„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

„A liberális világ 2017-ben megszűnt”

2025. jún. 22.
#moszkvater

MEGOSZTÁS

Mearsheimer Budapesten. A Budapest Global Dialogue fórumon John J. Mearsheimer elmondta, hogy szerinte a liberális világrend 2017-ben véget ért, és Magyarországnak egy realista stratégiát kell követnie. A fórumon az EU szuverenitásválságát és az IMEC gazdasági folyosó jelentőségét is hangsúlyozták. Médiapartnerünk, a Makronóm Intézet írása.

Makronóm Intézet

A Budapest Global Dialogue 2025 harmadik napjának nyitó beszélgetésén Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója és John J. Mearsheimer, a Chicagói Egyetem Politikatudományi Tanszékének R. Wendell Harrison Distinguished professzora vett részt.  #moszkvater

A Budapest Global Dialogue 2025 harmadik napjának nyitó beszélgetésén Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója és John J. Mearsheimer, a Chicagói Egyetem Politikatudományi Tanszékének R. Wendell Harrison Distinguished professzora vett részt.
Fotó:Külügyi Intézet

A Budapest Global Dialogue 2025 harmadik napjának nyitó beszélgetésén Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója és John J. Mearsheimer, a Chicagói Egyetem Politikatudományi Tanszékének R. Wendell Harrison Distinguished professzora vett részt.

„A liberális világ 2017-ben megszűnt, most egy multipoláris világban élünk. Nem Kínáról beszélünk, amely az Egyesült Államok versenytársa. Amerika most úgy viselkedik, ahogyan egy nagyhatalom hagyományosan viselkedik – nagyon realista módon”

– jegyezte meg Mearsheimer professzor a beszélgetés során. Kitért arra is, hogy a kínaiak tudják, az Egyesült Államok fegyvert fog rájuk. A kérdés az, hogy ez hogyan vonatkozik Magyarországra, amely ellentétben a legtöbb országgal, a hidegháború óta realista államként viselkedik Európában. A jövőben Magyarországnak nincs más választása, mint realista módon cselekedni. Az egy dolog, hogy hogyan kell viszonyulni Oroszországhoz, de hogyan kell Kínához?

„A nagy versenyben – amelyben az egyik oldalon az Egyesült Államok, a másikon Kína áll – Magyarország középen lesz, és okosan kell gondolkodnia, hogy mind gazdasági, mind biztonsági szempontból meg tudjon állapodni”

– figyelmeztetett az amerikai politológus.

Orbán Balázs felszólalásában kiemelte, <mi, magyarok, már 10 éve mondjuk, hogy az európaiaknak képesnek kell lenniük megvédeni magukat. Ha nem vagyunk képesek, akkor az amerikaiakra támaszkodunk. A NATO fontos, de az európai egyéni képességek fontosabbak. Nem kell felkészülnünk egy Oroszországgal vívott létfontosságú konfliktusra. Ami Brüsszelben zajlik, az nemcsak úgy történik, hanem egy stratégia, amely nagyon felelőtlen. Magyarországon mint ellenzék azt mondjuk: elsősorban és legfőképpen a nemzetünkhöz tartozunk.

„A mi feladatunk, hogy prosperáló jövőt teremtsünk a hazánknak. Nem a világot akarjuk megmenteni, hanem Magyarországot”

És ez erkölcsi álláspont is. Úgy gondolom, minden realista el kell utasítsa azt a liberális érvet, hogy ők állnak az erkölcsi oldalon, nem pedig a realisták.>

A második panelbeszélgetés résztvevői, Ballester-Bólya Boglárka miniszterhelyettes, Philipp Siegert, az MCC Brüsszel kutatási igazgatóhelyettese, Jerzy Kwaśniewski, az Ordo Iuris Intézet társalapítója és elnöke, Ana Miguel dos Santos volt parlamenti képviselő, Radomir Tylecote, a Prosperity Institute ügyvezető igazgatója voltak. A moderátori szerepet Mernyei Ákos, a HIIA vezető kutatója töltötte be. Ebben a blokkban a kollektívák és a szuverenitás közötti navigálás kérdését vitatták meg.

„Az Európai Unió összetett és fragmentált struktúrája, az egymást átfedő hatóságok és az erős szupranacionális keretek gyakran megkérdőjelezik a tagállamok szuverenitását, ami feszültségeket okoz mind az európai nemzetek, mind a globális partnerek számára”

A résztvevők egyhangúlag értékelték a jelenlegi korlátokat és hiányosságokat, de a javaslataikban is egyetértettek. Jelenlegi állapotában az Európai Unió nem képes reagálni a multipoláris világra, pedig a nemzeti szuverenitás védelme és tiszteletben tartása döntő tényező lenne. A centralizációs folyamat nem helyes irány, hiszen minél centralizáltabbá válik egy szervezet, annál inkább aláássa a legitimitásának alapvető értékeit.

