A „Fekete Delfintől” a „Fehér Hattyúig”. Pillantás a hírhedt orosz börtönök kulisszái mögé. Itt élnek a tényleges életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélt sorozatgyilkosok, maffiavezérek, kannibálok.

Oroszországban a büntetés végrehajtási intézetekben 494 900 jogerősen elítélt töltötte 2019 végén a szabadságvesztését, míg előzetes letartóztatásban 99 ezren múlatták az időt.  Ebből 38 ezer a női elítéltek száma, előzetes letartóztatásban 8900 hölgy szomorkodott. A tényleges életfogytiglani fegyházbüntetését 2060 jómadár tölti. Ez történelmi minimum, tíz év alatt nagyjából 250 ezerrel csökkent az elítéltek száma.  Ez szinte teljes egészében a bírósági ítélkezés liberalizációjának köszönhető.

„Oroszhonban a letöltendő szabadságvesztésre ítéltek a büntetésüket javító-nevelő intézetben, munkatáborban – ahol a helyi lakosság közt élnek és dolgoznak -, börtönkórházban, börtönben és fegyházban töltik”

A 2060 sosem szabaduló rab hét, speciálisan nekik kialakított intézményben ücsörög, nagyjából elviselhetetlen körülmények között. Ezek a „Vologodi ötkopejkás”, amely az Ognyennij-szigeten helyezkedik el, ahová a szárazföldről egy keskeny fahídon keresztül lehet bemenni. Aztán a szol-ilecki „Fekete Delfin”, a Sarkkörön túli „Hóbagoly”, a mordoviai „Fekete Sas”, a szolikamszki „Fehér Hattyú”, a habarovszki „Hópehely”, és a szintén mordoviai „Torbejevszkij Centrál”.

Megszökni ezekről a helyekről lehetetlen. A rabok szigorú napirendben élnek. Reggel 6-kor ébresztő, utána mosakodás, takarítás, kötelező napi másfél óra séta, amit egy a börtön tetején lévő kalitkában töltenek el, ebéd után pedig olvashatnak, imádkozhatnak kedvükre.

„A cellájukat csak bilincsben hagyhatják el. Minden rabot két börtönőr és egy kutyás őr kísér. Az elítélt szemét minden „mozgatásnál” bekötik, hogy ne ismerje meg a börtön elhelyezkedését”

A vacsora után este 10-ig szabadfoglalkozás a zárkán belül. Aki akar, dolgozhat a börtön céhjében, a keresett pénzt magára költheti. Élelmiszer- és tisztasági csomagot háromhavonta kaphatnak a családtól, évente egyszer pedig látogatót fogadhatnak. Ha jól viselkednek, akkor tíz év után a látogatások száma felemelkedhet évi kettőre. De a börtönök részéről ez nagy szervezést nem igényel, ugyanis ezeknek az embereknek a 99 százalékát kitagadta a családja. Másrészt a távolságok akkorák, hogy egy vagyonba kerül(ne) az utazás.

„Ezekben a fegyházakban tényleg Oroszország legelvetemültebb bűnözőit tartják fogva. Sorozatgyilkosok, terroristák, maffiavezérek”

Az 1745-ben alapított „Fekete Delfin” az egyik legrégibb orosz börtön. Becenevét a börtön bejárata előtt lévő, fekete delfint mintázó szoborról kapta, melyet maguk a foglyok készítettek.  Itt 700 fogolyra jut 900 fegyőr jut, a cellákat három acélajtó zárja, és erről a kazah határnál lévő helyről még senki nem szökött meg. A „Fekete Delfinben” ül a hírhedt Hagyi Taktas bűnszervezet főnöke Ragyik Galjarbekov, a társaság számláján több mint 60 gyilkosság van. A 2008-as cserkizovi piacon 14 halálos áldozatot követelő robbantás elkövetője Oleg Kosztarjov is a műintézmény vendégszeretetét élvezi élete végéig. Ő a tette elkövetésekor mindössze 20 éves volt.

