A cseh hatóságok előtt hét év után hirtelen akkor világosodott meg, hogy az orosz titkosszolgálatok állnak egy dél-morvaországi lőszerraktárban történt robbanások mögött, amikor kiéleződött Washington és Moszkva viszonya, és az őszi választások közeledtével otthon is egyre feszültebb a légkör. Miért szánta rá magát Prága, hogy romba döntse a cseh-orosz kapcsolatokat?  Andrej Babisnak is kedve támadt az oroszellenes nyugati front első vonalában harcolni? Vagy csak úgy gondolta, hogy nem akar immár csak volt szlovák kollégája, Igor Matovic sorsára jutni, és előre menekülve kifogja a szelet az őt megbuktatni akarók vitorlájából?

Hatalmas politikai bomba robbant szombaton este Prágában. Andrej Babis kormányfő és helyettese, Jan Hamácek belügyminiszter és egyben megbízott külügyminiszter közösen jelentették be, hogy Csehország 18 orosz diplomatát utasított ki az országból. Az a Hamácek, aki az eredeti tervek szerint csütörtökön Moszkvába utazott volna, hogy tárgyaljon a koronavírus elleni vakcina, a Szputnyik V beszerzéséről. Aztán az utat Babis egyszer csak lefújta. A cseh hatóságok szerint a diplomaták az orosz titkosszolgálatoknak dolgoztak, és egyébként is, a prágai orosz nagykövetség létszáma (140 fő) túl magas az ország méreteihez képest.

„A miniszterelnök a kiutasítást indokolva elmondta, erősen megalapozott a gyanú, hogy az orosz titkossszolgálatok képviselőinek szerepük volt egy dél-morvaországi lőszerraktárban, Vrbeticében 2014 októberében és decemberében történt robbanásokban”

Prágai sajtóértesülések szerint a Vrbeticében tárolt lőszerek egy részét az akkori ukrajnai és szíriai fegyveres konfliktusok résztvevőinek szállították volna ki, vagyis olyan övezetekbe, ahol orosz csapatok ellen is felhasználhatták volna őket. Hogy tovább bonyolódjon az ügy, a cseh hatóságok egyben körözést adtak ki a Szkripal-ügyben is megvádolt Ruszlan Bosirov és Alekszandr Petrov ellen, akik a brit titkosszolgálat szerint az orosz katonai hírszerzés munkatársai, valódi nevük pedig Anatolij Csepiga és Alekszandr Miskin.

„Ők állítólag nemcsak Szkripalt követve fordultak meg Csehországban, és az első robbanás idején az országban tartózkodtak, ráadásul Ruszlan Tabarov és Nikolai Popa néven tádzsik ás moldovai üzletemberekként kaptak látogatási engedélyt a lőszerraktárba”

Ahová végül nem látogattak el, mert az engedély a robbanás utáni napra szólt. S hogy még inkább egy kémregénybe illő legyen a cseh titkosszolgálat által feltálalt történet, az ominózus szállítmányt Ukrajnába és Szíriába az a bolgár fegyverkereskedő, Emilian Gebrev közvetítette volna, akit a a szófiai hatóságok szerint 2015-ben az orosz titkosszolgálat próbált megmérgezni, sikertelenül.

Ez már idáig is szép történet, de ezzel még nincs vége. Karel Havlícek ipari és kereskedelmi miniszter ugyanis bejelentette, ha bebizonyosodik, hogy Oroszországnak szerepe volt a vrbeticei lőszerraktárban történt robbanásokhoz, az hatást gyakorolhat a Dukovany-i atomerőmű új energiablokkjaira kiírandó meghívásos pályázatban az orosz Roszatom részvételére. A tulajdonos CEZ azt tervezi, hogy Dukovanyban további két, egyenként 1200 megawatt teljesítményű új atomreaktort építtet. A minisztérium március végén közölte, hogy végül engedélyezi a Roszatom indulását. A kínai CGN ugyanakkor továbbra sem kapott zöld utat.

