//A Carlson-bomba
„A megosztó amerikai sztár újságíró Putyinnal készített interjúja tehát igazi a bomba, amely hatalmasat robban a félretájékoztató főáramú nyugati média alatt” #moszkvater

A Carlson-bomba

MEGOSZTÁS

Interjút készített Vlagyimir Putyinnal az ismert és megosztó amerikai újságíró, influenszer Tucker Carlson. Az interjú tényét az újságírón kívül megerősített Dmitrj Peszkov, a Kreml szóvivője is. Az amerikai fősodor média válaszul nemzetbiztonsági kockázatként bélyegezte meg Carlsont, az ukrán Mirotvorec pedig felvette a „halállistájára”. Pedig Tucker Carlson nem tett mást, csak amit egy újságírónak tennie kell, meghallgatta a másik felet is. A kétségbeesés érthető, hiszen ez a bomba hatalmasat robban az orosz valóságot elferdítő nyugati propaganda alatt. Annak ellenére, hogy az egyébként kimondottan érdekes beszélgetés igazán újat nem hozott, az interjúban Putyin inkább csak összefoglalta mindazt, amit korábban már elmondott Ukrajnával, a Szovjetunió felbomlása utáni sérelmekkel, az orosz geopolitikai érdekek figyelmen kívül hagyásával, az Amerika-központú, egypólusú világgal kapcsolatban. Elhangzott ugyanakkor egy kimondottan érdekes fejtegetés Kárpátaljáról.

„A megosztó amerikai sztár újságíró Putyinnal készített interjúja tehát igazi a bomba, amely hatalmasat robban a félretájékoztató főáramú nyugati média alatt” #moszkvater
„A megosztó amerikai sztár újságíró Putyinnal készített interjúja tehát igazi a bomba, amely hatalmasat robban a félretájékoztató főáramú nyugati média alatt”
Fotó:EUROPRESS/NATALIA KOLESNIKOVA and GIORGIO VIERA/AFP

Összerezzent a nyugati, mindenek előtt az angolszász politikai elit arra a hírre, hogy Tucker Carlson feltűnt Moszkvában. Az ismert újságíró, a Fox News egykori sztárja már tavaly bejelentette, hogy interjút készítene az orosz elnökkel. Most eljött a pillanat, kérése nyitott fülekre talált a Kremlben. Érthető módon, hiszen Carlson újabb „nagy dobása” kapóra jön az orosz álláspontot a nyugati médiában megjeleníteni nem igazán tudó Kremlnek is. S persze azt is látni kell, hogy amit Carlson csinál, az nemcsak az újságírói karrierjének, hanem az amerikai belpolitikának a része is. Tucker Carlson az interjú elkészültét bejelentő videóüzenetben elmondta,

„itt az ideje, hogy az emberek végre tisztán lássanak!

Az amerikaiak ugyanis egyáltalán nincsenek tisztában azzal, hogy mi történik Oroszországban és Ukrajnában, és az embereknek az egyoldalú propaganda helyett joguk van végre látni minden fél álláspontját az egyoldalú propaganda helyett. A legtöbb amerikainak fogalma sincs arról, hogy Putyin miért szállta meg Ukrajnát, vagy hogy mik a céljai. Soha nem hallották a hangját. Ez nem helyes. Az amerikaiaknak joguk van mindent tudni egy olyan háborúról, amibe belekeveredtek, és nekünk jogunk van elmondani nekik, mert mi is amerikaiak vagyunk. Nem azért vagyunk itt, mert szeretjük Vlagyimir Putyint, nem bátorítjuk önöket, hogy értsenek vele egyet, de arra igen, hogy megnézzék” – mondta Carlson. Az amerikai újságíró felemlegette, hogy az ukrajnai háború kezdete óta egyetlen nyugati újságíró sem fárasztotta magát, hogy interjút készítsen a konfliktusban részt vevő másik ország elnökével. Ezt viszont a Kreml szóvivője, cáfolta, monván, a nyugati fősodor médiából rengeteg ilyen irányú kérés befutott. Dmitrij Peszkov elmondta azt is, azért esett Carlsonra a választásuk, mert a megközelítése az ukrajnai háborúval kapcsolatban eltér az „egyoldalú” nyugati médiáétól. Dmitrij Peszkov szerint Carlson sem oroszpárti, sem ukránpárti, hanem Amerika-párti. Szerinte Nyugaton a nagy újságok meg sem próbálnak legalább pártatlannak tűnni a tudósításokban. Az ilyen lapokkal nem akarnak kommunikálni, mert nem gondolják, hogy hasznos lenne.

