„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Átlátszó európai tervek

2025. szept. 11.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Egyre nyilvánvalóbb, hogy az Ukrajnának adandó európai biztonsági garanciák képességek hiányában egy átlátszó játszma részeként inkább csak arról szólnak, hogy a csapatok küldésnek lebegtetésével kiprovokálják az orosz elutasítást, majd erre válaszul Trump keményebb fellépését Moszkvával szemben. Nem igazán bízik az európai garanciákban Kijev sem, ezért aztán amellett, hogy asszisztál az európai játszmához, ő is a saját játékát játssza.

„Macron kijelentései alapján a <hajlandóak koalíciójának> jelenlegi találkozója és Trumppal folytatott beszélgetése nem hozta meg a fő eredményt, az Egyesült Államok bevonását Ukrajna biztonságának garantálásába” #moszkvater

„Macron kijelentései alapján a <hajlandóak koalíciójának> jelenlegi találkozója és Trumppal folytatott beszélgetése nem hozta meg a fő eredményt, az Egyesült Államok bevonását Ukrajna biztonságának garantálásába”
Fotó:EUROPRESS/Ludovic MARIN/POOL/AFP

Az európai „tettrekészek” a békekötés esetén támogatnák az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról készített terveket, amelyeknek a technikai része állítólag már elkészült, azonban nem tudni, ez valójában mit is jelent. Ha katonák küldéséről egyelőre inkább csak beszélnek, fegyver azért megy Ukrajnába. Az európaiak most úgy döntöttek, hogy készen állnak nagy hatótávolságú rakétákat adni Ukrajnának. Csütörtökön közel 35 nyugati, illetve szövetséges ország vezetője egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a biztonsági garanciák részleteiről. A cél igazából az, hogy a tűzszünettel és a békével kapcsolatos elképzeléseikhez megszerezzék az Egyesült Államok támogatását is. „Mi, európaiak, készek állunk arra, hogy megadjuk Ukrajnának a biztonsági garanciákat, amennyiben aláírja a békeszerződést” – mondta a vendéglátó francia elnök, aki szerint az viszont kérdéses, Oroszország mennyire őszinte partner a béke felé vezető úton.

„Lapértesülések szerint ugyanakkor a fegyverszünet után katonák Ukrajnába küldésére egyelőre csupán Franciaország, az Egyesült Királyság és Belgium mutat hajlandóságot”

Más nagyhatalmak, köztük Németország azonban azon az állásponton van, hogy az európai katonai szerepvállaláshoz szükséges volna, hogy az Egyesült Államok részt vegyen a biztonsági garanciákat biztosításában, ám erre Donald Trump ezúttal sem tett ígéretet. Olaszország és Lengyelország pedig egyenesen kijelentette, hogy semmilyen körülmények között nem kész katonákat küldeni. Elutasította a felkérést Japán is, amelyet az európaiak Kanadával és Törökországgal egyetemben próbálnak erre rávenni.

„Macron kijelentései alapján a <hajlandóak koalíciójának> jelenlegi találkozója és Trumppal folytatott beszélgetése nem hozta meg a fő eredményt, az Egyesült Államok bevonását Ukrajna biztonságának garantálásába”

Ahogy a francia elnök fogalmazott, az Egyesült Államok szerepét a garanciákban a következő hetekben fogják meghatározni. Enélkül pedig – tegyük hozzá -, a „hajlandóak koalíciójának” találkozója utáni tájékoztatón elmondottaknak valójában semmi értelme. Az európaiak ugyanis többször is kijelentették, hogy csak az Egyesült Államok támogatásának szigorú garanciái mellett küldenék a csapataikat. Ahogy azonban Macron szavaiból következik, Trump a már legendás „két-három hétre” halasztotta a döntést ebben a kérdésben.

Az információk szerint meglehetősen feszült hangulatú beszélgetésen ellenben számon kérte az európaiakat, hogy miért finanszírozzák a háborút az orosz olaj importával. Mint az amerikai elnök rámutatott, Európa  idén már 1,2 milliárd euró értékben vásárolt orosz olajat közvetlenül és Indián keresztül. Persze, Macron ezután álszent módon Magyarországra és Szlovákiára mutogatott, ám lapértesülések szerint Trump sokkal szélesebb értelemben beszélt erről a kérdésről. Trump a kétszínűséget, a közvetítőkön keresztül érkező olajtermékeket és az LNG formájában Európa által importált orosz gázt kérte számon és másodlagos szankciók bevezetését követelte Indiával és Kínával szemben.