„Az ellenzék követeli a Roszatom törlését is, mert állításuk szerint az orosz cég is nemzetbiztonsági kockázatot jelent Csehország számára. De kizárná az oroszokat a pályázatból az egy hete Milos Zeman államfő nyomására leváltott Tomás Petrícek külügyminiszter is”

A külügyér erősen oroszellenes nézeteit jól mutatja, hogy Alekszej Navalnij elítélése után bekérette az orosz nagykövetet, és nemcsak a Roszatom indulását, hanem a koronavírus elleni orosz és kínai vakcína beszerzését is megfúrta volna. Végül a menesztéséhez a végső lökést az adta, hogy Jan Hamáček ellenében elindult a szociáldemokraták elnöki posztjáért, és vesztett.

„Mielőtt még a történtek okait boncolgatnánk, állapítsuk meg, hogy szombaton este Prágában a cseh hatalom több információs bombát is felrobbantott. Pedig ezek közül egy is nagyot szólt volna. Az orosz diplomaták kiutasításának „versenyében” még az Egyesült Államokat is beelőzve sikerült lenullázni a cseh-orosz kapcsolatokat. Mégpedig úgy, hogy a Petrov-Bosirov páros ügyét felmelegítve állami terrorizmussal vádolta meg Oroszországot. Prága ezzel egyben kizárta az oroszokat a Dukovany-i erőmű bővítéséből, és vége a Szputnyik V beszerzése körüli vitáknak is. Mindezt egy csendes szombat este”

Nem maradt el a válasz sem, Moszkva 20 cseh diplomatát utasított ki, ami lényegében a kétoldalú kapcsolatok befagyasztását jelenti. Prága persze ezzel tisztában volt már szombat este. A kormány lépései azonban még azok után is meglepőek, hogy két éve előbb a cseh fővárost felszabadító Ivan Konyev marsall szobrának eltávolítása borzolta a kedélyeket. Majd ezután tavaly az hűtötte tovább a kétoldalú viszonyt, hogy a cseh titkosszolgálat azzal vádolt meg két orosz diplomatát, hogy meg akarták mérgezni Prága főpolgármesterét és a főváros Konyev szobrának ügyében érintett 6. kerületének vezetőjét. Prága emellett aktívan támogatja az orosz és a belarusz ellenzéket is, itt van a Szabadság Rádió központja és a Borisz Nyemcov Alapítvány, amelynek nyíltan felvállalt célja a hatalomváltás elősegítése Oroszországban. Jellemző az is, hogy washingtoni mintára a meggyilkolt orosz ellenzéki politikusról nevezték el a prágai orosz nagykövetség előtti teret. Ennek ellenére a kereskedelmi kapcsolatok a körülményekhez képest jól alakulnak, arról is szó van például, hogy cseh villamosokat szereljenek össze Kalugában, az orosz turistáknak pedig kedvenc helye Prága és Karlovy Vary.

„Egyértelmű, hogy Prága a lehetőségekhez képest korrekt, de visszafogott viszonyt ápol Oroszországgal, a politikai elit nagy része azonban nem osztja Milos Zeman Moszkva iránti rajongását. Az azonban a pragmatikus Babiš-kormánytól legalábbis furcsa, hogy éppen ők borítanak mindent”

