//Amerika Kína felé fordul
„Colby 2027-re teszi a Kínával való konfliktus kirobbanását” #moszkvater

Amerika Kína felé fordul

MEGOSZTÁS

Változóban van az amerikai stratégia. Egyre több jel mutat arra, hogy Washington befagyasztaná az orosz-ukrán konfliktust, és az igazi ellenfél, Kína felé fordul. Amerikai stratégák szerint a szembenállás 2027 körül háborúba torkollhat, ezért az Egyesült Államoknak már erre kell készülnie, Ukrajnát pedig Európára hagyja.

Pap Krisztián írása a #moszkvater.com számára

„Ha valamit meg akarsz tenni, csináld jól. Ha két rakétát akarsz küldeni, küldj hatot.”

(Elbridge Colby)

„Colby 2027-re teszi a Kínával való konfliktus kirobbanását” #moszkvater
„Colby 2027-re teszi a Kínával való konfliktus kirobbanását”
Fotó:EUROPRESS/WANG ZHAO/AFP

Az aradi születésű (1942-) Edward Luttwak történész professzor igazi amerikai stratéga, aki Ronald Reagen elnöknek is adott már tanácsokat. Ő az, aki ki merte mondani, hogy az Egyesült Államok „katonai birodalom”. Luttwak korán elkerült Erdélyből, de régen tudott magyarul, néhány hónapja járt Magyarországon is. Alapvető történelmi és stratégiai könyvek szerzője. Minden esetre olyan stratégiában és puccsokban jártas szakemberről van szó, akinek szavára Washingtonban ötven éve odafigyelnek.

„Luttwak nemrég egy podcastban arra a meglepő következtetésre jutott, hogy Joe Biden amerikai elnök és orosz kollégája, Vlagyimir Putyin készen állnak a megállapodásra, mivel az általános helyzet megváltozása azt eredményezte, hogy mindkét vezető hajlandóbb tárgyalni az ukrajnai háború befejezéséről”

Luttwak szerint a nagyon várt ukrán offenzíva megtorpant. Az orosz kormány túlélte a Wagner-csoport „ijesztgetését”, és csapatai most jobban harcolnak, mint a háború első évében. Érvelése szerint amikor Oroszország háborúba megy, először mindig elrontják, de ahogy a háború folytatódik, az oroszok egyre jobban harcolnak, és ez az, ami most történik. Magas rangú amerikai tisztviselők, mint például William J. Burns, a CIA igazgatója felismerték ezt a tényt, és ennek megfelelően tanácsot adtak Bidennek, aki erre „hideg vizet öntött”Ukrajna várt NATO csatlakozására. A másik ilyen jelzés, hogy Burns június 28-án telefonon beszélt Szergej Nariskinnal, az orosz SZVR külföldi hírszerző szolgálat vezetőjével, és megnyugtatta, hogy a CIA nem vett részt a Wagner lázadásában. Burns és Nariskin a háború óta fenntartják a kommunikációt, és nem tudni, hogy ebből fakadóan-e, de Nariskin július elején azt nyilatkozta a TASZSZ-nak, hogy a háborúról szóló tárgyalások valamikor lehetségessé válnak, amire persze az ukránok dühösen reagáltak. (https://www.theguardian.com/us-news/2023/jul/12/russian-spy-chief-cia-director-call)

„A kapcsolatot tehát Moszkvában is jóváhagyták, méghozzá Luttwak szerint azért, mert az Egyesült Államok azt akarja, hogy ez a háború véget érjen”

Putyin – folytatta Luttwak a podcastban – nyilvánosan is visszavonult a „nukleáris fenyegetéstől”, jelezve Ukrajnának és az Egyesült Államoknak, hogy lehetséges a tárgyalásos megoldás. Luttwak azt is állítja, az ukrán vezetők is tudják, hogy a tárgyalásos béke a legreálisabb forgatókönyv a háború befejezésére. (2023. július 28.  https://unherd.com/thepost/edward-n-luttwak-biden-and-putin-are-ready-to-do-a-deal) Luttwak szerint az egyetlen kiút a konfliktusból az lenne, ha az oroszok Donyeck és Luhanszk kivételével kivonulnának Ukrajna minden részéből, és népszavazásokat szerveznének ebben a két régióban. Mert ha nem ez történik, akkor jöhet egy hétéves, vagy egy huszonötéves háború. Csakhogy a történetnek itt még nincs vége.

