„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
Péli Éva írása a #moszkvater.com számára
Dmitrij Trenyin
Fotó: Lennart Meri Conference/Flickr
– Joe Biden leköszönő amerikai elnök engedélyezte, hogy Ukrajna nagy hatótávolságú amerikai fegyvereket használjon orosz területen lévő célpontok ellen. Mit gondol erről a döntésről?
– Az amerikai ATACMS rakétákat már bevetették az oroszországi Brjanszk régióban. Ezeket követték a Kurszk régió elleni Storm Shadow támadások. Az ukrán fegyveres erők korábban már kilőtték ezeket a rakétákat a Krímre is. Oroszország számára elvileg nincs különbség e támadások célpontjai között. Mindkettő az Orosz Föderáció alkotmányos területe, de lélektanilag mégis van különbség az emberek fejében az ország „új” és „régi” területei között.
„Az ATACMS telepítése a Nyugat újabb lépése az ukrajnai háború eszkalálása felé, de nem fogja megváltoztatni a háború menetét”
A Biden-kormányzat indítékai összességében világosak. Először is, hogy „kösse” Trumpot az Ukrajnával kapcsolatos irányvonalához. Másodszor, hogy válaszoljon azoknak a kritikusoknak, akik úgy vélik, hogy Biden nem támogatja eléggé Kijevet a háborúban.
– Milyen válasz várható Oroszországtól, annak fényében is, hogy Vlagyimir Putyin elnök szeptemberben megtorló intézkedéseket jelentett be? Azt mondta, hogy a nyugati nagy hatótávolságú fegyverek Oroszország elleni bevetése a NATO-országok közvetlen bevonását jelentené az ukrajnai konfliktusba.
– Oroszország a saját stratégiája alapján vívja a háborút, és sokkal kevésbé figyel a média hatására, mint az ellenség.
„Ráadásul Moszkva nem akarja, hogy drasztikus megtorló intézkedésekre provokálják, amelyek ürügyet szolgáltathatnak a háború további eszkalálásához”
Moszkvát például arra biztatják, hogy indítson nukleáris csapást Ukrajna ellen. Oroszország viszont nem idegeskedik, hanem folyamatosan arra törekszik, hogy a különleges katonai művelet céljait maradéktalanul elérje, és mindent megtesz ennek érdekében. Hogy milyen csapások, mikor és hol következnek – majd meglátjuk.
– Kik ellen fog irányulni a válaszcsapás?
– Az orosz nukleáris doktrína változásai valóban jelentősen kibővítik a nukleáris fegyverek alkalmazásának feltételeit. Putyin elnök még idén szeptemberben kijelentette, hogy a nyugati nagy hatótávolságú fegyverek Oroszország elleni bevetése ezen államok részéről közvetlen agressziónak minősül. Az új orosz „Oresnyik” közepes hatótávolságú rakéta november végén végrehajtott tesztje fontos jelzés a Nyugat számára. Miután Moszkva kimerítette a verbális beavatkozás határait, most a gyakorlati cselekvéshez folyamodott.
– Hogyan készül Oroszország a további eszkalációra?
– Amint azt bejelentették, Oroszország programot dolgoz ki közepes hatótávolságú rakéták építésére. Más fegyverfejlesztési és gyártási programok is folyamatban vannak. Az ukrajnai háború eszkalálása eddig a NATO-országok cselekedeteinek eredménye volt, a Javelin páncéltörő rakétáktól kezdve az ATACMS-ig. Ez az eszkaláció a NATO közvetlen konfrontációjához vezetett Oroszországgal.
„Ez az a nyugati vonal, amelyet meg kell törni a globális nukleáris háború megakadályozása érdekében”
– Az ilyen döntések fényében hogyan értékeli a konfliktus tárgyalásos megoldásának esélyeit?
– Putyin elnök 2024. június közepén felvázolta az ukrajnai válság megoldását célzó tárgyalások megkezdésének feltételeit. Putyin többször is kijelentette, hogy Oroszország eltökélt a válság megoldása, és nem a válság befagyasztása mellett.
„Ha a katonai műveleteket egyszerűen leállítják, de a konfliktust kiváltó problémákat nem oldják meg, a háború elkerülhetetlenül újra fel fog lángolni, még nagyobb intenzitással”
A háború okait az orosz fél többször megnevezte. Ezek Oroszország biztonságával, az európai stratégiai stabilitással, az etnikai csoportok jogainak, nyelvének és kultúrájának tiszteletben tartásával kapcsolatosak. Mindezek Oroszország számára létfontosságú érdekek. Moszkva arra törekszik, hogy a különleges katonai művelet céljait a lehető legnagyobb mértékben megvalósítsa.
