//A víruskutatásban is otthon a Roszatom
„az oroszországi innováció zászlóshajójaként a Roszatom aktívan bekapcsolódott az új típusú koronavírus elleni küzdelembe is” #moszkvater

A víruskutatásban is otthon a Roszatom

Az oroszországi innováció zászlóshajójaként az atomenergetika konszern aktívan bekapcsolódott az új típusú koronavírus elleni küzdelembe is. Készülékei megkerülhetetlenek a fertőtlenítésnél, a mesterséges lélegeztetésnél, és otthont ad a víruskutatásnak.

„az oroszországi innováció zászlóshajójaként a Roszatom aktívan bekapcsolódott az új típusú koronavírus elleni küzdelembe is” #moszkvater
„az oroszországi innováció zászlóshajójaként a Roszatom aktívan bekapcsolódott az új típusú koronavírus elleni küzdelembe is”
Fotó:EUROPRESS/Dimitar DILKOFF/AFP

Kevesen tudják, hogy a Roszatom nemcsak atomerőműveket tervez, épít és működtet, de profiljába tartozik a kutatás is, így ciklotronokat tervez, laborberendezéseket szállít. Otthon van a radiológiai technológiákban, s ami az energetikán kívül talán a legfontosabb, a nukleáris medicinában. Orvosi izotópokat, radioterápiás berendezéseket, illetve szén-alapú orvosi anyagokat gyárt. Ezért aztán egyáltalán nem meglepő, hogy

„az oroszországi innováció zászlóshajójaként a Roszatom aktívan bekapcsolódott az új típusú koronavírus elleni küzdelembe is”

Friss hír, hogy a holding növelni kívánja részesedését a globális izotóppiacon. Villamosenergia-termelő vállalata, a Roszenergoatom a Rusatom Healthcare Rt.-vel és az Isotope Rt.-vel nemzetközi üzletfejlesztési programot valósít meg az orosz globális izotóppiaci részesedés növelése érdekében. A vállalat a közeljövőben azt tervezi, hogy a Kobalt-60 vonatkozásában a világpiaci részesedését 15 százalékról 30 százalékra növeli.

„A Kobalt-60 izotópot főleg orvosi műszerek sterilizálására és az élelem, valamint az ivóvíz fertőtlenítésére használják”

A Kurszki Atomerőmű egyedül képes lesz arra, hogy fedezze a Kobalt-60 iránti éves globális kereslet egyötödét. A Szmolenszki Atomerőmű 3. blokkjában kinyert Kobalt-60 önmagában alkalmas 400 ezer tonna speciális orvostechnikai eszköz, 700 ezer tonna fűszer, 2 millió tonna hús, több mint 1 millió tonna gabonaféle, továbbá 50 millió tonna zöldség fertőtlenítésére. A Roszenergoatom tervei között szerepel, hogy elkezdi az olyan orvosi izotópok gyártását is, mint a Molibdén-99, a Jód-131, a Jód-125, a Szamárium-153, a Lutécium-177.

„Több más olyan izotóp gyártását is tervbe vették, amelyeket az onkológiai megbetegedések diagnosztizálásában és kezelésében használnak”

De a Roszatom otthon van a víruskutatásban is. A közelmúltban nukleáris üzemanyaggyártó vállalatának, a TVEL-nek a Központi Technológiai Tervezőintézete megbízást kapott a Szibériai Közös használatú Kör Fotonforrás Központ, angol elnevezéssel Center of Common Use – Siberian Circular Photon Source, az úgynevezett SKIF-projekt megtervezésére.

A SKIF egy olyan megaprojekt, amely a legújabb, 3 GeV-os, 4+ generációs szinkrotron sugárforrás létrehozását célozza. A tervezési alapadatokból kitűnik, hogy a SKIF szívét jelentő gyorsító komplexum egyedülálló lesz a világon. A SKIF kísérleti létesítményeit fizikai, kémiai, földtani, biológiai, illetve orvostudományi kutatásokra használják majd. A projekt a novoszibirszki Kolcovo tudományos központban valósul meg az orosz tudományos és felsőoktatási minisztérium által irányított Tudomány elnevezésű nemzeti projekt keretében. A tervek szerint a szinkrotron berendezés és a hozzá tartozó infrastruktúra 2023 végéig készül el, a létesítményt 2024-ben helyezik üzembe.

„A SKIF otthont ad többek között a Vektor orosz állami virológiai és biotechnológiai kutatóközpontnak is, amely jelenleg a COVID-19 vírus elleni védőoltás kifejlesztésén dolgozik”

A kutatók 2024-től kezdve folytathatnak biológiai kutatásokat a két, elsőként létrehozott kísérleti létesítményben. A tervben szerepel egy olyan speciális létesítmény 2025-ös megnyitása is, amely teljes körű felszereltséggel szolgálja a virológiai és biotechnológiai kutatásokat. Ezen kívül a Vektor új laboratóriumának felépítését is felgyorsíthatják, ami lehetővé tenné egy kiterjedt virológiai kutatási program megvalósítását. Ennek részeként lehetővé válik az új, magas hatékonyságú vakcinák kidolgozása, továbbá antibakteriális és vírusellenes gyógyszerek kifejlesztése.

A Roszatom egyik vállalata, a 3D-s nyomtatással foglalkozó Rusatom – Additive Technologies (RusAT) közben elkészítette a lélegeztető készülékekben használt Venturi szelep prototípusát, és készen áll annak gyártására. A COVID-19 koronavírus világjárványa miatt sokszorosára nőtt a kereslet e termék iránt. A RusAT termelési kapacitásának köszönhetően hetente 300 ilyen szelepet tud legyártani. A szelep elkészítéséhez biokompatibilis polimert használnak, ezért nincs szükség a szelep további megmunkálására.

„A Venturi szelepet az oxigénmaszkkal történő lélegeztetés során alkalmazzák az orvosok.
A szelep lehetővé teszi az oxigén megfelelő koncentrációban való adagolását”

A Venturi szelepet néhány órás használatra tervezték, azaz egy bizonyos idő után szükségessé válik a cseréje a lélegeztető készülékben, tehát fogyóeszközről van szó. A koronavírus-járvány miatt több országban is hiánycikké vált a szelep, amelyre megoldást jelent a termék 3D-s nyomtatása. A 3D-s nyomtatás segítségével a szelepek mellett maszkokat, légzőkészülékeket és egyéb orvostechnikai eszközöket is elő tudnak állítani.

„Ezek a példák jól illusztrálják, hogy az orosz atomenergetikai ipar vállalatai nemcsak élen járnak az orosz innovációban és az nukleáris medicinában, de azt is, mennyire fontos szerepet játszanak ezek a kapacitások a koronavírus-járvány elleni küzdelemben”

Mint Alekszej Lihacsov, az orosz állami atomenergetika konszern vezérigazgatója fogalmazott, az összes gyógyászati profilú és orvosi termékeket gyártó Roszatom vállalat keresi annak lehetőségét, hogy a koronavírus leküzdésében segítse az orvosokat azzal, hogy gyorsan átállnak a szükséges berendezések és orvosi fogyóeszközök gyártására.

A cég a COVID-19 elleni küzdelem során idáig több, mint 8 millió maszkot, közel 200 ezer, a tesztelések során használt orvosi szállítóeszközt fertőtlenített.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.