//A világ legnépszerűbb karácsonyi dala
A Csendes éj emlékkápolna az ausztriai Oberndorfban található #moszkvater

A világ legnépszerűbb karácsonyi dala

MEGOSZTÁS

Ha megtehetnénk, hogy a világ összes keresztény családjának karácsony estéjébe belehallgathatnánk, döntő többségében a Csendes éj szólna, miközben az emberek csillogó szemmel figyelik a feldíszített fenyőfát. Maga a dal 1818. december 25-én csendült fel először az ausztriai Oberndorf bei Salzburg Szent Miklós-templomában. Azóta már valamennyi nyelven és dialektusban, több mint 300 fordításban ismeretes.

A Csendes éj emlékkápolna az ausztriai Oberndorfban található #moszkvater
A Csendes éj emlékkápolna az ausztriai Oberndorfban található
Fotó:EUROPRESS/JOE KLAMAR/AFP

Azt hiszem, kedves Olvasó, abban vélhetően nem lehet vita, hogy a Stille Nacht, azaz a Csendes éj a világ legnépszerűbb karácsonyi dala. Eredetileg német szövegét Josef Mohr osztrák pap írta Stille Nacht címmel, a dallamát pedig Franz Xaver Gruber komponálta 1818-ban. Igaz, a ma elterjedt dallam kicsivel eltér Gruber eredetijétől, főleg a vége felé.

Csendes éj, drága szent éj,
mindenek álma mély.
Nincs fönn más, csak a drága szent pár.
Várja, gyermeke alszik-e már.
Küldj le rá álmot, nagy ég!
Küldj le rá álmot, nagy ég!

Sok szakember kereste, sőt, nyugodtan írhatjuk azt, hogy keresi az okát annak, vajon mitől is lett ez a dal ilyen népszerű az egész világon, ahol csak keresztények élnek. Az okok között említik, hogy a dallamvilága nemesen egyszerű, világos szerkezetű, könnyen megjegyezhető.

„Hozzáteszik még, hogy annak ellenére lett a karácsony kedvenc dalává, hogy a hatnyolcados üteme jellegzetesen osztrák”

Tagadhatatlan, hogy más kultúrájú emberek szívét és lelkét megragadja a lágyan ringatózó ritmusával, valamint a belőle áradó szelídséggel és nyugalommal. Mohr szövege pedig saját kora – a napóleoni háborúkban sokat szenvedett – emberének legmélyebb, egyetemes és örök békevágyát is kifejezi.

Csendes éj, drága szent éj,
örvendj, szív, bízva élj.
Isten gyermeke áldva néz rád,
hív az óra, mely víg reményt ád.
Jézus a Földre leszállt!
Jézus a Földre leszállt!

Bármilyen hihetetlen, ám egyben egyáltalán nem meglepő módon a Csendes éjt számos könnyűzenei előadó – például Mariah Carey, vagy éppen Enya – is feldolgozta, elsősorban karácsonyi albumaikon. Legalább háromszázféle feldolgozásban ismert, és a XX. században olyan előadóművészek énekelték, mint Marlene Dietrich vagy Bing Crosby.

„Holott, gondoljunk csak bele, a dal premierjére 1818. december 25-én került sor, amikor az ausztriai Oberndorf bei Salzburg Szent Miklós-templomában a szövegíró Josef Mohr – aki magát a verset már 1816-ban megírta – kérésére a zenéjét komponáló Franz Xaver Gruber egy szál gitárral a kezében kísérte az első ízben előadott dalt”

Hogy miért pont gitárkísérettel csendült fel először a Stille Nacht? Nos, a hagyomány szerint a templom orgonája éppen elromlott, és ez adta az ötletet az akkori szórakozóhelyeken nagyon népszerű gitárhoz. Hogy ebből mennyi az igaz? Ma már megmondhatatlan, de az tény, hiszen erről maradtak fenn írásos források, hogy Gruber csak pár órával az ünnepi szentmise előtt készült el a zenével, és alaposan meglepték a templomba érkező híveket a gitárkísérettel és két szólamban előadott dallal.

