„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Átlagosan 40 év a világ változásának üteme

2026. aug. 17.
#moszkvater

MEGOSZTÁS

Egy érdekes szám, újra és újra felbukkan a történelemben, negyven év. A Bibliában is különös jelentősége van. Mózes 40 évig élt hercegként, majd 40 évig pásztorként és 40 évig vezette a népét a pusztában. Gedeon győzelme 40 év békét hozott, Saul, Dávid, Salamon és Joás is 40 évig uralkodott királyként. Több helyen egy teljes nemzedéknyi időként jelenik meg.

Zempléni Kovács Zoltán írása a #moszkvater.com számára

„A következő nagy törést 1989–1990 hozta – Nyugat-Berlin és Kelet-Berlin közötti ideiglenes átjáró megnyítására várakozók a berlini falnál. A felvétel 1989. novemberében készült” #moszkvater

„A következő nagy törést 1989–1990 hozta – Nyugat-Berlin és Kelet-Berlin közötti ideiglenes átjáró megnyítására várakozók a berlini falnál. A felvétel 1989. novemberében készült”
Fotó:FORTEPAN/Horváth Péter

Nem, nem érdemes ebből valamiféle misztikus történelmi órát készíteni, amely negyven évente jelez, hogy most kötelezően új korszak következik. A számok valószínűleg kerekítettek és így kronológiailag könnyebben kezelhetőek.

„Ezt erősíti az is, ha végignézzük az elmúlt néhány száz évet, akkor azt látjuk, hogy egy-egy társadalmi, politikai és kulturális korszak sokszor nagyjából egy emberöltőnyi ideig tart. Van, amelyik harmincöt év. Másik majdnem ötven. Az átlag mégis meglepően gyakran negyven év körül mozog”

Magyarország újkori történelme jó példa erre. A kiegyezés 1867-ben új politikai és gazdasági korszakot nyitott. A dualizmus világa 1914-ig 47 éven át működött. Ebben az időszakban városok nőttek ki a földből, vasútvonalak hálózták be az országot, megjelent a modern tömegsajtó, fejlődött az ipar és erősödött a polgárság.

„Aztán jött 1914”

Az első világháborúval véget ért egy világ. A következő évtizedekben Magyarország elvesztette területének jelentős részét, megváltozott az államforma, forradalmak, ellenforradalom és újabb világháború következett. 1949-re egy egészen más politikai, gazdasági és társadalmi rendszer szilárdult meg. 1914 és 1949 között 35 év telt el. Ezt az időszakot természetesen nem lehet egyetlen hagyományos történelmi korszaknak nevezni. Inkább egy rendszer hosszú átalakulásaként érdekes számunkra, a régi világ szétesésétől egy új rend megszilárdulásáig.

„De 1949 után már szinte zavarba ejtően pontos a szám”

A Magyar Népköztársaság korszaka 1989-ig nagyjából negyven évig tartott. Közben óriási változások történtek. Rákosi rendszere és a későbbi Kádár-korszak között hatalmas különbségek voltak. A politikai és gazdasági rendszer alapjai mégis ugyanahhoz a szocialista világhoz tartoztak.

„A következő nagy törést 1989–1990 hozta”

Többpártrendszer, piacgazdaság, privatizáció, nyugati integráció, majd NATO- és EU-tagság következett. Közben megérkezett az internet, a mobiltelefon, később a közösségi média.

„1990 óta 36 év telt el. Ha 2030-ig tekintünk előre, pontosan negyvenhez érünk”

 Ebből persze nem következik, hogy 2030. január 1-jén valaki lekapcsolja a régi világot, és bekapcsolja az újat. Természetesen nem így működik a dolog. Sokkal érdekesebb azt megvizsgálni, mi történik egy társadalommal nagyjából negyven év alatt.

Képzeljünk el valakit, aki 1990-ben húszéves volt. Ma ötvenhat éves. A rendszerváltás idején még pályakezdő lehetett, ma vállalatot vezethet, intézményről dönthet, politikus, tanár vagy szerkesztő lehet. Közben felnőtt egy olyan generáció, amelynek semmilyen személyes tapasztalata nincs a szocializmusról. Nem is értik, hogyan éltek akkoriban az emberek. Ez óriási változás. A társadalom döntéshozó rétegének jelentős része kicserélődik. Megváltozik az is, hogy mit tekintünk természetesnek. Ami az előző generáció számára forradalmi újítás volt, a következőnek már egyszerűen a világ rendje.

Ha tágabb perspektívából nézzük a dolgot, akkor 1990 óta eltűntek a falvakból a TSZ-ek, megszűntek a csordák, a tejcsarnokok, a korábban homokos udvarok begyepesedtek, a virágos kerteket felváltotta a gyep és a tuja, döntő mértékben megszűnt az állattartás és eltűnt az öngondoskodás.

„Az önfenntartás kultúrája – és technológiája – alig 40 év alatt kiveszett”

Talán ezért érdekes a bibliai negyven év is. Ott sem feltétlenül naptári pontosságról van szó. A negyven sok esetben egy teljes időszakot, próbatételt vagy generációnyi időt jelöl.

