„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
Pap Krisztián írása a #moszkvater.com számára
„További aránytalanságot jelent, hogy amíg az Egyesült Államoknak tizennégy repülőgép-hordozója van, addig Kínának mindössze három”
Forrás:Naval Times
Az A2/AD stratégia gyenge pontjának látszik, hogy Kína nem rendelkezik elegendő számú nukleáris meghajtású tengeralattjáróval, hogy felvegye a harcot az amerikai és szövetséges tengeralattjárókkal. Viszont a szakértők úgy vélik, hogy Kína a növekvő kínai tengeralattjáró-elhárító képességekkel, például víz alatti érzékelőkkel és tengeralattjáró-elhárító lézerekkel, a Dél-kínai-tenger és a Tajvani-szoros körüli stratégiai környezet mellett a sekély vizekkel ez az egyensúlyhiány hamarosan megváltozhat. (Lucas-Meraner: China A2/AD strategy. 2023.)
„További aránytalanságot jelent, hogy amíg az Egyesült Államoknak tizennégy repülőgép-hordozója van, addig Kínának mindössze három”
De hangsúlyozni kell, hogy a kínai A2/AD stratégia nem támadó hanem védelmi célokat szolgál, illetve úgy próbálja kiküszöbölni az összecsapást, hogy a hadműveleti területet kiterjesztve akadályozza az ellenséges erők mozgását, miközben arra kényszeríti őket, hogy egy védelmi vonaltól távolabb működjenek. Ez az elgondolás éppen a fordítottja az amerikai elrettentés stratégiának, amely kifejezetten provokatív célzatú, és kifejezetten agresszív szándékkal bír.
„Kína nagyjából 5-10 évvel előbbre járhat a csúcstechnológiás fegyverek fejlesztésében”
Ezt csak abból lehet sejteni, hogy például a Yaogan műhold mellé egy kis koorbitális műholdat telepítettek, amelynek szerepét csak találgatják az amerikaiak, és úgy vélik, hogy ezek „ űrvadászok”, amelyek békében nagyobb műholdak javítására alkalmasak, de háború idején pusztító fegyvereknek gondolják. https://asiatimes.com/2021/03/america-losing-the-future-to-china A Yaogan műhold család segítségével képesek egy repülőgép hordozót háromszögeléssel bemérni, követni annak mozgását, és nagy pontossággal célra irányítani hajóelleni ballisztikus rakétát (ASBM).
„Kína a mesterséges szigeteken főleg az A2/AD stratégiát segítő radar hálózatot épített ki a hagyományos C3ISR (Kommunikáció, vezetés, irányítás – hírszerzés, megfigyelés, felderítés) struktúra érdekében”
„Kína a mesterséges szigeteken főleg az A2/AD stratégiát segítő radar hálózatot épített ki a hagyományos C3ISR (Kommunikáció, vezetés, irányítás – hírszerzés, megfigyelés, felderítés) struktúra érdekében”
A földi radarok pontossága a távolság növekedésével romlik a föld görbülete miatt, ezért kellenek a műholdak. Az amerikai elemzők szerint Kína egyre inkább függ a műholdjaitól az A2/AD stratégia miatt, és az „űrvadászok” jelenléte olyan védelmi réteget jelent, amellyel az amerikaiak jelenleg nem rendelkeznek.
„A másik ilyen előrelépés, hogy a kínaiak már képesek ballisztikus töltetet indítani a HK-6 típusú bombázójukról, miközben az amerikaiaknak csak hasonló van az ARM-183A, míg az orosz Kinzsal és az izraeli LORA már javában használatban van”
Az újabb, hiperszonikus sebességű (5 Mach feletti) rakéták már manőverező képességűek, és laposabb röppályájukból eredő gyorsaságuk miatt is nagyobb veszélyt jelentenek. És még van néhány olyan kínai titkos fegyver, mint a H-20 nevű lopakodó bombázó, amelyek miatt Washingtonnak nehéz lesz az elrettentés stratégiát alkalmazni, és ez növeli Kína aszimmetrikus előnyét.
Azt pedig végképp nem lehet tudni, hogy Kína hol tart a kinetikus energiájú fegyverek, a nagy teljesítményű lézerek- mikrohullámú fegyverek, részecskesugaras fegyverek és elektromágneses impulzusfegyverek fejlesztésében.
