„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
Péli Éva interjúja a #moszkvater.com számára
Az ukrán elnöki sajtószolgálat által 2024. november 18-án készített és közzétett szóróanyagon Volodimir Zelenszkij Ukrajna elnöke látható, amint a 25. külön légideszant-dandárhoz látogat a donyecki régióbeli Pokrovszkban
Fotó:EUROPRESS/AFP/UKRAINIAN PRESIDENTIAL PRESS SERVICE
– Hogyan kell értékelni Biden bejelentését katonai szempontból? Milyen katonai válasz várható Oroszország részéről? És ki ellen fog irányulni?
– Az ukrán területen lévő célpontok elleni csapásokon kívül az oroszoknak lehetőségük van arra is, hogy brit és francia katonai célpontokat támadjanak nemzetközi vizeken, tengerentúli birtokaikon vagy harmadik országokban, bár ez utóbbira minden bizonnyal korlátozások vonatkoznak. A konfliktusban részt vevő felek eddig tartózkodtak attól, hogy a másik fél műholdjait lelőjék, mivel ez Pandora szelencéjét nyithatná meg. Ez jelenleg valószínűleg még tabu. Még a fegyverzetellenőrzési tárgyalásokra is látok lehetőséget ezen a területen.
„A Nyugat által eddig szállított kis- és közepes hatótávolságú fegyverekkel Ukrajna megkísérelheti megoldani a jelenleg legégetőbb katonai problémáit”
Ezen problémák egyike a FAB, azaz a nehéz orosz légibombák alkalmazása, amelyekkel még a jól kiépített fedezékeket, és erődítményeket is el lehet pusztítani. A 2014-től 2022-ig épített, és részben betonból készült ukrán erődítményeket az oroszok mostanra mindenhol áttörték, így az ukrán csapatok a maradék védvonalakat próbálják tartani, különösen a településeken. A FAB-ok vezérlő modulokkal vannak felszerelve, és a jelek szerint akár 70 kilométeres távolságból is indíthatók. Az oroszok most nagy pontossággal használják ezeket a bombákat. A hordozók úgynevezett frontbombázók, amelyek 170-200 kilométeres mélységben lévő repülőterekről szállnak fel. Ha ezek a repülőterek a nyugati támadó fegyverek hatósugarába kerülnek, akkor az oroszok távolabbi repülőterekről operálnak. A moszkvai vezérkari akadémián végzett kiképzésem idején még Szu-24-es front bombázókkal terveztünk. A modernebb Szu-34-es hatótávolsága a jelenlegi alkalmazási feltételek között valószínűleg sokkal nagyobb, mint a Szu-24-esé.
„Az orosz utánpótlás, és a front csapatellátásának megszakítása csak koncentrált, és szisztematikus bevetéssel lehetséges kiválasztott célkategóriák, például lőszer- vagy üzemanyag ellátó létesítmények és a vasúthálózat ellen”
Az oroszok széles fronton oszthatják el utánpótlási létesítményeiket, és a Donbasszban sűrű vasúthálózatot áll rendelkezésükre, amelyet további vasútvonalakkal erősíthetnek meg. Az orosz hadsereg erre a célra vasúti csapatokkal rendelkezik. Ahhoz, hogy ezt a hálózatot megszakítsák, az ukránoknak nagy erőfeszítéseket kell tenniük, és számos rakétát kell kilőniük. Nem világos, hogy az ukrán vadászgépek és rakétavetők milyen közel tudnak kerülni a frontvonalhoz.
A szárazföldi parancsnoki vezetési pontok, és irányítási létesítmények elleni bevetés szintén bonyolult célrávezetési folyamatot (Targeting) igényel, mivel az oroszok naponta változtatják a parancsnoki és irányítási létesítményeiket az aktuális bevetési eljárásoknak megfelelően. Az utóbbi időben alig láttam jelentéseket megsemmisített orosz parancsnoki és irányító központokról.
„Az orosz hadsereg alapvetően számol azzal, hogy az ellenség rövid- és közepes hatótávolságú fegyvereket használ. Fel fognak készülni az új rakéták elleni védekezésre is, ahogyan az eddigieket is megtanulták. A Nyugat által szállított rövid- és közepes hatótávolságú fegyverek használatával valószínűleg az ukrán haderő csak átmenetileg képes nyomást gyakorolni az orosz fegyveres erőkre”
Továbbá az ukránok támadhatnak szimbolikusan fontos célpontokat, hogy növeljék a harcmorált, de ennek nem lesz tartós katonai hatása. A tisztán katonai célpontok elleni támadásoknak pedig valószínűleg kevés hatása lesz az ukrán morálra.