„Amerikai szempontból az ukrán-orosz háborúnak három fontos célja volt. Leválasztani az európai energiaipart Oroszországról, aminek következménye a német gazdaság megtorpanása, és az EU versenyképességének romlása. Oroszország meggyengítése, és elszigetelése a szankciókkal Európától, aminek a következménye, hogy Moszkva és Peking sokkal közelebb került egymáshoz. A Biden család korrupciós ügyeinek eltussolása, de ami talán fontosabb, az amerikai hadiipar újbóli beindítása”

Ezeket a célokat nagyrészt elérték. Bizonyára ezek mellett még más tényezők is motiválták Washingtont arra, hogy szabadon engedjék Ukrajnában a háború fúriáit, de úgy tűnik, hogy a valódi cél a Kína ellen fordulás volt. Luttwak szerint az amerikai vezetők éppen azért akarnak orosz-ukrán rendezést, mert Kína jelentősebb geopolitikai fenyegetést jelent a Csendes-óceán nyugati részén. Ez szoros összhangban van azzal, amit egy másik meghatározó stratégiai gondolkodó, Elbridge Colby javasolt, vagyis azzal, hogy Ukrajnát az európaiakra kell hagyni, az amerikaiaknak pedig Kínára kell koncentrálni. Mert – állítja Colby – Kína sokkal nagyobb és félelmetesebb hatalom, mint Oroszország.

„Colby 2027-re teszi a Kínával való konfliktus kirobbanását”

Azért ekkor, mert az amerikai hírszerző közösség értékelése szerint Hszi Csin-ping elrendelte, hogy a kínai hadsereg 2027-re készüljön fel egy Tajvan elleni sikeres támadásra. Vagyis négy évünk van egy újabb, vélhetően még súlyosabb háborús konfliktusig, mert Colby szerint az amerikaiak nem fogják hagyni, hogy Kína átvegye az uralmat Ázsia felett. (https://unherd.com/2023/04/elbridge-colby-china-is-more-dangerous-than-russia/)

Colby a legfőbb fenyegetésnek azt tartja, hogy a kínaiak olyan globális hadsereget fejlesztenek, amely úgy néz ki, mint az amerikai hadsereg: repülőgép-hordozók, műholdak, nukleáris meghajtású tengeralattjárók. És mindehhez támpontot adnak a természetes és mesterséges szigetek. Colby azt is elmondja, hogy

„az esetleges csendes-óceáni konfliktusból az Egyesült Államok szívó hatása miatt Európa sem maradhat ki. Figyelembe véve a brüsszeli politikát, erre igen nagy esély mutatkozik”

A fenyegetés Luttwak szerint is Hszi Csin-ping személye körül összpontosul, mert a kínai elnök megszállottja Kína „fiatalításának”, amely megköveteli az újraegyesítést Tajvannal. Ha szükséges, erőszakkal. Luttwak eszmefuttatása szerint az ismétlődik, mint Mao Ce-tung idejében, amikor a kommunista párt tisztviselői vakon engedelmeskedtek a parancsnak, mint a mostaninak, hogy minden eszközzel gyorsan növeljék a szántóföldek területét. Akkor a „Nagy Ugrás” idején tízmilliók haltak éhen, hogy több acélt termeljenek az iparosításhoz. Most egyszerűbb a cél, több gabonát kell termelni. Kína ugyan elegendő rizst, búzát és kukoricát termel saját népességének ellátásához, de akkor miért ez a hirtelen rohanás – teszi föl a kérdést Luttwak –, amit meg is válaszol.

„Úgy tűnik – fogalmaz – Hszi Csin-ping háborúra készül”

Vagyis, a szántóföldek növelésére azért van szükség, mert a Kína állatállományának ellátásához szükséges takarmányt külföldi importból szerzi be, viszont háború esetén ez a forrás hamar el fog apadni, amit majd önerőből kell megoldani. Ha a háborús terminológiát elhagyjuk, talán az is lehet, hogy Peking – látva a romló nemzetközi helyzetet – valóban megpróbál minél jobban az önellátásra átállni.

„De az is biztos, hogy a Tajvan kardinális kérdés Kína számára”

A washingtoni stratéga további jeleit látja Hszi Csin-ping beszédeiben annak, hogy Kína háborúra készül. Amikor a kínai elnök olyan szófordulatokat használt, mint feltétlenül fel kell készülni a szélsőséges körülményekre, korábban pedig arra figyelmeztetett, hogy Kínának fel kell készülnie a legrosszabb és szélsőséges forgatókönyvekre, hogy túlélje az erős szelet, a zavaros vizeket és még a veszélyes viharokat is. Luttwak szerint ezek mind a háborús veszély átlátszó kódjai. (https://unherd.com/2023/07/the-clue-china-is-preparing-for-war)

Luttwak azt is felemlíti, amikor július 6-án a kínai elnök a Tajvani-szorost is magában foglaló Keleti Hadszíntéri Parancsnokságon tett látogatása során „a valódi harci körülmények között történő kiképzés fokozására szólított fel a harcra és győzelemre való képesség növelése érdekében”.

„Luttwak nem máshoz, mint Mussolinihoz hasonlította Hszi Csin-pinget, akinek valódi célja is az lehet, hogy háborúban tapasztalatlan népét harcosokká változtassa”

Arról persze Luttwak egy szót sem szól, hogy nem is olyan régen maga Biden elnök nevezte a kínai elnököt diktátornak, ami talán szintén nem a két ország közötti enyhülés jelének számít.

MEGOSZTÁS