//A V4-ek együttműködése nemzeti érdek
„A cél nem kevesebb, mint hogy 2030-ra Európa 5, a világ 10 legbiztonságosabb országának egyike legyen Magyarország” #moszkvater

A V4-ek együttműködése nemzeti érdek

A 2012-eshez képest nagymértékben kibővült és modern dokumentum született 2020-ban, Biztonságos Magyarország egy változékony világban címmel Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájaként.

Szolga Réka írása a #moszkvater.com számára

„A cél nem kevesebb, mint hogy 2030-ra Európa 5, a világ 10 legbiztonságosabb országának egyike legyen Magyarország” #moszkvater
„A cél nem kevesebb, mint hogy 2030-ra Európa 5, a világ 10 legbiztonságosabb országának egyike legyen Magyarország”
Fotó:EUROPRESS/KISBENEDEK ATTILA/AFP

A V4-es dimenzióból tekintve a magyar a legújabb, ezáltal a legmodernebb stratégiai dokumentum. Tartalmában, irányultságában is felfedezhetők új elemek 2012-höz képest. Az új globális kihívásokra adott válaszokat kell azonosítanunk.

„A cél nem kevesebb, mint hogy 2030-ra Európa 5, a világ 10 legbiztonságosabb országának egyike legyen Magyarország”

Lényeges a többpólusú nemzetközi rendszer és egy új világrend felismerése a stratégiában, a korábbi 2012-es verzióhoz képest táguló kül- és biztonságpolitikai horizont, és ehhez társul a határozott irányokat mutató világos vízió.

„Összességében megint erősen transzatlanti irányultságú biztonsági stratégia született Magyarországon”

Az új magyar biztonsági dokumentum továbbra is kiemeli a transzatlanti kapcsolatot, az európai integráció jelentőségét, az európai védelmi képességek megerősítését, a globális és regionális szervezetekkel való együttműködést. A nemzeti önerő és a szövetségi együttműködés alappillére a magyar honvédelemnek – áll ismét a magyar nemzeti stratégiában. A magyar kül- és biztonságpolitika vezérfonala 2020-tól továbbra is a NATO, valamint az EU stratégiai dokumentumai mentén halad. A NATO hazánk biztonságának sarokköve. Kulcsfontosságú továbbá az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, valamint az Európai Tanács a biztonsági koncepciók megalkotásában.

„Meggyőződésünk, hogy Közép-Európát nemcsak történelmi és kulturális értelemben, hanem politikai és gazdasági területen is számos sajátos közös érdek fűzi össze. Célunk, hogy aktívan közreműködjünk e természetes egységet képező térség még szorosabb összeláncolásában, elsődlegesen a Visegrádi Együttműködés (V4) és más többnemzeti formáció és regionális képességfejlesztési kezdeményezés keretében” – figyelmeztet a V4 kapcsolatok erősítésére és továbbfejlesztésére.

„A stratégia a V4-ek együttműködésének fenntartását és fejlődését nemzeti érdekként tünteti fel, kiemeli az érintett államok részéről közös képesség biztosítását a NATO és az EU biztonsági erőfeszítéseihez”

Hazánk biztonsági környezetének változásai olyan gyorsak, mélyrehatóak és alapvetőek, hogy a koncepció új világrend kialakulását vizionálja. Ahogyan azt már korábban is felismerték a stratégia alkotók, a 2020-as verzió szintén szól az aszimmetrikus és hibrid hadviselés elterjedéséről, amely elmossa a béke és háború közötti éles határvonalat, az állami és nem állami szereplők tevékenységét. Ezáltal szinte lehetetlenné válik a megelőzés, a felkészülés. Az euroatlanti és az európai biztonsági rendszer a hidegháború óta nem tapasztalt fenyegetésekkel szembesül, a biztonság katonai eleme felértékelődött.

A jelenlegi helyzetből kiindulva fogalmazódott meg a jelenlegi járványhelyzetről, az nem csak egészségügyi válsághelyzetet eredményez, mert a kockázat a gazdaságban, a szociális és a katonai biztonságban is érezhető. A koronavírus globálissá válása figyelmeztet az illegális migráció biztonsági és egészségügyi kockázataira.