„Az egyik leghírhedtebb elítélt az ivócimboráit megölő és megevő Nyikolaj Nyikolajev. Ő sok éve egyedül van a zárkájában, mert még a többi rab is undorodik tőle”

A JUKOSZ volt biztonsági főnöke, Alekszej Picsugin is a neves fegyintézet lakója, több gyilkosság és gyilkossági kísérlet fűződik hozzá, többek között a szintén ismert Mihail Hodorkovszkijt akarta felrobbantani 1998-ban.

A Perm közelében lévő „Fehér Hattyú” a modern Oroszország egyik leghíresebb börtöne. A Gulag rendszer részeként 1938-ban építették, és kezdetben a foglyot politikai foglyoknak szánták. Nevével kapcsolatban több verzió is létezik. Az egyik, hogy a fehérre festett épület messziről egy kiterjesztett szárnyú nagy testű madár sziluettjére emlékeztet.  A másik legenda szerint onnan a név, mert a foglyok csak előre döntve, leszegett fejjel, és hátul feltartott karokkal, a hattyúra emlékeztető úgynevezett stresszpózban mozoghatnak. A harmadik verzió igazán romantikus, hiszen eszerint az ide bekerülő foglyok megértették, hogy ez számukra már a „hattyú dal”.

„A börtön illusztris vendége a moszkvai ügyvéd Dmitrij Vinogradov, aki szerelemi bánatában lemészárolta volt barátnőjét és annak kollégáit egy irodában. A csecsen terrorista Dokka Dzsantyemirov 140 ember haláláért felelős. De itt halt meg 2002-ben az ismert csecsen terrorista Szalman Radujev is”

A Vologodszkij pjatakban ülő Alekszandr Agejev 23 embert ölt meg, ő a „Tveri Farkasok” nevű bűnszervezet bérgyilkosa volt. Talán nála is hírhedtebb az orehovói maffia ítéletvégrehajtója, Szergej Butorin, aki 38 emberrel végzett. De a 2004-es beszlani tragédia egyetlen terrorista túlélője Nurpasi Kulajev is csak a temetőbe fog innen költözni.

„Mordoviában talált végleges otthonra a magyar származású, ungvári születésű Lengyel Igor is”

Igor 1959-ben született, apja az ungvári főiskola rektora volt. Igor a lvovi egyetemen végzett fizikusként. A tudósok fizetése azokban az időkben nem verte az eget, ezért Lengyel a nyolcvanas években elköltözött Moszkvába, ahol egy barátjával lakásfelújításokba kezdtek. Aztán az üzlet befuccsolt, társával pedig meggyilkolt három embert, akiknél előtte dolgoztak és tudták róluk, hogy gazdagok. A moszkvai bíróság Lengyelt 1994-ben halálra ítélte, majd ezt az 1996-ban bevezetett moratórium miatt életfogytiglani fegyházra változtatták.

„Minden gyilkosságért elítélthez máshogy kell közelíteni. Van olyan, aki nem tudja még saját magát sem elviselni, van, aki csak többedmagával érzi magát biztonságban. Szerintem meg kellett volna hagyni a választás jogát az elítéltnek, hogy ő döntsön magáról, élete végéig ül vagy lőjék fejbe. Én a Butirkában ülve a tárgyaláson az utóbbit kértem. Meg is kaptam, de átváltoztatták életfogytiglanná. Egy biztos. Ha nincs az embernek lelki támasza és tartaléka, akkor itt megőrül. Nekem van ilyen lelki támaszom, heti rendszerességgel levelezünk, jóval többet kapok tőle, mint amennyit egyáltalán megérdemlek” – beszélt a börtönéletről egy interjúban.

„Ezek az emberek, (emberek???) nem valók a társadalomba, ezt bebizonyították, sokan többszörösen is”

Ahogy egy interjúban Gyenyisz Avszjuk őrnagy a „Fekete Delfin” egykori körletparancsnoka mondta róluk, „nem jön a nyelvemre, hogy a nálunk fogvatartottak nagy részét embernek nevezzem”.

Azt gondolom, ez tökéletesen érthető is.