Az áttörés elmaradt

2019. szept. 16.

Stier Gábor

MEGOSZTÁS

A kommunisták erősödtek, az Egységes Oroszország gyengült, a liberális ellenzék továbbra is marginális, így az oroszországi helyi választások nem ingatták meg Putyin rendszerét

Egy szavazó lép ki a szavazófülkéből Novoszibirszkben az orosz helyhatósági választáson 2019. szeptember 8-án #moszkvater

Egy szavazó lép ki a szavazófülkéből Novoszibirszkben az orosz helyhatósági választáson 2019. szeptember 8-án
Fotó:EUROPRESS/Alexandr Kryazhev / Sputnik

Izgatottan várta a világ, hogy milyen eredményt hoznak a helyhatósági választások Oroszországban. Kis túlzással minden szem Moszkvára szegeződött, ahol a rendszeren kívüli ellenzék tüntetései előzték meg a megméretést. Aztán vasárnap a hatalom minden kormányzó jelöltjét 60-tól 80 százalékig terjedő támogatással az első fordulóban választották meg, Moszkvában pedig nem kis részben az „okos szavazásra”, tehát a legesélyesebb ellenzéki jelölt támogatására felhívó Alekszej Navalnij ötlének köszönhetően a hatalom pártja az eddigi 38 helyett csak 26 mandátumot szerzett a 45 tagú városi dumában. Bejöttek viszont a második helyre a kommunisták, és bejutott a liberális Jabloko is. Ezt próbálják most sokan sikerként, esetenként áttörésként eladni. Tény, hogy a választások jelzik a hatalom problémáit, de megjegyezném, hogy Moszkva azért nem az egész Oroszország. Az pedig egészen meglepő, hogy Putyin rendszeren kívüli ellenzéke a nyugati sajtó egy részével karöltve örül a kommunisták előretörésének. Az sem baj, hogy a kommunista párt a hatalom udvari ellenzéke. S nem több! Úgy látszik, egyes „demokratáknak” csak az a fontos, hogy Putyin hatalma gyengüljön. No, meg a kis öröm, is öröm.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.