„A megosztó amerikai sztár újságíró Putyinnal készített interjúja tehát igazi a bomba, amely hatalmasat robban a félretájékoztató főáramú nyugati média alatt”

Az interjúban semmilyen újdonságot nem várhatunk, ám az újszülöttnek minden új. Az agymosott angolszász társadalmaknak lesz benne új. Az igazi bomba azonban magának az interjúnak az elkészülte. Az interjút – mint azt az influenszer Moszkvából elutazása előtt közzétette, február 9-re virradó éjszaka, magyar idő szerint 00 órakor – Tucker Carlson a saját weboldala, a TuckerCarlson.com mellett az X-en ingyenesen elérhetően és vágatlanul helyezi el, és Elon Musk állítólag megígérte neki, hogy nem blokkolja a posztot a közösségi hálózaton. Az újságíró elmondta azt is, hogy a csapata maga fizette a moszkvai utat, nem fogadott el pénzt senkitől, sok-sok hónapja készíti elő a találkozást. Az újságíró szerint a Fehér Ház kétszer is megpróbálta megzavarni a Putyinnal készült interjút. Carlson elmondta, hogy megpróbál interjút készíteni Volodimir Zelenszkijjel is, mert az ukrán elnökkel az amerikai médiában eddig közölt beszélgetések nem nevezhetők újságírói munkának, sokkal inkább propagandának. A Zelenszkijjel készített interjúkat Carlson hízelgő-meghunyászkodó gyakorlatoknak nevezte, amelyek „célja felerősíteni a nagyobb amerikai részvételről szóló követelést”.

„A hírre <Ukrajna elleni humanitárius agressziót> és „társadalmilag fontos információk manipulálását> emlegetve azonnal feltette Ukrajna ellenségeinek listájára az újságírót a szélsősége ukrán honlap, a Mirotvorec”

Felsikoltott az amerikai fősodor média is, a CNN például az amerikai nemzetbiztonsági érdekek elárulásával, veszélyeztetésével vádolta meg Tucker Carlsont, míg mások propagandát kiáltanak. Akadt olyan politikus is, aki ideiglenesen megtiltaná Carlson visszatérését az Egyesült Államokba. Természetesen nem maradhatott le a hiszterizálásban az Európai Unió sem. Az Európai Parlamentben azonnal felvetődött, hogy tiltsák ki Tucker Carlsont az Európai Unióból.

Pedig nincs másról szó, mint arról, hogy hallgattassék meg a másik fél is. Az orosz politikusok nyilatkozata pedig nem propaganda, hanem az orosz nemzeti érdekek megfogalmazása.

„Azzal, hogy a nyugati fősodor média propagandának minősíti, és elhallgatja az orosz álláspontot, valójában cenzúráz”

Jó példa erre a ZDF mariupoli tudósítása körüli botrány is, pedig a német tévések csak bemutatták, mi van a városban, hogy a város él. Ezek a cenzorok talán fel sem fogják, hogy a nyugati média ezzel a szovjet idők gyakorlatát idézi. Vagy, hogy modern példával éljünk, mintha azt látnánk, hogy Ukrajna európaizálása helyett Európa ukránosodik.