Mindezek mellett a megtámadandó célpontok feletti ellenőrzés nyugati – elsősorban amerikai – kézben marad, mivel az ukránok valószínűleg nem férnek közvetlenül hozzá a szükséges navigációs, kommunikációs és felderítési eszközökhöz, amelyek nélkül egy támadásra sem kerülhet sor. Különösen a legújabb rendszerekhez valószínűleg a gyártók technikai támogatására is szükség lesz. Ezekkel az eszközökkel Biden lelassíthatja az orosz előrenyomulást, és Trump hivatalba lépéséig elhalaszthatja az igencsak lehetséges összeomlást.
– E döntések fényében hogyan ítéli meg a tárgyalásos megoldás esélyeit?
– Kevés befolyást látok a tárgyalásos megoldás esélyeire. Nem a Nyugat határozza meg a fegyverszállításokkal az ukrajnai háború végét. A Nyugat állítólagos csodafegyverei 2022 februárja óta nem sokat értek el, és ahogy már mondtam, az ATACMS, a Storm Shadows és más fegyverek már nem lesznek képesek döntően befolyásolni a háború menetét. Annak akkor lesz vége, amikor Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin úgy dönt, hogy elég volt. Intő jel kellene, hogy legyen ez a lépés mindazok számára, akik készek arra, hogy a Nyugat nevében belevessék magukat egy konfliktusba Oroszországgal vagy Kínával.
– Szeptemberben Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy a nyugati nagy hatótávolságú fegyverek Oroszország elleni bevetése a NATO-államok közvetlen bevonását jelentené az ukrajnai konfliktusba. Arra figyelmeztetett, amennyiben Ukrajna területén keletre helyezik át a háborút, az nem fog ott véget érni, mert a háború eléri a Nyugatot is. Hogyan készül fel a NATO a Putyin által bejelentett válaszlépésre?
– Lehet, hogy a franciáknak és a briteknek egyelőre célszerű lenne nem küldeniük több hadihajót a Bab-al-Mandab körüli vizekre vagy az iráni partokhoz. Lehet, hogy más tengeri területeket is el kell kerülniük. Különös figyelmet fordítanék jelenleg a Nyugat-Európa körüli tengerfenéken lévő létesítményekre is.
„Azt, hogy Németország nem számít a területét érő támadásokra, jól mutatja, hogy a polgári védelem területén alig tesznek valamit. Azon kívül, hogy azt tanácsolja a lakosságnak, hogy ürítsék ki otthonaik pincéit”
Nekem már régóta úgy tűnik, hogy Olaf Scholz szövetségi kancellár az okosabb stratéga, aki nem lép feleslegesen, és idő előtt a középpontba. Csak kár, hogy ilyen gyenge csapat van körülötte. A nemzetbiztonsági stratégia, amelyet tavaly volt szerencsém kommentálni, egyszerűen gyenge volt. De a CDU/CSU-ból álló ellenzéknek már akkor sem tudott valami intelligensebbet nyújtani.
– Biden amerikai elnök korábban azt állította, hogy nem engedélyezné ezeknek a rakétáknak az oroszországi célpontok elleni bevetését, mert az a harmadik világháborúhoz vezetne. Röviddel a hivatalból való távozása előtt már nem tart annak kitörésétől. Mi változott meg azóta Ön szerint?
– A rövid- és közepes hatótávolságú fegyverek bevetésének célja, hogy megtorpedózza a Trump csapata és a Putyin-kormány között esetleg már meglévő megállapodást, olyan lépésekre csábítva Putyint, amelyek nem hagynak Trumpnak más választást, mint a háború folytatását.
„Az oroszok számára tehát az amerikai létesítmények és csapatok elleni támadások jelenleg szóba sem jöhetnek. A franciák és a britek bevonása azt hivatott biztosítani, hogy a háború Trump hivatalba lépése után is folytatódhasson”
Biden természetesen kihasználta Franciaország és az Egyesült Királyság nagyhatalmi ambícióit. Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök is tudja azonban, hogy a január végi orosz megtorlás elsősorban őket fogja érinteni, ha Trump kerül az elnöki székbe. Szerintem a britek és a franciák eltűnnek majd terepről, amint a dolgok igazán veszélyessé válnak.
