli repülőeszközök azaz drónok repülnek nemzetközi vizek felett. Amihez egyébként elméletileg joguk is van. Ez persze nem akadályozta meg az orosz vezetést, hogy a nemzetközi előírások szabad értelmezésével, de fegyver használata nélkül a vízre kényszerítsen legalább egy pilóta nélküli felderítő járművet.
S ha már nemzetközi jog. Meglepő módon a hadihajók által a nemzetközi vizeken a jog által támogatott módon végzett kereskedelmi hajók megállítására és átkutatására mindössze egy esetben került sor. Ezt a módszert, amely alkalmas lehetett volna a blokád rugalmas kikényszerítésére, mindössze egy esetben alkalmazta az orosz fekete tengeri flotta, a palaui zászló alatt hajózó, de a neve alapján török, és valójában török legénység által kezelt Sukru Okan esetében. A legénység utólagos vallomásai alapján a tengeri jognak megfelelő módon végrehajtott folyamat az ukrán külügyminisztérium tiltakozása ellenére teljesen szabályosan ment végbe.
„Ezzel együtt van még egy olyan terület, amelyet érdemes megemlíteni a nemzetközi joggal kapcsolatban, ez pedig a tengeri aknamezők és aknák kérdése”
Vissza-visszatérő eset, hogy a felek által telepített aknamezők egy-egy eleme leszakad a rögzítési pontjáról, és a nyílt tengerre sodródik. Mivel megközelítésük életveszélyes, beazonosításuk is nehéz, ezért hasonló esetekben az érintettek a politikai állásfoglalásuk szerinti felet szokták hibáztatni egy esetleges balesetért, illetve a veszély okozásáért.
Visszatérve az orosz Fekete-tengeri Flottára, talán kevés területe van az orosz-ukrán háborúnak, ahol olyan lassan sikerült átállni a béke üzemmódról a háborúsra, mint a fenti haditengerészeti szervezetnél. A brit-francia Storm Shadow lopakodó cirkáló rakéták, illetve a NATO segítségével célra irányított ukrán tengeri drónok a találatok ellenére, igazoltan relatív alacsony számú orosz felszíni egységet süllyesztettek el, és azok is inkább partraszállító egységek voltak. Azonban a cirkáló rakéták által a kikötőben, illetve a tengeri drónok által a vízen megrongált felszíni harci egységek magas száma miatt a Fekete-tengeri Flotta 2023 végére gyakorlatilag képtelenné vált az amúgy is szimbolikus blokád újraindítására, és legértékesebb egységeit kénytelen volt a rendkívüli módon megerősített védelmi intézkedések ellenére Szevasztopolon kívül elhelyezni.
„A gyakorlatilag nem létező ukrán, és a jelentősen meggyengített orosz hadiflotta miatt, illetve az esetleges jogi és kárpótlási következményeknek köszönhetően támadás nem igazán ért kereskedelmi hajókat a Fekete-tengeren”
Fentiek miatt a jelenlegi megállapodás nem annyira a Dunához közeli és partmenti vizeken megközelíthető kikötőket használó, ukrán nyersanyagokat szállító hajókat, vagy az ukrán fegyverek hatótávolságán kívül közlekedő orosz kereskedelmi hajókat érinti, hanem azokat a külső szereplőket, akik elsősorban Odesszából és Odesszába szállítanak vagy szállítanának. Van azonban a Rijádban tető alá hozott megállapodásnak egy olyan része is, amely orosz részről régóta szerepel a listán. Ez pedig az orosz mezőgazdasági termékek, és a kereskedelmük lebonyolítását szervező bank visszaengedése a világpiacra és a fizetési rendszerekbe. Ez a feltétel már a rövid életű gabona megállapodásban is szerepelt, de nem teljesült. Fentiek miatt kíváncsian várhatjuk a fejleményeket, hogy az amerikai kormányváltást követően mennyire fogják komolyan venni azokat a korábban már kialkudott, majd nem teljesített feltételeket, amelyekre a mostani megállapodás kiterjed.
„Ezt a nagy dérrel-dúrral beharangozott tűzszünetet tehát inkább a kialakult status quo írásos elismerésének tekinthetjük, semmint jelentős előrelépésnek”
A korábban már nyugati részről elfogadott, de nem teljesített követelések megismétlésével az orosz vezetés teszteli az amerikai hajlandóságot. Azt, hogy mennyire hajlandó egy komolyabb megállapodás részleteinek tiszteletben tartására. Ettől függetlenül Vlagyimir Putyin Murmanszkban elmondott szavai, miszerint az orosz fél csak olyan megállapodást fog aláírni, amelynek a feltételeit saját erejéből ki is tudja kényszeríteni, minden gyors békekötésről és/vagy tűzszünetről álmodozót ki kell hogy józanítsanak.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater