A koronavírus járvány nemcsak kihívás, de hatalmas lehetőség is. Néhány ország ugyanis nemcsak a presztízsét emelheti azzal, hogy az oltóanyag fejlesztésével jót tesz az emberiségnek, de az oltóanyag birtoklásával a befolyását is kiterjesztheti. De a vakcina hatalmas üzlet is. Persze csak annak, aki nemcsak kifejlesztette, de nagy tömegben gyártani. Oroszországnak erre egyelőre nincsen kapacitása, ami üzleti szempontból mindenképpen rontja az esélyeit.

Már több koronavírus elleni vakcina is az engedélyeztetési folyamat harmadik, vagyis a tömeges tesztelés fázisában jár. A vakcinák közül több is kilencven százalék feletti eredménnyel akadályozta meg, hogy a beoltottak megfertőződjenek, ami nagyon jó eredménynek számít. Ez alapján úgy tűnik, hogy hatásosak lesznek a koronavírussal szemben. Oroszországban és Kínában már be is jegyeztek vakcinákat, és megkezdődtek az első engedélyezési eljárások Nyugat-Európában is. Így akár már az idén forgalomba kerülhetnek az első vakcinák, a tömeges oltás azonban n agy eséllyel csak 2021 első felében kezdődhet. Először a kockázati csoportba tartozókat oltják majd be. Néhány állam már több milliós nagyságrendben kötött le oltóanyagot. Sőt, az Európai Unió, az Egyesült Államok és India esetében ez a nagyságrend már milliárdos. Ezek utén félő, hogy a fejlődő országok rossz esetben csak 2024-ben juthatnak a vakcinához.

„A világ hatalmas feladat előtt áll, hiszen a Föld egész lakosságát kellene leoltani, méghozzá minél gyorsabban. A nyugati megapoliszoktól a favellákig és a nehezen megközelíthető településékekig mindenhová el kell juttatni az oltóanyagot. Ez eleve olyan komoly logisztikai kihívás, amilyennel az emberiség eddig nem sokszor szembesült”

A DHL csomagszállító cég szakemberei szerint ehhez mintegy 15 ezer repülésre lenne szükség. Ráadásul a szállítmány biztonságát és hűtését is meg kell oldani. A Biontech és a Pfizer közös vakcináját valamint az AstraZeneca oltóanyagát ugyanis mínusz 70-80 Celsius fokon kell tárolni. Ebből a szempontból előnyben van a csupán normális hűtést igénylő Szputnyik-V és a Moderna vakcinája. Ezek a körülmények már eleve megnehezíti a vakcinához jutás esélyét.

„De le kell győzni a védőoltással szembeni ellenérzéseket is”

A kényszerhelyzetben felgyorsított fejlesztés eleve sokakat elbizonytalanít, ráadásul a védőoltásokkal szemben mindig is volt bizonyos ellenállás. Tovább növeli a bizonytalanságot, hogy a vakcináért folyó versenyben a szereplők nem válogatnak az eszközökben, és minden erővel folyik a másik lejáratása. S mivel ez a verseny nem csupán üzleti alapú, de geopolitikai felhangjai is vannak, különösen szembetűnő ez a negatív kampány az orosz és a kínai vakcina esetében. Egy 15 országban végzett közvéleménykutatás szerint a megkérdezettek 73 százaléka kívánta beadatni az oltást, ami négy százalékkal kevesebb, mint három hónappal korábban. Külön kiemelték, hogy Franciaországban, Magyarországon, Lengyelországban és Oroszországban csak 54-59 százalékos az elfogadottsági arány, ami késleltetheti a nyájimmunitás elérését ezekben az országokban.

„Ezt az ellenállást azonban – sajnos – előbb-utóbb legyűri a vírus agresszivitása és a járvány terjedése, így valószínű, hogy az országok nagy csoportja, elsősorban a fejlődők számára az igazi kihívás az lesz, hogy miként jussanak hozzá a kiélezett versenyben a vakcinához”

E tekintetben csak helyeselni lehet a magyar kormány egyszerre több vakcina beszerzésére irányuló erőfeszítéseit. A fejlett országok maximum két tucatnyi köre ugyanis már mintegy 6 milliárd dózis oltóanyagot kötött le előre, így a vakcinához sok ország nem fog a kellő mennyiségben és időben hozzájutni. Emlékezzünk csak arra, hogy tavasszal milyen verseny folyt a maszkokért és a védő felszerelésekért, amelyek előállítása a vakcinához képest jóval egyszerűbb. Ennek ellenére maffiózók, utcai rablók stílusában próbáltak egyes országok a megfelelő mennyiséghez hozzájutni. Megmutatkozott világunk egoizmusa, a szolidaritás hiánya még az egyébként szövetséges államok között is kiütközött. Így aztán nem lepődhetünk meg a vakcina nacionalizmuson sem.

„Már csak azért sem, mert aki előbb hozzájut az oltóanyaghoz, így feloldhatja a járványügyi korlátozásokat, kinyithatja az iskolákat, az éttermeket, beindíthatja a gazdaságát, az komoly versenyelőnyhöz jut. S aki ehhez még előállítóként vagy máshogy, de valamilyen mértékben ellenőrzi is a vakcinához jutást, az a befolyását is növeli”

Néhány ország nemcsak a presztízsét emelheti azzal, hogy az oltóanyag fejlesztésével jót tesz az emberiségnek, de mint említettük, a befolyását is kiterjesztheti. De ami legalább ennyire fontos, a vakcina hatalmas üzlet is. Néhány ország számára tehát a pandémia hatalmas lehetőség. Többet elérhet a puha erő szintjén, mint a 20. században az ideológia révén, és a vakcina gyártásával nemcsak a befolyását, hanem a bevételeit is növelheti.

Ezeknek az országoknak az egyike Kína, az Egyesült Államok, és néhány európai állam mellett Oroszország, ahol még augusztusban elsőként jegyeztek be COVID-19 elleni vakcinát. Vlagyimir Putyin ezek után be is jelentette, hogy az év végéig meg is kezdik az oroszok tömeges beoltását, még az idén két millió embert megkapja a Szputnyik-V-t, emellett mintegy húsz országba megkezdi a vakcina exportját is, amelyből évi 100 milliárd dolláros bevételre számít. Aztán kiderült, hogy ebben az évben legfeljebb néhány tízezren kaphatják meg az oltást.

„Mert az oltóanyagot le is kell gyártani, ehhez pedig egyelőre nincs elég kapacitás. Úgy van ezzel Oroszország, mint az Armatával. Kifejlesztette a világ legjobb harckocsiját, ám egyelőre kis túlzással annyit tud gyártani belőle, amennyit a parádékon látunk”

Nem véletlen tehát, hogy Vlagyimir Putyin a minap az új koronavírus elleni vakcinagyártási kapacitások egyesítésére szólította fel a BRICS-országokat. Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika vezetőinek egyeztetésén az orosz elnök azt is bejelentette, hogy a Szputnyik-V orosz oltóanyagot Kínában és Indiában is gyárthatják majd. Putyin, a tömörölés soros orosz elnöksége nevében felszólalva emlékeztetett arra, hogy vannak orosz vakcinák, amik hatásosak és biztonságosak. A kérdés a tömegtermelésük biztosítása. Ez az a probléma, amelyet meg kell oldani. És természetesen nagyon fontos egyesítenünk erőfeszítéseinket annak érdekében, hogy ez a termék tömegesen kerülhessen a polgári forgalomba.

„Azt értjük, hogy egyedül nem megy, elengedhetetlen az összefogás, ám a kialakult helyzet mutatja Oroszország meglehetősen szűk lehetőségeit is”

Kína és India mellett az orosz vakcinát gyártják majd Dél-Koreában és például talán Magyarországon is. De az orosz elnök még a hónap elején felhívta ez ügyben francia kollégáját is. Putyin arra kérte Macront, hogy segítsen a vakcina tömeges gyártásában. A problémák egyike, hogy az oltóanyagot először kis, mintegy 500 milliliteres mennyiségben állítják elő bioreaktorokban, majd ezt a mennyiséget növelik több tíz literre. Ehhez azonban nagy bioreaktorok kellenek, amelyekből Oroszországban nincs elegendő.

Ezért aztán hiába hiába jegyezte be Oroszország elsőként az új típusú koronavírus elleni vakcinát, igazán nagy üzletet termelési kapacitások híján várhatóan mégsem tud belőle generálni. Marad tehát a dicsőség. Már, ha a vakcina beválik.