„Véleményem szerint az Egyesült Államok nem határozta meg célját az ukrajnai válsággal kapcsolatban”
A Biden-kormányzat eddigi stratégiája sikertelen volt; a megválasztott elnök, Donald Trump még nem fogalmazott meg új stratégiát. Csak bölcsességet és több realizmust lehet neki kívánni, mint elődjének.
– Biden korábban azt mondta, hogy nem engedélyezné e rakéták bevetését oroszországi célpontok ellen, mert az a harmadik világháborúhoz vezetne. Röviddel az elnöki hivatalból való távozása előtt, úgy tűnik, már nem tart annak kitörésétől. Ön szerint mi változott azóta?
– Amennyire igen nagy távolságból megítélhetem, Kamala Harris demokrata jelölt veresége után a Biden-kormányzat megpróbálja maximalizálni Ukrajna katonai képességeit, mielőtt átadná a hatalmat Trump csapatának.
„Feltehetően így akarják összekapcsolni a két elnök politikáját. Ráadásul az Egyesült Államok a saját és Ukrajna kezével éles megtorlásra provokálja Oroszországot – talán még atomfegyverek bevetésére is Ukrajnában –, ezzel az a célja, hogy Oroszország partnereit Moszkva ellen fordítsa”
Felelőtlen és rendkívül veszélyes ez a viselkedésmód, de a demokraták, akik elvesztették a választásokat, figyelmen kívül hagyják a lehetséges következményeket.
– A médiajelentések szerint Volodimir Zelenszkij felháborodott azon, hogy Biden döntése nyilvánosságra került a médiában. Szakértők ezt úgy értelmezik, hogy az amerikai kormányzat így akarja figyelmeztetni Putyint a támadásokról, hogy ezáltal elkerüljék az eszkalációt.
– Nehezen igazodom ki a kapcsolatokban Zelenszkij és amerikai főnökei között. Az ukrán elnök cselekedeteinek fő indítéka a hatalom megtartása. Annak érdekében, hogy elkerülje a háborús vereséget, mindent meg akar tenni, hogy belehúzza az Egyesült Államokat és a többi NATO-országot egy közvetlen összecsapásba Oroszországgal. Ugyanakkor persze attól is tart, hogy Washington „ejti“ őt, és mint elhasznált és felesleges anyagtól megszabadul tőle. Oroszország számára azonban elvileg mindegy, hogy Zelenszkijjel, Zaluzsnijjal vagy valaki mással van dolga ebből az elitből.
– Az orosz média szerint Biden említett lépése nem fogja befolyásolni Olaf Scholz döntését a „Taurus” cirkálórakétákról. Tehát a német kancellár ki fog tartani amellett, hogy nem szállít ilyen fegyvereket Kijevnek. Milyen súlya van a szavának Oroszországban?
– Németország szerepe az ukrán válságban a mai Oroszország egyik legnagyobb nemzetközi csalódása. A német vezetők szinte teljesen tönkretették azt az egyedülálló történelmi megbékélést, amely a második világháború után Moszkva és Bonn, majd Berlin között alakult ki, és amely Moszkva álláspontjában nyilvánult meg a német egység kérdésében. Angela Merkel is csalódást okozott, és emlékiratai megjelenésével továbbra is csalódást okoz, Olaf Scholznak pedig nem sikerült elnyerni az oroszok bizalmát.
„Az egyetlen dolog, ami némi tiszteletet ébreszt a kancellár iránt a Kremlben, hogy megmarad amellett az álláspontja mellett, miszerint nem szállít Kijevnek <Taurus> rakétákat. A kancellár itt a német politikai elit árjával szemben úszik”
Az, hogy Putyin hajlandó volt „felvenni a telefont”, amikor Scholz felhívta őt, valószínűleg ezzel függ össze. Németországban viszont februárban választások lesznek. A CDU/CSU elnöke és várható kancellár, Friedrich Merz rendkívül keményen lép fel Oroszországgal szemben. Moszkvában komolyan veszik a németországi felhívásokat, hogy a közeljövőben újabb háborúra készüljenek Oroszország ellen.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2024 - #moszkvater
HandaBandy says:
A BlackRock neveltetésű Merz keménykedik? Remélem senkit nem ér ez
váratlanul. A globalisták őt fogják favorizálni, Scholz pedig már többször
aláírta a halálos ítéletét. Unalmas kis választás lesz. Talán az teszi csak
változatossá, hogy a semmirekellő zöldeket ki lehet-e hagyni.