Oroszország minden bizonnyal el akarja majd kerülni, hogy az egyik fél az Észak-atlanti Szerződés 5. cikkére hivatkozhasson, ha megtorló csapás áldozata lesz. Ezért nem fog NATO-területeken lévő célpontokat támadni. Oroszország azonban most bebizonyíthatja, hogy fegyveres erői az anyaországon kívüli brit és francia létesítményeket is megtámadhatják, és azok nem lesznek képesek megvédeni magukat.
„Az ukrajnai célpontok ellen néhány napja újraindított kombinált rakéta- és dróncsapások azt mutatják, hogy Oroszország bizonyosan képes megtoroló ütésekre, még jól védett célpontok ellen is. Ez pedig arra utal, hogy az oroszok előre látták a mostani fejleményeket és felkészültek rá”
Még azon sem lepődnék meg, ha az Egyesült Államok erre alkalmas csatornákon keresztül megfelelő figyelmeztetést küldene az oroszoknak a csapások megindítása előtt. Összességében a Kreml valószínűleg úgy fog reagálni, ahogyan azt évek óta teszi, vagyis lassan és megfontoltan. Ha azonban Putyin a sajtóban nukleáris szablyát csörget, akkor Bident vesztesnek fogja beállítani, aki nem sokkal távozása előtt az egója kedvéért kockáztatott egy nukleáris háborút. Utána Trump az enyhülés kezdeményezőjeként mutathatja be magát, és így profitálhat a verbális eszkalációból. Kérem, ne várja el tőlem, hogy most Biden vezetői képességeit dicsérjem.
– A média szerint Zelenszkijt állítólag bosszantja, hogy Biden döntése nyilvánosságra került a médiában. Szakértők ezt úgy értelmezik, hogy az amerikai kormányzat még a támadások előtt figyelmeztetni akarja Putyint, hogy elkerülje az eszkalációt. Ön mit gondol erről?
– Ez nem Zelenszkij kívánság koncertje. Inkább el kell fogadnia, amit kap. A zenét a „nagyfiúk” csinálják. Biden eszkalációt jelentett be, majd rögtön visszatért a megbékéléshez.
„Azzal, hogy a nyilvánosság előtt tette meg a bejelentést, de facto figyelmeztetést küldött az oroszoknak, és egy kicsit le is nyugtatta őket”
Hagyhatta volna, hogy az ukránok meglepetésszerűen csapjanak le, ami nyilvánvalóan Zelenszkij elnök kedvenc opciója lett volna. Ez mutatja a jelenlegi háború információs háború jellegét. A Nyugat azt hitte, hogy a médiatér uralmának köszönhetően bármilyen háborút megnyerhet. Ez a hit alapvetően az Egyesült Államoknak a vietnami háborúból származó traumáján alapul. Az elkövetkező napokban és hetekben orosz sikerek várhatók Kurahovénál, Pokrovszkban (Krasznoarmejszk), Csaszov Jarban, Kupjanszkban, és ha Zelenszkij beadja a derekát az információs háború követeléseinek, és csapatokat küld a határhoz Csernihiv térségébe (szerkesztői megjegyzés: a város az ukrán hadsereg számára fontos helyszín az ott található Északi Hadsereg Operatív Parancsnoksága miatt), akkor csak ront a helyzeten.
„Most egy morál-boosterre van szükség néhány oroszországi rakétacsapás formájában, amit aztán stratégiai sikerként lehet ünnepelni. Trumpot és az észak-koreai csapatokat kihasználva már elővigyázatosságból is készült egy propaganda hazugság”
Biden sajtóban tett bejelentése a terv egyik központi eleme volt. Az amerikai elnök célja, hogy a végén javítsa eddigi hivatali idejének sovány mérlegét. Felelős a kabuli blamáért, de még utána is elég arrogáns volt ahhoz, hogy 2021 decemberében elutasítsa Oroszország békekötési garanciákra vonatkozó kezdeményezését. 2022 februárja óta tehetetlenül kellett végignéznie, ahogy a kijevi úgymond szövetségesét összeverték.
