„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Zempléni Kovács Zoltán írása a #moszkvater.com számára
„az emberek nem a háborút látják, hanem a háborúról szóló történetek háborúját”
Fotó:EUROPRESS/Natalia KOLESNIKOVA/AFP
A BBC és a CNN beszámolói markánsan eltérő terminológiákat használnak Ukrajna és Gaza esetében – áll egy, a ResearchGate-en publikált tartalom elemzésben. Ukrajna kapcsán gyakrabban szerepel a „védelmező”, a „legitim ellenállás”, míg a palesztin oldalhoz inkább a „harcos”, „militáns” vagy „fegyveres” szavakat társítják.
„A hangsúly máshová kerül, az egyiknél a hősiességre, míg a másiknál a fenyegetésre”
Az Al Jazeera Institute kutatói szerint a nyugati sajtóban a palesztin nézőpont sokszor háttérbe szorul, miközben az izraeli álláspont hangsúlyosabban jelenik meg. Ezt a képet erősíti a The Nation elemzése is. A lap szerint a CNN és az MSNBC az első száz nap tudósításaiban jóval kevesebb emberi történetet, arcot és sorsot mutatott a gázai civil áldozatok közül, mint amennyit az ukrán vagy izraeli veszteségeknél láthattunk.
A The Guardian a mai napig hoz le olyan cikkeket Ukrajnáról, amelyek egy-egy család, egy anya, vagy gyermek köré lettek megírva. Talán Solohov, az Emberi sors írója is fejet hajtana, a drámai sorokat olvasva.
Az „emotív” kifejezések – mint a massacre, slaughter, barbaric – a Common Dreams elemzése szerint sokkal gyakoribbak voltak izraeli és ukrán haláleseteknél, mint palesztin áldozatok esetében.
„A nyelv tehát nemcsak leír, hanem rangsort is állít a szenvedések között”
A BBC-ről készült kutatás (Novara Media) azt találta, hogy a brit közszolgálati csatorna az újságíró-halálokat Ukrajnában 62 százalékos arányban említi, míg Gázában csak 6 százalékban. Ráadásul gyakran passzív szerkezetet használ, „támadás történt”, de nem nevezi meg, ki támadott. A felelősség így elsimul a mondatszerkezetben.
A Wikipedia és a JournalismResearch.org összesítése szerint Gáza a 21. század eddigi leghalálosabb konfliktus zónája lett az újságírók számára. 2025 közepéig 174–180 médiamunkás halt meg, döntően palesztin tudósítók. Más források már 242 halálos áldozatról beszélnek.
A terepen dolgozó riporterek gyakran szándékos célpontokká válnak, a külföldi újságírók hozzáférése pedig korlátozott. Nemcsak a harc, hanem az információ terjedése is életveszélyes pálya lett.
A BAR-Analytics platform mesterséges intelligenciával vizsgálta az izraeli-palesztin és az ukrán háborús tartalmakat, és arra jutott, hogy a Gáza-témák a közösségi médiában negatívabb érzelmi töltetet kaptak, míg az Ukrajna-tartalmak inkább stratégiai, geopolitikai kontextusban jelentek meg.
„A nyelv tehát nemcsak informál, hanem érzelmi szűrőt is épít”
A Wikipedia és az arXiv adatai szerint a dezinformáció mára szerves része lett a háborús narratívának. Hamis vagy manipulált képek, félrevezető videók és „érzelmi clickbait” címek terelik a figyelmet –
gyakran tudatosan. A következmény pedig az, hogy
„az emberek nem a háborút látják, hanem a háborúról szóló történetek háborúját”
Képzeljük el, hogy két film megy a világ vásznán. Az egyik tele van hősökkel, gyerekekkel, drámával. A másikban csak por és füst – arcok nélkül. Mindkettő háború, csak az egyik eladhatóbb.
„A kutatások egybehangzóan azt mutatják, hogy a nyugati média gyakran aránytalan figyelmet ad Ukrajnának, és kevesebb empátiát mutat a gázai civil áldozatok iránt”
Nem minden esetben szándékosan, de az eredmény ugyanaz, a valóság egyensúlya felborul.
Nem mondjuk meg, kinek van igaza. Csak utat mutatunk, hogyan lehet nem elveszni a médiában, amely ma már maga is a konfliktus része, bár valahol mindig is az volt.
– Kérdezz rá, ki beszél, milyen nyelvet használ. Ha azt látod „támadás történt”, de nem tudod, ki támadott, akkor lehet, hogy el akarják rejteni a felelőst.
– Nézd, mennyit mutatnak az emberek szenvedéséből. Ha valamelyik oldalról alig mutatnak civileket, gyerekeket, sebesülteket – az torzíthatja, hogy „kevésbé fontosnak” látjuk azt az oldalt.
– Figyelj a szóhasználatra. Ha „ellenállók”, „védők”, „militánsok”, „terroristák” – ezek már önmagukban is értékítéletet hordoznak.
– Ellenőrizz több forrást. Próbálj meg olyan médiákat is nézni, amelyek nem csak nyugati perspektívát mutatnak (pl. arab, független kelet-európai, latin-amerikai sajtó), vagy olyan kutatások, amelyek több oldalt is figyelnek.
