„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

A jégmezők lovagja

2026. ápr. 07.
B. Molnár László

MEGOSZTÁS

Ki gondolta volna, hogy az a fejedelem lesz az oroszok elsőszámú kedvence, aki 1242. április 5-én szétzúzta a legyőzhetetlennek hitt Német Lovagrend csapatait a Csúd-tavi csatában. Alekszandr Nyevszkij nemcsak filmhős, hanem celeb is lett hazájában, akit 2008-ban egy országos szavazás alkalmával Oroszország legnépszerűbb történelmi alakjának választottak.

Alekszander Nyevszkij #moszkvater

Amikor a 2000-es évek végén az „Oroszország neve” című reprezentatív TV-műsorral egybekötve, háromfordulós össznépi szavazást rendeztek a világ legnagyobb kiterjedésű államában arról, hogy kiderüljön, vajon ki az ország legnépszerűbb embere, vélhetően maguk a szervezők sem erre a végeredményre számítottak. Ugyanis nem kevesebb, mint 45 millió szavazat beérkezése és kiértékelése után kiderült, hogy a versenyt Alekszandr Nyevszkij meggyőző fölénnyel nyerte meg. Maga mögé utasítva a képzeletbeli dobogón II. Miklós cár 1911-ben meggyilkolt miniszterelnökét Pjotr Sztolipint, valamint a bronzérmes generalisszimuszt, Joszif Visszarionovics Sztálint.

„Ha sokaknak mindez meglepetést okozott is, a történészek jelentős része egyértelműen úgy ítéli meg az egykori novgorodi fejedelem szerepét, illetve a 778 évvel ezelőtt, 1242. április 5-én, a Csúd-tó jegén aratott katonai győzelmét, hogy az Oroszország, sőt egész Kelet-Európa történetében fordulópontot jelentett”

Dominic Sandbrook, a BBC History állandó szerzője szerint a német lovagok első nagy és súlyos veszteséggel járó veresége volt ez, amelyet csak a későbbi, XV. században megvívott grünwaldi csatában elszenvedett újabb vereség múlt fölül.

De nézzük, mi is történt a XIII. századi orosz területeken, melyek veszélyben voltak, ugyanis a német lovagrendek, valamint a svédek és a dánok próbálták meg kiterjeszteni uralmukat rá. Először a svédek támadtak, mégpedig a finn területekkel is rendelkező Novgorodra. Szövetséget kötöttek a tatárokkal, hogy amíg ők északról, addig utóbbiak keletről szorongassák meg az oroszokat. Az ötezres svéd had Birger Jarl vezetésével egészen a Néváig tört előre, ám ott Alekszandr Jaroszlavics létszámban hasonló serege július 15-én megsemmisítő vereséget mért rájuk.

„A diadalt arató vezér ekkor vette fel a Nyevszkij nevet. Ám hiába aratott diadalt, Novgorodban a németbarát frakciók kerültek többségbe, akik elkergették a herceget”

A svéd támadással egyidejűleg Livónia felől a teuton lovagok is betörtek az országba az észtországi dánokkal. Az orosz seregek sorozatos vereségeket szenvedtek, és miután már a mongolokkal ismét szövetkező támadók már-már a fejedelemség központját fenyegették, a novgorodiak visszahívták Alekszandr Nyevszkijt. A herceg ellentámadást indított 1242 elején, visszafoglalta Pszkovot, majd megindult a Novgorod elfoglalására felvonuló lovagrendi–dán–észt fősereg ellen.

„A két sereg a befagyott Csúd-tónál találkozott, és 5-6 ezer orosz had került szembe a jóval tapasztaltabb, fegyelmezettebb, megközelítőleg 2500 fős német, dán lovagi és észt segédhadakkal”

A lovagok azt tervezték, hogy a jól bevált ék alakú hadrendben gyors támadással kettévágják az orosz sereget, és külön-külön morzsolják föl a mögöttük támadó gyalogsággal. A csata elején Alekszandr Nyevszkij csapata kihasználta számbeli fölényét, gyűrűbe zárta a lovagsereget, kampókkal rántva le lovaikról a német és dán vitézeket.

