//Az agymosás folytatódik
Szovjet katonák menete a József körúton 1945-ben #moszkvater

Az agymosás folytatódik

MEGOSZTÁS

Célkeresztben a magyar fiatalok. A budapesti amerikai nagykövetség a második világháború „igaz történetét”, és a „szovjet uralom szörnyűségeit” feltáró projekteket finanszírozna az emlékezetpolitikai háborúban.

Szovjet katonák menete a József körúton 1945-ben #moszkvater
Szovjet katonák menete a József körúton 1945-ben
Fotó:FORTEPAN/Vörös Hadsereg

Bonyolult időket élünk. Átalakulóban van a három évtizeden át fennálló, az Egyesült Államok egyeduralmán alapuló világrend. Amerika olyan kihívókkal szembesül, mint a feltörekvő gazdasági hatalomként már melléje felnőtt Kína és a globális porondra visszatért Oroszország. De az Egyesült Államok nem adja olcsón hegemón pozícióit. Nem akar osztozni senkivel. Ebben az egyre kiélezettebb versenyben Washington mindent bevet, hogy feltartóztassa az egyeduralmát veszélyeztetőket. Kínát például most éppen a koronavírus-járvány kapcsán igyekszik minden erővel lejáratni. Oroszországgal szemben az emlékezetpolitika a szembenállás új terepe. Ezért aztán a múlt bemutatását a szocializmus éveihez hasonlóan most is a geopolitikai csatározások torzítják. Az agymosás tehát folytatódik, csak most más előjellel. Ezt még tovább deformálja a térség országainak identitáspolitikája.

„A Fehér Ház mindkét esetben az agyakért, a narratívákért vív elkeseredett harcot, és nem sajnál sem pénzt, sem pedig energiát a másik lejáratására”

Nincs ebben semmi meglepő. Az átmeneti korok ilyenek. Így aztán, ha nem is természetes, ám semmiképpen nem meglepő, hogy ezekből a Közép-Európát egyre jobban érintő, elsősorban a második világháborút érintő emlékezetpolitikai csatározásokból Magyarország sem maradhat ki. Lengyelország már tavaly hosszú hajrát indított a múlt átértelmezésében, és a világégés befejezésének évfordulója közeledtével csak fokozódott a múlt körül zajló összecsapások hevessége.  Ennek jegyében a Nemzetközi Kapcsolatok Lengyelországi Intézete (PISM) még az év elején összehangolt médiakampányt javasolt az orosz narratíva ellehetetlenítésére.

„Ennek fő eszköze, hogy az orosz olvasatot propagandaként bélyegzik meg, és minden erővel igyekeznek megkérdőjelezni, bagatellizálni a Szovjetuniónak a náci Németország legyőzésében játszott szerepét”

Külön hangsúlyt fektetnek a posztszovjet térségre, ahol a lengyel állami intézet véleménye szerint még mindig komolyan hisznek a Vörös Hadsereg felszabadító szerepében. Az RT birtokába került dokumentumból kiderül, hogy erre külön projekteket dolgoztak ki.

Az utóbbi időben már Csehországban is fellángoltak a második világháborút érintő viták. Ennek leglátványosabb mozzanata a Prágát felszabadító Konyev marsall szobrának eltávolítása volt. Az egyébként kiváló magyar-orosz kapcsolatok ellenére ehhez az emlékezetpolitikai csatározáshoz Magyarország is felzárkózott. Sorra jelentek meg a második világháború történéseit, benne a szovjet szerepet átértékelő cikkek, tanulmányok, és könyvek.

„S hogy ez az emlékezetpolitikai szembenállás csak éleződni fog, arra garanciát jelentenek a budapesti amerikai nagykövetség ezt célzó projektjei”

Mint az RT birtokába került dokumentumokból kiderül, a diplomáciai képviselet kész finanszírozni olyan programokat, amelyek segítik a második világháború történetének „valós feltárását”, a holokausztot és a háború utáni „szovjet uralom szörnyűségeit”. A dokumentum alapján a középpontban a szovjet elnyomás kegyetlenségének bemutatása mellett a holokauszt és a világháború során megmutatkozó kollaboráció feltárása és a második világháborús nyugati szerepvállalás kidomborítása áll. (A hírhez kapcsolódik, az amerikai orosz nagykövetség erre hivatkozva felszólította Washingtont, hogy tartózkodjon a Nagy Honvédő Háború történetének átírásától. )

„A programokra Washington egyenként 25 ezer dollárig terjedő támogatást nyújt, amelyre alapítványok, állami és magán oktatási intézmények, kormányzati szervezetek és magánszemélyek pályázhatnak”

Pályázni lehet a második világháború végét, a szovjet uralom kibontakozását bemutató filmekre, konferenciákra, kiállításokra. Külön ajánlott a programokba amerikai szakértők bevonása, akik segítenek „jobban megértetni a nyugati demokratikus elveket”. A feladat a társadalmi vélemény formálása. A nagykövetség első számú célcsoportként az 1985 után születetteket, a fiatalokat, az üzleti szférát, a világháló aktív szereplőit és használóit jelöli meg.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.