„Azonban van egy másik fontos tényező is a csapatok bevetésében az ellenségeskedés befejezése után. Egészen konkrétan az, hogy Oroszország beleegyezik-e ebbe”

Ha ezt nem teszi meg, akkor természetesen senki sem fog csapatokat küldeni addig, amíg a Nyugat nem lesz kész harcolni magával Oroszországgal. Ilyen készenlét pedig nem is látszik. Moszkva egyelőre különböző szinteken világossá teszi, hogy a külföldi csapatok bevonása elfogadhatatlan számára. „Oroszország elutasítja a tárgyalást az ukrajnai külföldi intervenció lehetőségéről” – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtöki vlagyivosztoki sajtótájékoztatóján. Oroszország nem szándékozik megvitatni egy Ukrajnában történő, eredendően elfogadhatatlan és minden biztonságot aláásó külföldi beavatkozást, semmilyen formában, semmilyen formátumban. Ezt valamilyen módon tudatosítani kell bennük (a Nyugatban), hogy amikor legközelebb ezt a témát mérlegelni akarják, legyen nekik egy támpontjuk ezzel kapcsolatban, Oroszország álláspontja formájában – mondta Zaharova a Keleti Gazdasági Fórumon. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök biztonsági garancia követeléseit Zaharova elfogadhatatlannak, „az európai szponzorok és az európai háborús párt” kezdeményezései másolatának minősítette. „Az a céljuk, hogy Ukrajnát megőrizzék az országunk elleni terrorizmus és provokációk hídfőállásaként. Ezek nem Ukrajna biztonságát garantálják, hanem veszélyt jelentenek az európai kontinensre” – mondta.

„Egyre többen fogalmazzák meg ezután, hogy a Nyugat hangos ötlete, miszerint 30 ezer katonából álló <békefenntartó hadsereget> küldenek Ukrajnába, kudarcba fulladt”

A The Telegraph úgy tudja, hogy jelenleg igazából csak egy az ország nyugati részére telepítendő kis oktatócsoport küldéséről tárgyalnak. Hasonló információkat szellőztetett meg a Washington Post is. Az amerikai lap szerint az európaiak inkább csak demonstratív jelleggel, mintegy látvány elemként akarnak csapatokat Ukrajnába telepíteni, azokat is csak a fronttól távol.

„Úgy tűnik, Ukrajna is tisztában van azzal, hogy az európai garanciákra nem igazán számíthat. Ezért aztán Zelenszkij az európaiak lelkiismeret furdalására alapozva a jelenlegi helyzetből hozná ki, amit lehet”

Ennek jegyében azt hangoztatja, hogy egy erős ukrán hadsereg lesz a fő tényező a biztonság garantálásában. Ehhez pedig természetesen fegyvereket és az ukrán gyártás finanszírozását kéri. De ha már így áll a helyzet, egyúttal az európai integrációt is felgyorsítaná. Méghozzá azzal érvelve, hogy Ukrajna az EU-tagságot egy újabb biztonsági garanciának tekinti. „A biztonsági garanciák közül, amelyeket látunk, az Európai Unióban való tagság számunkra kötelező gazdasági, politikai és geopolitikai biztonsági garanciát jelent. Ezért a mi megközelítésünkben ez egy fontos pont, amelyet külön bekezdésben emelünk ki” – mondta az elnök.

„De hasonlóan kettős játékot játszanak a <tettrekészek> is, akik egyrészről a marginalizálódást leplezendő a lázas semmittevés látszatát keltik, másrészt Trump becsapdázásán dolgoznak”

Az európaiak és Kijev között a csapatok Ukrajnába küldésének lehetőségéről folytatott jelenlegi megbeszélések fő célja ugyanis valójában az, hogy rávegyék Trumpot a projekt támogatására, majd miután felajánlják ezt az oroszoknak, ők azt visszautasítják, a tárgyalások pedig megszakadnak. Ezzel tisztában vannak az európaiak is, ezért arra játszanak, hogy Trump ezután majd szigorú szankciókat vezet be Oroszország ellen. Azonban feltehetően maga Trump is átlátja ezt a tervet, és ezért aztán nem siet a válasszal. Ráadásul jelenleg már az európaiak sem igazán számítanak arra, hogy Trump szankciókat szab ki Oroszországra. De azért dolgoznak azon, hogy meggyőzzék Trumpot, aki persze a saját játékát játssza, és mivel tudja, hogy Európa nem vezethet be másodlagos szankciókat Indiával és Kínával szemben az orosz olaj vásárlása miatt, erre hivatkozva Washington is elállhat ezektől a lépésektől.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

  1. Ceterum censeo… Ilyen “bonyolult” sakkjátszmákra az EUrópai vezetők már hogyan lennének képesek? Láttunk tőlük valaha is profi politikai magatartást, viselkedést, értékrendet, konziztens európai érdekérvényesítést? Fenntartom azt a véleményt , hogy tényleg ki akarnak provokálni egy katonai összecsapást Oroszországgal. Van valaki Európában, aki azt gondolja, hogy a mi életünk majd fontosabb lesz nekik, mint az ukránok élete? Ha igen, kérem ezt valamilyen idevágó nyilatkozatokkal alátámasztani, mert én egyről sem tudok.
    Mit is nyilatkozott NATO-Rutte 2 napja a Politiconak? “Putyinnak kb. akkora politikai súlya van, mint Texas kormányzójának. Ne tegyük már fontosabbá, mint amilyen”. Azt elfelejtette hozzáfűzni, hogy a texasi kormányzónak se 1,5 millió katonája, se 5400 nukleáris robbanófeje nincs. Ezek már arra készítik fel Európa népeit, hogy Oroszország annyira jelentéktelen, hogy egy katonai összecsapás szinte semmilyen kockázattal nem járna. Nem valami kifinomult, ravasz stratégiai játékot futtatnak, ezek háborút terveznek és még csak nem is titkolják. Miért nem hiszünk már a szemünknek?