„A visegrádi országok közül csak a legfrissebb, a magyar dokumentum figyelmeztet az új járványhelyzet veszélyeire”

Az új stratégia szerint – ahogy az a többi visegrádi biztonsági stratégiában is megjelenik – új típusú biztonsági kihívást jelentenek a társadalmi feszültségeket kihasználó politikai, vallási, ideológiai vagy más alapú szélsőséges csoportok, amelyek alkotmányos intézmények működésének megzavarására és antidemokratikus politikai céljaik népszerűsítésére törekednek. Ám – mint írja – az erőszakos fellépésre kész szélsőséges körök társadalmi hatása a nemzetbiztonsági szolgálatoknak köszönhetően csekély. Hazánk elsődleges biztonsági érdekének tekinti szuverenitásának, területi integritásának, alkotmányos rendjének megőrzését, az állampolgárok biztonságát, az ország stabilitását, de ugyanígy nemzeti biztonsági érdekként aposztrofálja a nemzetközi biztonság és stabilitás erősítését is, ahogy visegrádi szövetségesei is teszik.

Magyarország számára fontos a közép-európai együttműködés – amelyet a stratégia több ponton is kiemel -, és nem csak résztvevőként, hanem egyes területeken akár vezetőként is készen áll a közös feladatokra.

„A külkapcsolatok tekintetében első helyen említi meg a Lengyel Köztársasághoz fűződő évezredes viszonyunkat, amelyet bilaterális alapon, de a V4 együttműködésen belül is ápolni kíván”

Merőben eltérve a 2012-es megfogalmazástól, markáns külpolitikai irányokat mutat az új stratégia. Ezúttal konkrétan kiemel olyan országokat, amelyekkel szorosabb kül- és biztonságpolitikai kapcsolatokat ápol vagy fejleszt az eljövő időszakban. Ilyen az Egyesült Államok, az Olasz Köztársaság, Franciaország, Törökország, Oroszország, de kiemelt helyet kaptak a táguló magyar biztonsági horizonton a kínai-magyar kapcsolatok is.

A V4 országok közül, de egész Kelet-Európát tekintve Lengyelország rendelkezik a legnagyobb hadsereggel, és a legsikeresebb transzatlanti kapcsolatokkal. Ezt igazolja a legutóbbi lengyel stratégia is, amit régen frissítettek.

„A 2014-ben született lengyel koncepció rögzíti, hogy az Egyesült Államok a legfontosabb partnerük az Európai Unió országain kívül”

A regionális együttműködés jelentősége sem kevesebb. A weimari háromszög, és a V4-ek kulcsszereplői a lengyel biztonság- és védelempolitikának, amelyre a bilaterális és katonai együttműködések jellemzőek.

Prága a nemzetközi szervezetekkel együttműködésben folytatott aktivitás mellett bilaterális kapcsolataival összefüggő biztonsági érdekeit is érvényesíti. Azaz a szomszédos országokkal kötött regionális együttműködés, a V4-ek közös érdekeinek érvényesítése kiemelt helyet kapott a 2015-ös cseh biztonsági dokumentumban is.

A Szlovák Biztonsági Stratégia a két szomszédos visegrádi állam, a cseh és a lengyel dokumentum alapján jött létre 2017-ben, mivel a biztonsági környezetük számos hasonlóságot mutat. A szlovák stratégia mintegy összeveti a három nemzet biztonsági dokumentumát, és kiegészíti saját cikkelyekkel. A globalizációs folyamatokat taglaló részben említi meg elsőként a V4-eket. Mint írja, az illegális migráció feszültséget keltő jelenség a V4-ek és a nyugat-európai országok között. A migrációt az EU problémájaként említi, kiemeli a schengeni határok védelmének fontosságát.

„A V4-es biztonsági dokumentumok szerint romlik a biztonsági helyzet Európában. A NATO-EU kohézió erőtlenedését is hozzáteszik, amely jelentős probléma kontinensünk védelmének tekintetében”

A járványhelyzet, a folyamatosan változó biztonsági kihívások, de akár az új magyar stratégia hatására is várható a V4-es nemzetek biztonsági dokumentumainak frissülése, mint ahogy ezek eddig is szoros kölcsönhatásban jöttek létre.  Kíváncsian várjuk, vajon milyen helyre kerül majd a V4-ek együttműködése a megújuló koncepciókban.

MEGOSZTÁS