„Most mindent meg akar tenni, hogy jobb fényben tüntesse fel magát. A világ atomháborúba taszítása azonban nem szerepel a tervei között”
Joe Biden éppen Brazíliában mutatta be jelentéktelenségét, amikor a csoportképen hátul és a szélén pózolt. Hszi Csin-ping kínai államfő még olajat öntött a tűzre azzal a kijelentésével, hogy jól együtt akar működni Trumppal. Ezzel burkoltan azt mondta, hogy nem akar tovább együtt dolgozni Bidennel. Ha Biden nem akarja, hogy hivatali idejéből hátralévő két hónapban még jobban megalázzák, akkor most kell gyorsan még az erejét fitogtatnia, hisz jól tudja, hogyan ért véget Jimmy Carter hivatali ideje.
– Tudja, hogy Biden döntése az amerikai nagy hatótávolságú fegyverek kiterjesztett célpontjairól milyen formában fog megjelenni? Elnöki utasításként, hivatalos kormánydöntésként, vagy csak egy telefonhívásként (kitől) Kijevbe (kivel)? Hogyan valósult meg eddig a fegyverek hatótávolságának a korlátozása, tisztán technikailag vagy parancsra?
– A részleteket természetesen csak az érintettek ismerik. A döntést háromoldalúan hajtják végre – az amerikai, a brit és a francia hadsereg valószínűleg együtt tervezi a csapásokat –, a NATO bizottságoknak pedig valószínűleg nincs sok beleszólásuk. A stratégiai eszközök magukban foglalják a különleges műveleti erőket, a stratégiai fegyvereket, a műholdas és ügynöki felderítést, és az egyéb kormányzati szintű erőforrásokat. Ez azt jelenti,nem valószínű, hogy létezik egy kialakult együttműködés. Ezt adott esetben újra kell szervezni.
„Most egy célmeghatározási folyamatot kell elindítani, a helyzet figyeléstől a célpont- és hatásfelderítésig. Ide tartoznak a felderítő, a kommunikációs és a navigációs műholdak, amelyek közül néhányat még a megfelelő pályára kell állítani. Az előkészítő intézkedések az elektronikus hadviselés területén is folynak”
A múlt hónapban több orosz városban is meggyőződhettem arról, hogy az oroszok zavarják a GPS-vételt, és bizonyos esetekben úgy manipulálják a jeleket (az informatikában ezt spoofing-nak nevezik), hogy a GPS-eszközök téves helyeket határozzanak meg. Az eltérések akár 15 kilométert is elérhetnek.
A jelzett folyamathoz az elnök vagy a miniszterelnök – Biden, Starmer és Macron, akik a fegyveres erők főparancsnokai – utasítása szükséges. A készenléti tervezés formájában végzett előkészítő munka állásától függően ezután egy tervezési folyamatot kell elindítani, amely napokig is eltarthat. Az ukránok kifejezhetik kívánságaikat azzal kapcsolatban, hogy mely célpontokat támadják meg, de a végső szót valószínűleg az amerikaiak, a britek és a franciák mondják majd ki.
♦
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
csakafidesz says:
A cikk nagyszerű összefoglalás, de egyben ijesztő is. Lényegében a XX. század egyik legfontosabb elemének, a technikai háborúnak tovább fejlesztéséről van szó. A mai háborúkban az emberi ügyesség és az emberi kreativitás már nem jut szerephez, csak az adott technikai háttér a fontos. A fejlett eszközök és a logisztika. Ezért fontosabb a mai harctéri jelentésekben három páncélos kilövése, mint akár háromezer ember halála. (Egy modern tank komoly, számítógéppel felszerelt információs központ is.) A műholdas navigáció, az AI (mesterséges intelligencia) teljes mértékben anyagi háborúvá alakítja a hadviselést ahol a rendelkezésre álló eszközök döntőek. Az emberélet egyre kevésbé lesz fontos. A mesterséges intelligencia számára eleve az eszközök fontosak, az embereket hátrébb sorolja.
HandaBandy says:
Az ukrán (poszt szovjet) vasút a legjobb példa rá, hogy csak nagyon hosszan tartó rombolás tudja a működését valamennyire befolyásolni.
A szovjetek anno szinte mindent háborús szempontok szerint is terveztek. Ezért volt a, gyakran kigúnyolt és sokat emlegetett redundancia ami persze fokozottan krízistűrővé tette a rendszereket.
Ezért tudom csak a fejemet csóválni amikor felkészültnek gondolt magyar szakértők is olyat mondnak, hogy 2-3 találat és egy vasúti fővonal megbénul.