//A kőolaj piacokon nincs hidegháború
Olajkutak Los Angeles közelében, az Egyesült Államokban #moszkvater

A kőolaj piacokon nincs hidegháború

MEGOSZTÁS

két év alatt exportőrré lépett Egyesült Államok már nem érdekelt az olcsó olajárban

Olajkutak Los Angeles közelében, az Egyesült Államokban #moszkvater
Olajkutak Los Angeles közelében, az Egyesült Államokban
Fotó:EUROPRESS/MARK RALSTON/AFP

Az OilPrice.com adatai szerint 2018-ban az Egyesült Államok napi kétmillió hordó kőolajat exportált, elsősorban tajvani, koreai és kanadai vevőknek. 2017-ben az export napi 1,2 millió hordót tett ki. Amerikában tovább folytatódik a palaolaj szárnyalása, melynek legújabb bizonyítéka, hogy Chevron  33 milliárd dollárért felvásárolta az ebben utazó Anadarko olajvállalatot.  

Az Egyesült Államok olajpiacon betöltött pozíciójának megváltozása, hogy nettó importőrből két év alatt exportőrré lépett elő, az olajárakhoz való viszonyát is megváltoztatja. A korábbi, olcsó olajat követelő hangok fokozatosan elhalkulnak. Az olajvállalatok több szempontból is örülnek a magasabb áraknak, hiszen nőnek a bevételek, a könyveikben lévő készleteiket magasabb áron tartják nyilván, és ezáltal a vállalatok értéke is emelkedik.

„Amerika és az OPEC, amellyel szemben nemrég Trump elnök még trösztellenes jogi lépéseket helyezett kilátásba, hirtelen egy platformon találta magát”

Mi sem jellemzi jobban a megváltozott helyzetet, mint Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter nyilatkozata. Ismeretes, hogy az OPEC és a vele együttműködő Oroszország a jelenlegi árszint fenntartása érdekében az év elején a kitermelés csökkentésében állapodott meg. Sziluanov szerint viszont Oroszország ellenzi a további hasonló lépéseket. „Ha csökkentjük a termelést, piaci részesedést veszítünk, ahová Amerika nyomul be” – fogalmazott. Ugyanakkor óvott a korábbi megállapodás teljes felrúgásától, hiszen a kínálat több millió hordó/napos növelése az árak összeomlását eredményezheti.  

„A kőolaj piacát jelenleg a vevők uralják, az árak az év eleji 60 dollár/hordó körüli szintről a Brent esetében 71 dollár/hordó fölé emelkedtek”

Ez ugyan még nem jelenti a 60-70 dolláros ársávból való érdemi kitörést, de a tőzsdéken erősen visszaesett a határidős eladási pozíciók mennyisége. A szereplők további áremelkedésben bíznak. Az okokat a továbbra is kritikus venezuelai helyzetben, illetve a Líbiában felizzott, már-már polgárháborús szintet elérő, az ún. nemzeti egységkormány és a vele szemben álló Haftar tábornok csapatai között zajló konfliktusban vélik megtalálni. 

Ehhez járul a világgazdasági növekedés erősödésébe, azaz a kereslet fellendülésébe vetett hit. Bár a mai napig nem jött létre a kínai-amerikai kereskedelmi megállapodás, de a felek folyamatosan eredményekről, részterületeken történt megegyezésekről, és hasonló jókról számolnak be. Gyorsul a kínai gazdaság növekedése is   (6,4 százalék éves alapon). A tavasszal induló vezetési szezon, mint az amerikai piac egyik, fogyasztást meghatározó eseménye, hagyományosan növeli a termékek – elsősorban a benzin – iránti keresletet. 

Mindez azonban kevés lehet a további szignifikáns áremelkedéshez. A venezuelai válságot a piac gyakorlatilag beárazta, a kieső mennyiséget más forrásokból pótolják. Líbiában a harcoló felek célja az olajkitermelés és finomítás ellenőrzése, ergo egyik fél sem rombolja a létesítményeket. A líbiai olaj továbbra is ott van a piacon. Az amerikai palaolaj kitermelése – a legfrissebb EIA jelentés szerint – májusban további 80 ezer hordó/napnyi mennyiséggel nő.

„Az árak tehát nem feltétlenül nőnek az égig, de a Brent esetében a korábbi 60-70 dolláros árszint rövid távon 65-75 dollárig emelkedhet”

A piac ugyanakkor továbbra is kiegyensúlyozottnak tekinthető, ahol a három főszereplő, jelesül az Egyesült Államok, az OPEC és Oroszország nagy egyetértésben, az árakkal megelégedve pumpálja a fekete aranyat a vevők tankhajóiba. 

MEGOSZTÁS