Vegyük sorba a lehetséges okokat. Kezdjük azzal az érvvel, hogy a 18 kiutasított diplomáciai fedésben a titkosszolgálatoknak dolgozott. Ez a nemzetközi gyakorlatban nem egyedülálló, és a jelek szerint ezzel a cseh hatóságok eddig is tisztában voltak, mégsem zavarta őket. Ez tehát nem ok arra, hogy a cseh kormány két vezetője szombat este hirtelen a sajtó elé álljon, és ilyen súlyú döntéseket jelentsen be. Mint ahogy az sem, hogy az orosz titkosszolgálatok esetleg érintettek a vrbeticei robbanásban. Ez továbbra sem bizonyított, eddig úgy volt, hogy az adott időpontban a két ügynök Szkripalt követve járt Csehországban. Nem tűnik életszerűnek, hogy közben mellesleg felrobbantanak egy lőszerraktárat. Még ha ott Ukrajnának szánt fegyverek és lőszerek is vannak. Túl kockázatosnak tűnik ez a lehetséges következményeket tekintve a NATO egyik tagországában. Ráadásul hét év telt el azóta, így ha elő is került volna valamilyen bizonyíték – most állítólag a kamera felvételeit lelték meg hirtelen -, akkor sem indokolt a sietség és a szombat este. A vádak súlyához képest ugyanis a bizonyítás mindenképpen gyenge lábakon áll. Még akkor is, ha a Bosirov-Petrov kettős mozgása szintén sok kérdést vet fel.

„Babisnak azonban valamiért nagyon is sietős volt előállni a kiutasítások bejelentésével”

S innen kezdődik, persze nem ok nélkül a kombinálás. Felmerülhet, hogy Washingtonnak nem tetszik ez a közeledés Moszkvához – lásd a Szputnyik V beszerzése, a Roszatom indulásának engedélyezése -, ezt megakadályozná, és vannak a kezében ütőkártyák a cseh kormányfővel szemben, ez a „szombat esti láz” akkor sem indokolt. Úgy pedig főképp nem, hogy a Basirov-Petrov sztori felmelegítése nemcsak első, hanem második pillantásra is elég összetákoltnak tűnik. Ennek bejelentését Babis önmagában aligha tartotta volna ennyire sietősnek.

De azért maradjunk még egy pillanatra a Joe Biden megválasztása után régiónkban is érezhetően megnövekedett amerikai aktivitásnál, amely egyelőre jelentős részben inkább az atlantista politikai erők megnövekedett önbizalmából fakadó aktivitást jelenti. Tény, hogy Washingtonnak nem igazán tetszenek a térség úgymond illiberális kormányai, amelyek sorába a jelenlegi cseh kabinet ugyan nem sorolható be, de azért Washingtonban el tudnak képzelni számukra Babisnál kényelmesebb figurát. Arról nem is beszélve, hogy a cseh miniszterelnök azért túl jó kapcsolatot ápol ahhoz Budapesttel és Varsóval, hogy a Fehér Ház kedvence legyen.

„Mint ahogy sem Washingtonban, sem Brüsszelben, de alighanem Moszkvában sem repdesnek örömükben, ha a visegrádiak túlságosan is megértik egymást”

Szóval, Babis nem Orbán és nem is Kaczynski, ennek ellenére nem Washington kegyeltje. De ne menjünk ilyen messze, mert azért az új amerikai adminisztrációnak alighanem kisebb gondja is nagyobb annál, hogy most a cseh kormány megbuktatásával foglalkozzon. Főleg úgy, hogy októberben választások lesznek, és egyre népszerűbbek a nyugati fősodornak kedves olyan erők, mint a cseh „kalózok”, és Babist ugyan nem lehet leírni, ám mind kevesebb esélye van a győzelemre.

„Valakiknek azonban nagyon útjában állhat, és sietnének a félreállításával”

Itt jegyezzük meg, hogy a milliárdos „szürke eminenciás” Petr Kellner hirtelen halála is felbolygatta a cseh politikai elitet. Ehhez jöhetett még, hogy a titkosszolgálatok vezetőjének kinevezése a nyáron lejár, és Milos Zeman valamint köre mást látna szívesebben a kiváló atlantista kapcsolatokat ápoló titkosszolga helyén. Kézenfekvőnek tűnik, hogy ebben a helyzetben egy ilyen ügy kirobbantásával akar bizonyítani és maradni az ambiciózus főnök. S ez a leleplezés nemcsak neki, hanem a kormány ellenzékének is jól jöhet. Mint prágai forrásaink arra felhívták a figyelmet, az minden esetre feltűnő,  hogy a most sokat hivatkozott liberális hetilap, a Respekt a bejelentés után azonnal a teljes sztorival állt elő, ami minden bizonnynal ott volt már a számítógépben.

