//Arat az indiai mutáns Moszkvában
„Az oroszok döntő többsége, mintegy 60 százaléka nem bízik a vakcinákban” #moszkvater

Arat az indiai mutáns Moszkvában

MEGOSZTÁS

Durvul a járvány Oroszországban. A gazdaság működését szem előtt tartó, a tavalyival ellentétben a tavasszal visszafogott szigorú járványkezelés következtében az új fertőzések görbéje végig egyenletesen napi 7-9 ezer körül maradt, és most ehhez képest is megnövekedett. Az új esetek száma már harmadik napja meghaladja a 17 ezret. Az esetek túlnyomó többségében a delta vagy indiai mutáns fertőz. Ennek ellenére az oroszok döntő többsége továbbra is bizalmatlan az oltásokkal szemben, a téma pedig negatív felhanggal kerülhet be az őszi parlamenti választások kampányába.

„Az oroszok döntő többsége, mintegy 60 százaléka nem bízik a vakcinákban” #moszkvater
„Az oroszok döntő többsége, mintegy 60 százaléka nem bízik a vakcinákban”
Fotó:EUROPRESS/SEFA KARACAN/ANADOLU AGENCY/AFP

A fertőzések számának folyamatos növekedése miatt egyre több régióban szigorítják a járványügyi korlátozásokat. Szentpéterváron például immár a szurkolói zónákba is korlátozott számban engedik be a foci szerelmeseit, a különböző szórakoztató központok bezártak, és a vízi közlekedést is korlátozták. Közben a hatóságok oltásra kötelezték az állami alkalmazottak 65 százalékát.

„Ezzel Moszkva, Moszkva megye, a leningrádi terület, Kuzbassz, Szahalin, Tula és Tver megye után Szentpéterváron is oltásra kötelezik a társadalom meghatározott csoportjait”

Rossz hír, hogy Moszkvában már olyanokat is megfertőzött az új koronavírus delta variánsa, akik régen kapták meg a védőoltást, vagy már átestek a fertőzésen. Ezért sokaknál valószínűleg szükség van az újraoltásra. Az egyre komolyabbá váló helyzetben ismét megszólalt Moszkva főpolgármestere is. Szergej Szobjanyin az MTI tudósítása szerint arra hívta fel a figyelmet, hogy már az indiai variáns újabb mutációjával van dolgunk. Az úgynevezett deltával, amely agresszívabb a korábbinál. Gyorsabban fertőz és gyorsabban hatol be a szervezetbe. Az immunitás szintjének kétszer olyan magasnak kell lennie, mint a vuhani esetében, hogy védettek legyünk az indiai változattal szemben, mondta Szobjanyin. Ő is megismételte, amit a szakemberek már egy ideje sulykolnak, hogy egyedül az oltás védhet meg a megbetegedéstől. S hogy megvéd-e? A vakcinát kifejlesztő Gameleja Intézet igazgatója Alekszandr Gincburg a minap arról beszélt, hogy a Szputnyik V hatásos az indiai mutánssal szemben, igaz, nem nyújt olyan védelmet, mint az eredeti, vuhani esetében.

„Ennek ellenére az oroszok döntő többsége, mintegy 60 százaléka nem bízik a vakcinákban, és nem akarja beoltatni magát. A legnehezebb helyzetben lévő fővárosban eddig másfél millióan kapták meg a védőoltás mindkét komponensét, de az arány országosan is nagyon alacsony. A nyájimmunitás eléréséhez legalább 70 millió oroszt kellene beoltani, ám ehhez a jelenlegi tempó mellett legalább másfél évre van szükség”

Moszkvában a jelenlegi, nagyjából 10 százalékos átoltottságot annak ellenére nem sikerült felgyorsítani, hogy április végétől az oltáshoz a 60 éven felülieknek már 1000 rubel értékű, fogyasztási cikkekre beváltható utalványt is adnak. Emellett a január eleji hosszúra nyúlt munkaszünet tapasztalatai alapján a májusi ünnepek után a június eleji ünnephez, Oroszország Napjához kapcsolódva egy hetes munkaszünetet hirdettek.

Ám ez sem segített, és ha így folytatódik a fertőzések számának növekedése, akkor a fővárosban rövidesen ismét megtelnek a kovid osztályok, és szigorúbb zárásokra, így a bevásárlóközpontok nyitva tartásának korlátozására és akár a távmunka visszaállítására is szükség lehet. Ennek jegyében kötelezték Moszkvában és még néhány régióban a munkaadókat is alkalmazottaik kötelező beoltására. Ez az intézkedés a fővárosban mintegy egymillió lakost érint.

„Egyre gyakrabban merül fel az oltás kötelezővé tétele, ám ennek a népszerűtlen intézkedésnek – mindössze a lakosság 16 százaléka támogatja, míg 42 kategorikusan ellene van – a felelősségét a Kreml az őszi parlamenti választások előtt nem vállalja magára. Így ez most is a helyi vezetőkre marad. Jellemző, hogy a mostani bejelentést is arra a napra időzítették, amikor Vlagyimir Putyin Genfben Joe Bidennel tárgyalt”

Jakutföldön például május végén bejelentették, hogy kötelezővé teszik az oltást, aztán a hatalom visszatáncolt, és az intézkedésből csupán tömeges oltás lett. Az, hogy Moszkva és néhány régió ennél már tovább ment, a helyzet súlyosságát jelzi. Putyin ennek ellenére még nem látja időszerűnek az oltások kötelezővé tételének kérdését. Azért ehhez folyamatosan hozzáteszi, hogy a lakosságnak meg kell értenie, hogy tömeges oltás nélkül életveszélyben vannak.

Az oroszok többsége azonban húzódozik az oltástól. Ezt nemcsak a vakcinával, hanem a hatalommal szembeni bizalmatlanság is magyarázza. De ebben közrejátszik az alacsony iskolázottság mellett az a tény is, hogy az oroszok az átlagosnál fogékonyabbak az összeesküvés elméletekre. Nem segíti a vakcinák elfogadását az sem, hogy a hatóságok lényegében újraindították a repülőjáratokat, de csak oltás mellett, miközben sok országban az orosz vakcinákat nem fogadják el.

„Az oltás kérdése a lassan induló választási kampány egyik fő témája lehet. Ám nem úgy, ahogy a hatalom gondolta, és az orosz tudomány és technológia diadalaként segíti majd a győzelemhez a Kreml pártját”

Az Egységes Oroszország párt választási listáján is fontos helyet kaptak a járvány során ismertté vált orvosok, kutatók és önkéntesek. Ez a kovid felett aratott győzelem retorikájával együtt jól mutatja, hogy a hatalom miként akarta a javára fordítani az elmúlt másfél évet a kampányban. A valóság azonban közbeszólt, és a romló járvány helyzet, valamint az oltással szembeni ellenérzések negatív faktorként jelenhetnek meg a kampányban. A helyzet egyre kaotikusabb. Az oltakozás felpörgetése érdekében az állam részéről növekvő nyomás, és a helyzet romlásával szigorodó intézkedések, ennek jegyében az utcai agitáció korlátozása megnövelheti az elégedetlenséget, és a protest szavazatok számát.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.