„Fontos lenne, hogy a nemzetállamok ne legyenek részesei az integrációnak, ezért az Európai Uniónak egy új, globális, multipoláris közösséget kell építenie”

Ezt követően az India–Közel-Kelet–Európa gazdasági folyosóban rejlő lehetőségekről, a világ újrarajzolt és átgondolt kereskedelmi útvonalairól szóló kerekasztal-megbeszélésre került sor. A kérdést megvitató szakértők, Garai Péter, az Adria Port Inc. vezérigazgatója, Nicolas Buchoud, a Renaissance Urbaine alapító igazgatója és Bharat Ramanan, a DP World kormányzati kapcsolatok és geopolitika csoport igazgatója. A moderátor Carlos Roa, a Duna Intézet vendégkutatója volt.

„A globalizáció fragmentálódásával és az új hatalmi folyosók megjelenésével az India–Közel-Kelet–Európa gazdasági folyosó (IMEC) merész kísérletnek tűnik”

A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy az IMAC egy multilaterális projekt, amelyet Európának nagyon komolyan kell vennie. Az Európai Uniónak is globális központként kell fellépnie a projektben, ugyanis ha ezt nem veszi figyelembe, akkor ez a multilaterális együttműködés nélküle valósul meg. Fontos észrevenni, hogy a Dél-Ázsia–India–Európa közötti kereskedelem világszinten kelt érdeklődést. A projekt célja a konnektivitás, és bár a koncepció továbbfejlesztésre szorul, kiváló lehetőséget kínál a folyosó számos aspektusának kétoldalú megközelítésére. Többek között elindíthatja a növekedés- és fejlesztésorientált párbeszédet a kormányzati és a magánszektor között.

Az írást jegyezte: Mihálovics Zoltán

(Az írás eredetileg a makronom.eu blogon jelent meg, itt olvasható.)

MEGOSZTÁS

#moszkvater

Hozzászólások kikapcsolva

  1. “Nem kell felkészülnünk egy Oroszországgal vívott létfontosságú konfliktusra.” Ez így a levegőben lóg a konrextusból kiragadva, de az tény, hogy a NATO-nak egy oroszországi hadjárat nem feladata, és a tőle való rettegés generálása se. Sokkal inkább annak megakadályozása, hogy a tagállamok ismét egymásnak essenek, illetve az USA érdekeinek a térségben érvényt szerezzenek. Ezt korábban Amerika biztosította, viszont a továbbiakban az oroszok feladata is lesz az európai stabilitás előmozdítása és az esetleges bírói szerep felvállalása, akár tetszik a globalogazdik csöcsén lógó atlantista lobbinak, akár nem, persze addig még sok víz lefolyik a Dnyeperen. A legagresszívebbek a britek, akik érzik, hogy ebben nekik nem jut szerep, ezért az újfajta rendet minden módon aláásni igyekeznek. Ilymódon Magyarország a hatalmak közt ügyesen lavírozhat, arra azért vigyázzon, nehogy az EU düledező tákolmánya rászakadjon. Viszont amikor dől, jó irányba ugorjon ki alóla, ne hallgasson azokra a korrupt gazemberekre, akik a konstrukciót megalkották, hogy mindenkit maguk alá gyűrhessenek. Viszont most éppen ők azok, akik kirúgják a tartólábát, hogy az országokat káoszba taszítsák, ők viszont felszínen maradjanak és továbbra is irányítsanak, beleértve a briteket is, akik már korábban kiugrottak, és most kívülről áskálódnak.

KAPCSOLODÓ CIKKEK

Csődbe ment tervek

2026. nov. 21.
A túlélésért küzd a hétszeres Bajnokok Ligája győztes győri női kézilabda klub. Április 12. után elmaradoztak az addig természetesnek vélt t...

Sencsen nem Jalta, de nem marad következmények nélkül

2026. nov. 21.
A sencseni hármas találkozónak szimbolikus jelentősége van. Egy olyan korszak végét jelzi, amikor a világnak csak egyetlen domináns hatalma ...

Sencsen véget vetett az egypólusú világnak

2026. nov. 21.
A Moszkvatér mai adásában Stier Gábor elemezte a sencseni Trump-Putyin-Hszi Csin-ping csúcstalálkozó eredményeit, a három nagyhatalom közös ...

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK

No categories found

© 2018-2026 - #moszkvater