Csendes éj, drága szent éj,
pásztor nép, gyorsan kélj.
Halld az angyali alleluját,
száll itt zengve s a távolon át:
Üdvhozó Jézusunk él!
Üdvhozó Jézusunk,
üdvhozó Jézusunk,
üdvhozó Jézusunk él!

Maga a templom ma már nem látható, ugyanis a Salzach folyó árvize elmosta. A helyén 1937 augusztusában szenteltek fel egy kis kápolnát, amelyet – természetesen igencsak jó érzékkel – az időközben világhírűvé vált dalról Stille Nacht-kápolnának neveztek el. Egy közeli házban pedig múzeumot alakítottak ki, ahová a világ minden tájáról érkeznek turisták, főleg decemberben, és itt mindenki első kézből megismerkedhet a dal történetével és alkotói életével.

Csendes éj! Szentséges éj!
Mindenek álma mély;
Nincs más fent, csak a Szent szülepár,
Drága kisdedük álmainál,
Szent Fiú, aludjál
szent Fiú, aludjál!

A dal eredeti kézirata elveszett, igaz, még 1995-ben felfedeztek egy kéziratot Mohr írásával, ám arról a történészek egyértelműen megállapították, hogy az csak egy másolat, ami 1820 körül keletkezhetett. Ez a legkorábbi, létező kézirat, és az egyetlen, amin Mohr kézírása szerepel. Egy másik népszerű legenda is kering arról, hogy az eredeti kézirattal maga a dallam is „elveszett”, és egészen addig feledésben volt, amíg 1825-ben egy orgonajavító mester meg nem találta azt. Miután Gruber a haláláig több átdolgozásban is megjelentette a Csendes éjt, így a „felejtős sztori” nem állta ki az idők próbáját.

Csendes éj! Szentséges éj!
Angyalok hangja kél;
Halld a mennyei halleluját,
Szerte zengi a drága szavát,
Krisztus megszabadít,
Krisztus megszabadít!

Nem titok ma már, hogy Gruber eredeti zenéje jóval gyorsabb ritmusú volt, mint a ma ismert változat, és ez nem véletlen, mert felismerhetők benne az akkor közkedvelt tánczenék sajátosságai is. Így senki sem csodálkozhatott azon, hogy az egyházi embereknek nem, viszont a salzburgi sóbányászoknak nagyon megtetszett a dal, amely azonnal sláger lett.

„Akár kedveljük, akár nem Mohr és Gruber karácsonyi énekét, azt mindenkinek el kell ismernie, sehol a világon nincs karácsony Csendes éj nélkül”

Azt mondják, hogy azon a bizonyos karácsony éjjelen a dalt hallva megkönnyebbülve mentek haza az emberek. Az egyetértés és a béke, a melegség és a fény egyszerű, vigasztaló üzenetét kapták meg a Csendes éjben, s ez visszaadta nekik a karácsony értelmét abban az ínséges időben. Mindez jó érzéssel töltötte el a két szerzőt, akik álmukban sem gondolták, hogy közös szerzeményük évszázadokkal éli túl őket – sőt, a hallhatatlanság tán a legjobb jelző –, és mára valóságos „világslágerré” válik.

Csendes éj! Szentséges éj!
Szív örülj, higgy, remélj!
Isten Szent Fia hinti reád,
Ajka vigaszt adó mosolyát,
Krisztus megszületett,
Krisztus megszületett!

A dalt hallva egyébként a tiroli Rainer és Strasser családok énekesei azonnal felvették a Stille Nachtot a repertoárjukba, és nekik köszönhetően 1832-ben Lipcsébe, míg 1839 karácsonyán már New Yorkba is megismerhették az emberek. A salzburgi egyházi énekeskönyvbe azonban csak 1866-ban került be. Ugyanakkor a századfordulón a katolikus és a protestáns misszonáriusok az összes földrészre elvitték. Ma már valamennyi nyelven és dialektusban, több mint 300 fordításban ismeretes.

MEGOSZTÁS