„De nem biztos, hogy ez a cikk éppen Babis bejelentésére várt. Egyesek szerint a kormány ellenzéke Jan Hamácek moszkvai útja idején, vagy közvetlenül utána akarta robbantani a bombát, ami biztosan kormányválságot idézett volna elő, és jó eséllyel a kabinet bukásával végződött volna. A miniszterelnök azonban ezt megszimatolva előre menekült, és az események élére állt”

Babis e verzió szerint ezért fújta le már Hamácek moszkvai útját is, és ezért akart megelőzni a bejelentéssel mindenkit. Így átvette a kezdeményezést, megelőzze a belpolitikai válságot, bizonyos helyeken jó pontokat gyűjtött be, de ami talán ennél is fontosabb, az ellenzék az egészből nem jött ki túl jól a kommunisták kilépése után kisebbségben kormányzó kormányról esedékes parlamenti szavazás előtt. Így már érthető a sietség, és a szombat esti bejelentés is. Úgy is fogalmazhatunk, Babis a cseh-orosz viszonyt is beáldozta azért, hogy megmaradjon az esélye a győzelemre. Ne csodálkozzunk, adott esetben így tenne más is.S azt se felejtsük el, hogy nem Babis lett volna a régióban az első kormányfő – lásd Szlovákiában Matovic -, aki azért bukik meg, mert túlságosan racionálisan viszonyul Oroszországhoz. Kiváltképp érvényes ez egy olyan országra, ahol a politikai elit egy része finoman szólva nem táplál pozitív érzéseket Moszkva iránt. Ráadásul ezek az erők épp választási győzelemre készülnek. Egy esetleges kormányváltás esetén egyébként nem számíthat túl sok jóra Prágától sem Moszkva, sem Peking. De a „kalózok behajózása” alighanem a V4-eket sem fogja erősíteni. Egyelőre tehát több a kérdés, mint a válasz, az azonban már most biztos, hogy az eset nemcsak a cseh-orosz kapcsolatokat nullázta le, de az Európai Unió és Moszkva viszonyát is tovább hűti.

                                                                                                        *

Egy tiszta hang. A lakosság megfélemlítésével vádolta meg a jelenlegi cseh hatalmat és pszeodoellenzékét Václav Klaus. A volt köztársasági elnök – akinek felhívását a Lidovky napilap közölte, – rámutatott, hogy a járvány hisztériában az információ szűkössége miatt könnyű álhíreket terjeszteni, és sokatmondóan felhívta a figyelmet a közelgő választásokra is.

„Nem szeretnék beállni azoknak a politikusoknak és elemzőknek a sorába, akik abban versenyeznek, hogy minél eredetibb és hangzatosabb kijelentéseket tegyenek a történtekkel kapcsolatban”

– szögezte le Klaus, hozzátéve, nem hitte volna, hogy visszatérnek az 1950-es évek, és az ország vezető politikusait hallgatva a rádión újra az asztalon dobol az ujjával tehetetlenségében. Véleménye szerint senki sem beszélne most a Vrbeticében hét éve történtekről, ha újraválasztják Donald Trumpot.

„A cseh vezetés és álellenzéke megértették, hogy nem lehet örökké a koronavírussal megfélemlíteni az embereket, ezért új veszélyeket találnak ki, hogy a lakosságot félelemben tartsák”

– folytatta Klaus megjegyezve, hogy a megfélemlített embereket könnyebb irányítani. Václav Klaus felhívta a politikusokat arra, hogy ne a saját, hanem az ország érdekeit tartsák szem előtt.