                                                                                                                     *

Két órán át beszélhetett Tucker Carlson Putyinnal, aki szokása szerint édekes stílusban foglalta össze az orosz álláspontot a háborúval, a Nyugattal és az alakuló új világrenddel kapcsolatban. Az orosz elnök a beszélgetés elején hosszas történelmi és történetfilozófiai fejtegetésbe bonyolódott, amelyben – mint összefoglalójában az Index fogalmaz – Oroszország „ezeréves múltját” taglalta. Ennek keretében felvázolta a régi orosz geopolitikai látásmódot, amely szerint az ország nyugatról sebezhető. Odáig ment vissza, hogy Batu kán megtámadta a birodalmat, és leszakította róla a nyugati területeket, amelyhez Kijev is tartozott. Értelmezése szerint ezután jött létre a Moszkva központú birodalom, míg a leszakított részek egy nyugat-európai erőközpont felé kezdtek gravitálni – ami akkortájt a Lengyel-Litván Unió volt. Putyin megismételte, hogy Ukrajna létrejötte nem köthető semmiféle etnikai entitáshoz, ugyanakkor elismerte, hogy az ukránoknak joguk van külön népként meghatározni önmagukat.

„Elmondása szerint az »ukrán« szó eredetileg annyit tett, hogy az »emberek, akik a peremvidékeken élnek«, és ily módon történelmileg az ukránokat ellengyelesedett oroszokként írta le”

Az orosz elnök láthatóan komolyan felkészült ennek a háttérnek a felfestéséhez, és annyira komolyan gondolta, hogy a műsorvezető ellenvetésére, hogy talán túl messziről kezdte a téma felvázolását, előre bekészített levéltári dokumentumokat vett elő. Putyin hosszasan fejtegette Lengyelország kollaborációját a náci Németországgal. Ezután arról beszélt, hogy mivel ezek a területek a Szovjetunióhoz kerültek, olyan területekkel együtt, amelyek korábban például Magyarországhoz is tartoztak, egyértelműen látható, hogy Ukrajna valójában egy mesterséges állam.

„Tucker Carlson felvetése – felajánlott- e valaha területeket Ukrajnából Orbán Viktornak – kapcsán szóba jött Kárpátalja is, Putyin határozott nemmel válaszolt.”

„Soha nem mondtam Orbánnak, hogy Magyarország megkaphatja Ukrajna egy részét. Ilyenről soha nem volt szó! – fogalmazott az orosz elnök. Azt azonban mosolyogva megjegyezte, hogy az azért lehetséges, hogy az ott élő magyarok örülnének annak, ha visszakapnák ősi földjüket. Mint hozzátette, Magyarország területi igénye, ha nem is igazolható jogilag, de „legalábbis érthető”. Arról is mesélt egy történetet, hogy amikor még a szovjet időben Ukrajnában utazott, akkor hallott embereket oroszul és magyarul beszélni, de ukránul soha.

„Összességében elmondható, hogy mint az várható volt, az interjú az orosz álláspontot foglalta össze. Ennek fő tézisei a Telex összefoglalójában”

– Ukrajna mesterséges állam, ahol most náci nézetek uralkodnak a vezetésen belül; történelmileg a terület jogosan Oroszországhoz tartozik;

– a háborút a Nyugat provokálta ki, elsősorban az Egyesült Államok, miközben gazdaságilag ezzel maga alatt is vágja a fát;

– amerikai és NATO-érdekeltségek jelentek meg Ukrajnában, amit Putyin fenyegetésnek tekint;

– ha Amerika nem küldene fegyvert, „a háborúnak hetek alatt vége lenne”;

– Németország nem ura önmagának, „a kollektív Nyugat” érdekeit képviseli;

– a Nyugat tehet arról, hogy Oroszország nem integrálódhatott a nyugati világba a Szovjetunió felbomlása után;

– a NATO bővítése a kezdetektől Oroszországra nehezedő nyomásgyakorlás volt;

– az amerikaiaknak már 2013-ban látniuk kellett volna, hogy ukrajnai ténykedésük, rövid távú érdekeik érvényesítése végül hová vezet: a mostani helyzethez.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.