„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Arat az indiai mutáns Moszkvában

2021. jún. 22.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Durvul a járvány Oroszországban. A gazdaság működését szem előtt tartó, a tavalyival ellentétben a tavasszal visszafogott szigorú járványkezelés következtében az új fertőzések görbéje végig egyenletesen napi 7-9 ezer körül maradt, és most ehhez képest is megnövekedett. Az új esetek száma már harmadik napja meghaladja a 17 ezret. Az esetek túlnyomó többségében a delta vagy indiai mutáns fertőz. Ennek ellenére az oroszok döntő többsége továbbra is bizalmatlan az oltásokkal szemben, a téma pedig negatív felhanggal kerülhet be az őszi parlamenti választások kampányába.

„Az oroszok döntő többsége, mintegy 60 százaléka nem bízik a vakcinákban” #moszkvater

„Az oroszok döntő többsége, mintegy 60 százaléka nem bízik a vakcinákban”
Fotó:EUROPRESS/SEFA KARACAN/ANADOLU AGENCY/AFP

A fertőzések számának folyamatos növekedése miatt egyre több régióban szigorítják a járványügyi korlátozásokat. Szentpéterváron például immár a szurkolói zónákba is korlátozott számban engedik be a foci szerelmeseit, a különböző szórakoztató központok bezártak, és a vízi közlekedést is korlátozták. Közben a hatóságok oltásra kötelezték az állami alkalmazottak 65 százalékát.

„Ezzel Moszkva, Moszkva megye, a leningrádi terület, Kuzbassz, Szahalin, Tula és Tver megye után Szentpéterváron is oltásra kötelezik a társadalom meghatározott csoportjait”

Rossz hír, hogy Moszkvában már olyanokat is megfertőzött az új koronavírus delta variánsa, akik régen kapták meg a védőoltást, vagy már átestek a fertőzésen. Ezért sokaknál valószínűleg szükség van az újraoltásra. Az egyre komolyabbá váló helyzetben ismét megszólalt Moszkva főpolgármestere is. Szergej Szobjanyin az MTI tudósítása szerint arra hívta fel a figyelmet, hogy már az indiai variáns újabb mutációjával van dolgunk. Az úgynevezett deltával, amely agresszívabb a korábbinál. Gyorsabban fertőz és gyorsabban hatol be a szervezetbe. Az immunitás szintjének kétszer olyan magasnak kell lennie, mint a vuhani esetében, hogy védettek legyünk az indiai változattal szemben, mondta Szobjanyin. Ő is megismételte, amit a szakemberek már egy ideje sulykolnak, hogy egyedül az oltás védhet meg a megbetegedéstől. S hogy megvéd-e? A vakcinát kifejlesztő Gameleja Intézet igazgatója Alekszandr Gincburg a minap arról beszélt, hogy a Szputnyik V hatásos az indiai mutánssal szemben, igaz, nem nyújt olyan védelmet, mint az eredeti, vuhani esetében.

„Ennek ellenére az oroszok döntő többsége, mintegy 60 százaléka nem bízik a vakcinákban, és nem akarja beoltatni magát. A legnehezebb helyzetben lévő fővárosban eddig másfél millióan kapták meg a védőoltás mindkét komponensét, de az arány országosan is nagyon alacsony. A nyájimmunitás eléréséhez legalább 70 millió oroszt kellene beoltani, ám ehhez a jelenlegi tempó mellett legalább másfél évre van szükség”

Moszkvában a jelenlegi, nagyjából 10 százalékos átoltottságot annak ellenére nem sikerült felgyorsítani, hogy április végétől az oltáshoz a 60 éven felülieknek már 1000 rubel értékű, fogyasztási cikkekre beváltható utalványt is adnak. Emellett a január eleji hosszúra nyúlt munkaszünet tapasztalatai alapján a májusi ünnepek után a június eleji ünnephez, Oroszország Napjához kapcsolódva egy hetes munkaszünetet hirdettek.