A bekerítés ellenére a győzelmet nem volt egyszerű kivívni, a keresztesek ugyanis derekasan harcoltak, a csatát a Csúd-tó jege döntötte el, melyet a kiömlő vér és a harcolók súlya jelentősen meggyengített, így az beszakadt a két sereg alatt. A csatában a rend száz tagja esett el, további háromszáz halt meg a bosszúállás során, ötvenen pedig fogságba kerültek. Az oroszok jelentős véráldozat árán vívták ki a győzelmet. A keresztesek gyalogsága még viszonylag nagy arányban el tudott menekülni a csatából, mivel jobbára a gyűrűn kívül harcolt.

„Ez a vereség meghiúsította a Német Lovagrend terjeszkedéses kísérletét Novgorod irányába, míg a másik oldalon a győzelem az orosz hazafiasság jelképévé vált”

Nem csoda, hogy később film is született a csatáról. A korszak egyik, ha nem a legnagyobb rendezője, Szergej Mihajlovics Ejsenstein készített történelmi filmet A jégmezők lovagja címmel, és az alkotás nem kevés propagandaelemet tartalmazott. A film zenéjét a nem kevésbé jelentős orosz zeneszerző, Szergej Prokofjev szerezte, hol a forgatókönyv és a filmrendező utasításai alapján előre, hol a megvágott jelenetek alapján utólag. Ezekből önálló szimfonikus költeménnyé fejlesztette a háttérzenét, aminek már nemcsak aláfestő, de dramaturgiai szerepe is volt.

Alekszandr Nyevszkijt a győzelem után előbb vlagyimiri nagyfejedelemmé választották meg, miközben az ortodoxia legfőbb védelmezőjének címét kölcsönözték neki. Majd 1547-ben pedig már az egyház szentjévé avatták.

„Nem véletlen, hogy maga Sztálin is hősként tekintett rá, ráadásul, amikor Eisenstein filmje elkészült 1938-ban, éppen egy újabb rémisztő háború fenyegetett a németekkel szemben”

Nem csoda, hogy az országban megközelítőleg 23 millióan látták Alekszandr Nyevszkij diadalát bemutató filmet röpke fél év alatt. Ám rövidesen fordult a kocka, és a Molotov-Ribbentrop paktum aláírását követően erős németellenessége miatt betiltották a film vetítését. Persze, amikor 1941-ben a náci Németország megtámadta a Szovjetuniót, újra vetítették A jégmezők lovagját, az alkotók pedig megkapták a Sztálin-díjat.

Alekszandr Nyevszkij kultuszát innentől kezdve semmi sem tudta megállítani, és a jégmezők lovagjából 2008-ra Oroszország legnépszerűbb embere lett.

https://videa.hu/videok/film-animacio/jegmezok-lovagja-1938-XtA0RKQ7ODGqDSRY

MEGOSZTÁS

B. Molnár László

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Ki tervezhetett gleiwitzi típusú provokációt Kalinyingrádban?

    2026. nov. 22.
    Ha feltételezzük, hogy Lengyelország valóban olyan hírszerzési információkhoz jutott, amelyek szerint ukránok beszivárgást terveztek Kalinyi...

    Sencsen nem Jalta, de nem marad következmények nélkül

    2026. nov. 21.
    A sencseni hármas találkozónak szimbolikus jelentősége van. Egy olyan korszak végét jelzi, amikor a világnak csak egyetlen domináns hatalma ...

    Sencsenben visszatért a nagyhatalmi diplomácia

    2026. nov. 21.
    A világ újrafelosztása elmaradt, nagy egyezmények sem születtek, ettől azonban Hszi Csin-ping, Donald Trump és Vlagyimir Putyin első hármas ...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK

    © 2018-2026 - #moszkvater