„Annyi biztos, hogy 2020-ra Kína – Oroszországot megelőzve – a világ második fegyver exportőre lett, majd 2021-ben azzal lepte meg a világot, hogy hiperszonikus rakétát tesztelt, amely előbb megkerülte a Földet, és csak aztán érte el a célpontját”
Ugyanebben az évben a Zapad 81 hadgyakorlat során az orosz erőknél több kínai fegyvert használtak, mint KJ-500 légi korai figyelmeztető és irányító repülőgépet, J-20 és J-16 vadászgépeket, Y-20 szállítógépeket, valamint megfigyelő- és harci drónokat.
A harmadik előny a hajók elleni cirkáló rakétákat (ASCM) jelenti, amelyet „riasztóan jól fejlett”-ként jellemeznek. Ezeknek a hatótávolság csak 800 km, viszont nagyon alacsony, és nagy az utazó sebességük, így nehéz bemérni és elfogni őket. További előnyük, hogy szárazföldről, hajóról, tengeralattjáróról és repülőről is indíthatóak.
A kiberhadviselés érdekében Kína is fejleszti kiberképességeit, kiberkémkedést végez az amerikai védelmi ipari bázis ellen, és vélhetően kibertámadásokat indít a „kritikus infrastruktúra” ellen. A katonai képességek mellett a kínai néphadsereg 2015-ben létrehozta a Stratégiai Támogató Erő (SFF) nevű kezdeményezést, amely egyesíti a Kínai Népköztársaság kibertér-, űr- és EW (elektronikus hadviselés-képességeit), valamint pszichológiai, közvélemény, és a jogi hadviselés, más néven —„Three Warfares“-t, hogy támogassa a néphadsereg összes ágának működését.
„Ez a kínai előny azért jöhetett létre, vélik az amerikaiak, mert az Egyesült Államok önelégültté vált, miközben Peking kiemelte azokat a kulcsfontosságú stratégiai iparágakat, amelyeket Kínának el kell foglalnia”
És ilyen módon az olyan csúcstechnológiai területeken, mint a kvantum-számítástechnika, az űrtechnológia, a biotechnológia vagy a mesterséges intelligencia könnyen a világ közepévé válik. Brandon J. Weichert szerint, ha Kína lesz az innováció forrása az új ipari forradalomhoz, hadseregének képességei természetesen növekedni fognak. Pekingnek végre meglesznek az eszközei arra, hogy fenyegesse az Egyesült Államokat. Az Egyesült Államok katonai fenyegetésével Peking alapvető változásokat kényszeríthet ki a nemzetközi rendben, amely régóta Amerikának kedvez. (Asia Times, 2021. Amerika elveszíti a jövőt Kínával szemben.)
„Weichert szerint idővel Peking még több előnyhöz fog jutni, és ez az egyensúly nem fog visszafordulni mivel Kína lesz az új high-tech ipari forradalom központja, és ő fogja diktálni az ütemet”
Ennek kivédésére és ellensúlyozására Weichert szerint az Egyesült Államoknak hosszú távú stratégiát kell kidolgoznia a csúcstechnológiai kutatásra és fejlesztésre, mielőtt Kína a következő évtizedben technológiailag megelőzi az Egyesült Államokat, és nemcsak a világ legnagyobb gazdaságává válik, hanem végül felülmúlja az amerikai hadsereget. Amihez viszont időre van szükség és rengeteg pénzre.
„A Kínai Népköztársaság egyébként mindig is rémálom volt a CIA számára, mert képtelenek voltak egyetlen kínai tisztviselőt is beszervezni kémkedésre”
Ráadásul a kínai kommunisták az 1970-es évektől támogatták a NATO-t és az egységes Európát, vagy amikor pedig Nixon elnök is ellátogatott Pekingbe 1972-ben, az nagyon nem fért bele a Kínáról kialakított narratívába. De az Ügynökség játszotta tovább a saját játékát, a pozitív fejleményeket elhallgatták, Kínát ellenséget ábrázolták, és az egyik elsődleges hadműveleti célpontnak tekintették. A CIA persze bárhol talált ellenséget, ha érdekei úgy kívánták, így még akkor is, ha egy adott országban nem volt. Mint például Thaiföldön a kommunista mozgalmat, amit éppen az ő tevékenységük indított meg.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2024 - #moszkvater
