//Amerikai sárga lap a Pancirok miatt Szerbiának
"Szerbia még Pancir–SZ1-eseket is vásárolt, amelyeket egyébként már több országban is sikerrel vetettek be” #moszkvater

Amerikai sárga lap a Pancirok miatt Szerbiának

Washington szankciókkal fenyegeti Belgrádot az orosz fegyverek vásárlása miatt. A légvédelmi harcjárműveket követhetik az Sz-400-asok, és az Egyesült Államok ebben már Moszkva megerősödését látja.

"Szerbia még Pancir–SZ1-eseket is vásárolt, amelyeket egyébként már több országban is sikerrel vetettek be” #moszkvater
“Szerbia még Pancir–SZ1-eseket is vásárolt, amelyeket egyébként már több országban is sikerrel vetettek be”
Fotó:EUROPRESS/Igor Zarembo/Sputnik

Felszólítjuk a szövetségeseinket és a partnereinket, hogy álljanak el az Oroszországgal való tranzakcióktól, mert ezek a CAATSA törvény alapján szankciók bevezetését eredményezhetik – közölte a héten az amerikai külügy alig leplezett düh-vel amiatt, hogy újabb ország vásárolt orosz fegyvereket. Törökország után – amely nemrégiben a legmodernebb Sz-400-as légvédelmi rakétarendszerrel lett gazdagabb – ugyanis most Szerbiába érkeztek meg a Pancir–SZ1-esek. Azok az orosz fejlesztésű önjáró légvédelmi harcjárművek, melyeknek fegyverzete irányított rakétákból és gépágyúkból áll, és elsősorban gyalogsági és páncélos erők teljes körű védelmére szolgál az alacsonyan támadó repülőgépek, helikopterek és manőverező robotrepülőgépek ellen.

„Mindezzel a katonailag semleges Szerbia újabb lépést tett afelé, hogy hadászati kapacitásait orosz technikával erősítse, ami egyre inkább szálkát jelent Amerikai szemében”

A Pancirok beszerzése ugyanakkor már rendkívül sürgető volt Szerbiában, méghozzá több okból is. A valamikori Jugoszlávia 1975-ben szerezte be a Neva légvédelmi rendszert, ami az ország szétesése után is hadrendben maradt. A légvédelem modernizálása elakadt, így Szerbia történetében voltak olyan időszakok is, amikor egyetlen vadászbombázó sem volt üzemben, vagyis az ország képtelen volt megvédeni a saját légterét.

„Ezért is vált sürgetővé az orosz MiG-29-esek beszerzése, ami mellé most Szerbia még Pancir–SZ1-eseket is vásárolt, amelyeket egyébként már több országban is sikerrel vetettek be”

Így történt ez a kelet-ukrajnai háborúban, Líbiába, Jemenben és a szíriai konfliktusban is, de a rendszer számos országban használatos, így Algériában, Iránban, Irakban, Szíriában éás az Egyesült Arab Emírségekben is. Ezeken a helyeken rendkívül megbízható fegyverként tartják számon a Pancirokat, amelyek az orosz légvédelmi technológia élvonalában vannak. Így nem is véletlen, hogy ezek a beszerzések különösen nyugtalanítják Washingtont, amely nemcsak szívesebben terjesztené inkább a saját fegyvereit, de tökéletesen tisztában van ennek a fegyvernek az erősségeivel is.

„De vajon számíthat-e arra Szerbia, hogy valóban szankciókkal fogja sújtani Amerika a Pancirok beszerzése miatt?”

Ez ellen szól, hogy Belgrád már jóval korábban megegyezett Moszkvával a fegyverrendszer vásárlásáról, akkor viszont az Egyesült Államoknak még nem volt semmiféle ellenvetése az üzlet ellen – pedig akkor még egy hasonló fenyegetéssel akár meg is akadályozhatták volna a beszerzést. Most, hogy a Pancirokat leszállították Szerbiába, az amerikai szankciók már semmit nem változtatnának az előállt helyzeten. Így a mostani fenyegetést inkább egy sárga lapnak lehet tekinteni, vagyis ha az ország további orosz fegyverekkel erősítené a haderejét, azzal már valóban a szankciók bevezetését kockáztatnák.

Mit jelenthetnek ez esetben a szankciók? Mivel Szerbia – minden ellenkező híreszteléssel szemben – ma már partnere az Egyesült Államoknak, arra már nem kell számítani, hogy ezek a szankciók az egész országot vennék célba. Valószínű ugyanakkor, hogy a fegyvervásárlás lebonyolításában részt vevő személyek ellen már szankciókat foganatosítanának, ami már sokkal erősebb jelzés lenne Szerbia felé. Fontos ugyanakkor, hogy a mostani figyelmeztetés nem a NATO-tól érkezett, amely számára inkább az a fontos, hogy a Szerbiával folytatott együttműködés továbbra is folytatódjon.

„Ezzel szemben Amerika az orosz fegyverek beszerzésében sokkal inkább Oroszország erősödését látja, ami különösen aggasztó akkor, amikor saját szövetségesei is inkább orosz fegyvereket vásárolnak”

Annyi azonban bizonyos, hogy a szerb kormány eddig sikeresen lavírozott a két nagyhatalom között még akkor is, amikor az országban egy katonai gyakorlat során megjelentek az orosz Sz-400-asok. Szerbia már jelezte, hogy az ország igenis rábólintana arra, hogy ezt a fegyverrendszert is megvásárolja. Így az amerikai figyelmeztetés most sokkal inkább az Sz-400-asokról, mint a Pancirokról szólt, amit ha egyszer Szerbia valóban megvásárolna, azzal kétségkívül jó időre biztosítaná katonai tekintélyét a Balkánon.

MEGOSZTÁS

Külpolitikai elemző, közgazdász, politológus. Korábban a Magyar Nemzet napilap, jelenleg a Magyar Hang hetilap külpolitikai újságírója, emellett számos tudományos cikk szerzője. Angolul, szerbül és horvátul beszél. Elsődleges területe a Balkán és annak politikai-gazdasági viszonyai, különös tekintettel az ex-jugoszláv országokra. Másodlagos területe a Közel-Kelet, emellett a világ konfliktus-övezeteivel foglalkozik. Tudományos tevékenységének fókuszában a politikaelmélet áll, ezen belül a politika matematizálási módszereit kutatja.