– Értékeld, mi nincs elmondva. Néha nagyobb a mondanivaló abban, hogy mit nem mutatnak, vagy mit nem kérdeznek meg, mint abban, amit mutatnak.
„A történelemben nem a fegyverek, hanem a történetek győznek”
Ez így van a marketingben is. Ott is a sztorit veszik meg leginkább az emberek. És ma, a képernyőre írt háborúk korában, a nagy felelősség nem feltétlenül a fronton van, hanem a szavak mögött.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
brüsszelita says:
„az emberek nem a háborút látják, hanem a háborúról szóló történetek háborúját”
Ez igaz, és mértéktartó állítás, én mégis durvábban fogalmaznék: A médiában nem a történetek, hanem a hazugságok háborúja folyik, mostanság már olvashatatlanok azok a hírek, amik ukrán háborúról szólnak, mert nem egyszerűen hülyítenek, hanem szabályosan hülyének néznek bennünket, amikor pofátlanul hazudnak. Teszik ezt mindig egy nevenincs “szakértőre” vagy portálra hivatkozva, aki megírja nekünk a tutit – nyilván jó pénzért, – amit sípszóra felkap a mainstream média és igazságként tálalja, persze a felelősséget rátolva az “újságíróra”, vagy a hírforrásra, mert annyira azért nem bátor, hogy felvállalja. Példaként álljon itt a hazugsággyár két zászlóshajója, az Index és a Portfólio, amiből persze van több is, de most elég legyen ennyi, a cikkek tegnap jelentek meg:
Index
Cím: Kiesett az értékes háborús ütőkártya Vlagyimir Putyin kezéből
Felvezetés: 2022 februárja óta Oroszország páncélosvesztesége drámai méreteket öltött, ez pedig veszélybe sodorhatja a Kreml háborús terveit Ukrajnában – írja legújabb elemzésében a The National Interest újságírója, Peter Suciu.
A cikkben szereplő számokat cáfolni nyilván nem tudom, de épeszű ember nem hiszi el, hogy az orosz harckocsi veszteségek akkorák lennének, amik a “drámaiságukkal” a Kremlt aggasztanák, és a háború kimenetelét befolyásolnák különösen, hogy az utóbbi évben az ellenséges erők pusztítását elsősorban már nem azokkal, hanem drónokkal követik el, a harckocsik már nem az áttöréshez, hanem a siker kifejlesztéséhez kellenek, melynek során lényegesen kisebbek a veszteségek. Ugyanakkor az állításokat a harctéri események sem igazolják vissza, de igazán nem akarok a szakértő szerepében tetszelegni, még csak annyi, hogy az orosz harckocsigyártásról én lényegesen magasabb számokról tudok, mint ami az írásban szerepel, főleg, hogy nemcsak T-90-es típust gyártanak, és nagyon sok régit fel is újítanak. Viszont nem ez a lényeg, hanem hogy megint sikerült hangzatos baromságot leírni, és az orosz hadsereg kétségbeesett helyzetét ismét elhinteni a vágyvezérelt, ámde tudatos ukrán propagandának megfelelően, hisz ukrán lapra hivatkoznak.
https://index.hu/kulfold/2025/10/13/haboru-oroszorszag-ukrajna-vlagyimir-putyin-tank-harckocsi-harcjarmu-gyartas/
Portfolio
Cím: Kétségbeesett orosz katona segélykiáltását fogta el az ukrán hírszerzés: ha ez igaz, nagy baj van
Felvezetés: Az ukrán katonai hírszerzés lehallgatott egy telefonbeszélgetést, melyben egy orosz katona azt mondta, már a sebesülteket sem rotálják a fronton – írja az Ukrinform.
https://www.portfolio.hu/global/20251013/ketsegbeesett-orosz-katona-segelykialtasat-fogta-el-az-ukran-hirszerzes-ha-ez-igaz-nagy-baj-van-792746
Mindenki döntse elé maga mennyire hiteles az ukrán katonai hírszerzés és az Ukrinform propagandája, szerintem ugyanannyira mint az orosz, csak azt nem közlik le. Különösen hogy ellenőrizhetetlen, mit kagylóznak az éterben, azt hazudnak, amit akarnak, meg amennyi bőr van a képükön túl azon, hogy emberhiányban nem az orosz hadsereg, hanem az ukrán szenved, nyilván erről próbálták elterelni a figyelmet.
Ez mindössze két kiragadott példa abból, ami az atlantista brüsszel párti portálokon olvasható. Ezek a fórumok a szélsőséges globalista erők narratíváját és céljait tolják az objektivitás látszatára sem törekedve, elönti őket a dezinformációs cunami, én nem is szoktam rájuk kattintani, nem mérgezem velük az agyam, ez is csak a komment miatt van.
Ezzel nyilván a saját információs buborékomba kényszerítem magam, azonban van az a szint ami alá már nem megyek, nem rabolom magamtól az időmet, merthogy van az a pénz, amik minden hazugságot megérnek.