    • Igen, ilyen már volt. A szent GDP őrülete, a szent JAVELIN őrülete, a szent HIMARS őrülete, a gyalásóval küzdő katonák meg a mosógép IC-k. Simán csak fotelhuszárok és papírkutyák. Az én bátyám nagyobb pofont tud adni… Még akár nevetni is tudnék rajta ha nem emberek halnának meg.

  2. Csípjen meg valaki mert egészen biztos csak álmodok! Most azok a himpellér országok akarják a békeangyalt eljátszani akik amúgy a főkolomposok voltak ezen véres konfliktus kialakulásában? “Béke katonákat” ( kevésbé diplomatikusan: megszálló seregeket ) küldenének a megmaradt Ukrajnába és úgy gondolják, hogy a Kremlben még a takarító néniknek sem fog ez feltűnni? Had legyen csak igazi fizikai szembenállás az orosz hadsereggel és még hallani sem akarnak arról amit az oroszok kérnek! Ez egészen biztosan feszültség enyhítő megoldás, s mindezt azzal a, mára elkoszolódott, elrongyolódott “agresszor” skatulyával akarják megideologizálni mint eddig. Biztos el is illannak ezek a csapatok a béke másnapján? Két legyet egy csapásra: Ukrajna resztlije secc és pecc felvéve és átmenetileg blokkolják az orosz előrejutást. Ügyes, mondaná Kohn bácsi. Az ukránok pedig? Hát nekik meg kell érteniük, hogy mindez az ő érdekükben történik, csak még ideológiailag nem nőttek fel a feladathoz. Nincs új a nap alatt.

  3. A fiúk pótcselekvéssel foglalkoznak, a lázas semmittevés látszatát keltik nehogy hülyének mutatkozzanak, és úgy nézzenek ki, mint akiket leszartak. Hisz a britek és franciák is tudják, ha csapatokat küldenének Ukrajnába akármilyen címszó alatt azok az orosz katonák számára legitim célponttá válnak, ők lennének az elsők, akiket agyoncsapnak, a front közelébe se jutnak. Hisz a háború azért tört ki, nehogy a NATO betegye a lábát Ukrajnába, ezek a hülye gyerekek meg úgy akarnak békét tenni, hogy odamennek. Nemcsak az oroszokat nézik hülyének, vagy a nyugati embereket, de maguk is azok, jobb az ilyeneket nagy ívben elkerülni, nehogy összekeverjenek velük. Persze papírokat firkálhatnak mindenféle garanciáról, viszont ha komolyan gondolják, most miért nem biztosítják? Vagy az a garancia, hogy az ukránokat kitömik pénzzel és fegyverrel, miközben az orosz csapatok mennek előre, ők pedig tönkre? Tiszta bolondokháza!

    • Az emberek akkor fognak épelméjűen cselekedni ha már minden egyéb alternatívát kipróbáltak.

      Mára már a Krim is világos lett. Ha nem mennek be az oroszok, akkor gyorsabban lett volna NATO támaszpont mint, hogy kimondom: fapapucs. Persze tökéletes demokratikus és jogállami keretek közt, a nemzetközi határok elismerése mellett . Mi az hogy! Csak hogy hogy nem az az igen nagyon békeszerető NATO mégiscsak egyre közelebb került volna Oroszországhoz, mint ahogy eddig is. Igen. Én meg a dalai láma vagyok. Bár manapság divat aranyozott hamutálnak hinni magunkat.

      Szóval Ukrajna megkapta a Júdás pénzt és lesz kb. 80 éve azon gondolkodni, hogy mire is költi. Bár ha jól emlékezem az eredeti történetnek sem happy-end lett a vége.

KAPCSOLODÓ CIKKEK

Áttörhetnek-e a szuverenisták Európában?

2026. aug. 17.
Kettős csapás érte 2026 tavaszán az európai nemzeti szuverenista erőket. A fősodorral szemben alternatívát jelentő konzervatívok egyik arca,...

Egyre kínzóbb a munkaerőhiány Oroszországban

2026. aug. 17.
A háborús évek alatt Oroszország egyik legsúlyosabb problémájává a munkaerőhiány vált. A demográfiai hanyatlás, a tömeges kivándorlás és a h...

Az „orosz Starlink” és a Csillagok háborúja

2026. aug. 16.
Megkezdte működését az orosz Rasszvet, azaz Hajnal műholdrendszer. A konstellációnak is nevezett megoldás alacsony röppályájú (LEO – Low Ear...

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK

© 2018-2026 - #moszkvater