Ám ez sem segített, és ha így folytatódik a fertőzések számának növekedése, akkor a fővárosban rövidesen ismét megtelnek a kovid osztályok, és szigorúbb zárásokra, így a bevásárlóközpontok nyitva tartásának korlátozására és akár a távmunka visszaállítására is szükség lehet. Ennek jegyében kötelezték Moszkvában és még néhány régióban a munkaadókat is alkalmazottaik kötelező beoltására. Ez az intézkedés a fővárosban mintegy egymillió lakost érint.

„Egyre gyakrabban merül fel az oltás kötelezővé tétele, ám ennek a népszerűtlen intézkedésnek – mindössze a lakosság 16 százaléka támogatja, míg 42 kategorikusan ellene van – a felelősségét a Kreml az őszi parlamenti választások előtt nem vállalja magára. Így ez most is a helyi vezetőkre marad. Jellemző, hogy a mostani bejelentést is arra a napra időzítették, amikor Vlagyimir Putyin Genfben Joe Bidennel tárgyalt”

Jakutföldön például május végén bejelentették, hogy kötelezővé teszik az oltást, aztán a hatalom visszatáncolt, és az intézkedésből csupán tömeges oltás lett. Az, hogy Moszkva és néhány régió ennél már tovább ment, a helyzet súlyosságát jelzi. Putyin ennek ellenére még nem látja időszerűnek az oltások kötelezővé tételének kérdését. Azért ehhez folyamatosan hozzáteszi, hogy a lakosságnak meg kell értenie, hogy tömeges oltás nélkül életveszélyben vannak.

Az oroszok többsége azonban húzódozik az oltástól. Ezt nemcsak a vakcinával, hanem a hatalommal szembeni bizalmatlanság is magyarázza. De ebben közrejátszik az alacsony iskolázottság mellett az a tény is, hogy az oroszok az átlagosnál fogékonyabbak az összeesküvés elméletekre. Nem segíti a vakcinák elfogadását az sem, hogy a hatóságok lényegében újraindították a repülőjáratokat, de csak oltás mellett, miközben sok országban az orosz vakcinákat nem fogadják el.

„Az oltás kérdése a lassan induló választási kampány egyik fő témája lehet. Ám nem úgy, ahogy a hatalom gondolta, és az orosz tudomány és technológia diadalaként segíti majd a győzelemhez a Kreml pártját”

Az Egységes Oroszország párt választási listáján is fontos helyet kaptak a járvány során ismertté vált orvosok, kutatók és önkéntesek. Ez a kovid felett aratott győzelem retorikájával együtt jól mutatja, hogy a hatalom miként akarta a javára fordítani az elmúlt másfél évet a kampányban. A valóság azonban közbeszólt, és a romló járvány helyzet, valamint az oltással szembeni ellenérzések negatív faktorként jelenhetnek meg a kampányban. A helyzet egyre kaotikusabb. Az oltakozás felpörgetése érdekében az állam részéről növekvő nyomás, és a helyzet romlásával szigorodó intézkedések, ennek jegyében az utcai agitáció korlátozása megnövelheti az elégedetlenséget, és a protest szavazatok számát.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Bábuk, harangok és a hamisítatlan orosz lélek

    2026. okt. 9.
    Ha az embernek egyetlen este alatt kellene elmagyarázni, mitől olyan zseniális, kiszámíthatatlan és érzelmileg túlfűtött az orosz kultúra, n...

    Miért sietne Putyin Ukrajna térdre kényszerítésével?

    2026. okt. 6.
    Bármi is legyen az oka annak, hogy Putyin eddig várt ezzel, mostanra vélhetően legalább részben az a csábító lehetőség motiválja, hogy a kon...

    A „volgai mániákustól” az „angarszki rémig”

    2026. okt. 6.
    „Mi sorozatgyilkosok vagyunk a fiaitok, férjeitek, ott vagyunk mindenhol” Ez a hátborzongató mondat abból a Ted Bundyval készített interjúbó...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK

    © 2018-2026 - #moszkvater