„Van azonban egy nagy különbség a korábbi korszakokhoz képest. A technológiai környezet változásának sebessége”

A 18. századi ember életében a világ alapvető technológiai környezete viszonylag lassan változott. A 19. században megjelent a vasút, a távíró és később a telefon. A 20. században jött a rádió, a televízió és a tömegkommunikáció. A mi generációnk már néhány évtized alatt átélte a személyi számítógép, az internet, az okostelefon, a közösségi média és most a mesterséges intelligencia elterjedését.

„Lehetséges, hogy maga a társadalom továbbra is nagyjából generációs sebességgel változik. A technológiai környezet közben már sokszor gyorsabb. Korábban egy emberöltő alatt létrejött egy új világ. Most egyetlen emberöltő alatt több új világ is létrejöhet”

 A legegyszerűbb példa talán az iskolába járás. Azok, akik a ’70-es, ’80-as években jártak iskolába legyintve mondják, hogy elsőben megmutatták nekik az utat a suliba, aztán menjetek. Ma rengetegen autóval viszik a gyereket iskolába és sok esetben negyedik osztály év végéig kísérik őket reggel, és mennek értük este. Az E naplóban pedig azonnal látjuk, hogy mi lett beírva, míg édesanyámnak kicsit nyomoznia kellett, hogy megtudja mi is történt az iskolában egy adott héten.

Azonban, ha mélyebbre nézünk a múlt homályába, akkor azt látjuk, hogy alig 100-120 éve a 6-10 éves korosztály gyakran egy csapatban kint töltötte a nyarat a legelőn és ők vigyáztak az állatokra, mert a felnőttek a betakarításon dolgoztak. Sokan csak 3-4 elemi osztályt végeztek el, mert kellett a dolgos kéz a családba, hogy fent tudják tartani magukat. Ám míg régebben sok gyermek született és sokan is haltak meg még csecsemő korukban, ma arányait tekintve jóval kevesebb gyermek születik és úgy vigyázunk rájuk, mint a szemünk fényére.

„Tehát változik a kultúránk és számos tényező befolyásolja a változást. Az AI különösen fontos ebből a szempontból”

Két-három év alatt bekerült az oktatásba, a vállalatok működésébe, a médiába, a keresésbe és a mindennapi kommunikációba. Egyelőre nem tudjuk, mennyire fogja megváltoztatni az alapvető értékeinket. Azt viszont már látjuk, hogy megváltoztatja azt a környezetet, amelyben ezek az értékek kialakulnak.

Talán ezért érezzük mostanában olyan sokan, hogy valami véget ér, és lehet, hogy valóban egy korszakhatár közelében vagyunk. Az is elképzelhető, hogy csak egy különösen gyors technológiai átalakulást élünk át. Még nem tudom erre bizonyossággal a választ.

„A történelem majd eldönti, de szerintem ennek a kultúrának vége, és most születik valami teljesen más”

Személy szerint a suhanc éveim végére megtanultam a hagyományos mezőgazdaság alapjait. Tudok, vetni, aratni, kaszálni és rendet vágni, kézzel fejni, szárnyast, disznót, bikát felnevelni, de mivel lakhelyet változtattam ez a tudás Budapest közepén vajmi keveset ér.

„A negyven év mindenesetre érdekes mérce marad. Nem azért, mert varázslatos szám, hanem mert nagyjából ennyi idő alatt egy fiatal generációból a társadalmat irányító generáció lesz”

És amikor ez megtörténik, rendszerint már más világot akar, mint amelyet örökölt. Láttuk ezt a legutolsó választáskor és sokan, akik nem figyeltek a változásokra, a mai napig nem értik mi történt április 12-én. A válasz egyszerű. Csak változott a világ. Számukra észrevétlenül.

(A szerző KKV-stratégiai tanácsadó, szakíró és előadó, aki elsősorban a KKV szektor hatékonyságának megnövelésével, piaci stratégiák kidolgozásával, értékesítési rendszereik kiépítésével és nemzetközi piacra lépéssel foglalkozik.)

MEGOSZTÁS

#moszkvater

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Csődbe ment tervek

    2026. nov. 21.
    A túlélésért küzd a hétszeres Bajnokok Ligája győztes győri női kézilabda klub. Április 12. után elmaradoztak az addig természetesnek vélt t...

    Sencsen nem Jalta, de nem marad következmények nélkül

    2026. nov. 21.
    A sencseni hármas találkozónak szimbolikus jelentősége van. Egy olyan korszak végét jelzi, amikor a világnak csak egyetlen domináns hatalma ...

    Sencsen véget vetett az egypólusú világnak

    2026. nov. 21.
    A Moszkvatér mai adásában Stier Gábor elemezte a sencseni Trump-Putyin-Hszi Csin-ping csúcstalálkozó eredményeit, a három nagyhatalom közös ...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK

    No categories found

    © 2018-2026 - #moszkvater