„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Veres Szabolcs írása a #moszkvater.com-on
A körülbelül 7 200 kilométer hosszúságú, Eurázsiát Északról Dél irányba átszelő útvonal a tervek szerint Szentpétervárt kötné össze indiai kikötőkkel úgy, hogy az oroszországi Asztrahany városánál a folyosó három irányban – nyugati, Azerbajdzsánon és Iránon átvezető, keleti, Közép-Ázsián átvezető, és transzkaszpi, a Kaszpi-tengeren áthaladva – ágazna el.
„Bár a megállapodást még 2000-ben írták alá, a tervek egy része azóta sem valósult meg, több esetben pedig a határidők tolódnak rendszeresen, egy ponton pedig már úgy tűnt, hogy a projekt teljesen érdektelenné vált, és lemondtak róla”
Az elmúlt években azonban, különösen az orosz-ukrán háború következményeként az európai piacokról a szankciók miatt kiszoruló Moszkva keleti és déli piackeresése, és a közel-keleti válság kapcsán – amely a Szuezi-csatornán és a Hormuzi-szoroson keresztül történő szállítások blokádjának potenciális veszélyét is magában rejti – az Észak-Dél folyosó projekt jelentősége és fontossága újra megnőtt, ami orosz szempontból kifejezetten érezhető. Ugyanis a projektnek új felügyelője van Vitalij Szaveljev orosz miniszterelnök-helyettes személyében, akit maga Vlagyimir Putyin orosz elnök 2024 novemberében nevezett ki erre a célra.
Mi akadályozza a projektet?
Számos politikai, gazdasági és pénzügyi probléma nehezíti az Észak-Dél közlekedési folyosó elindítását. Ezek közül a legnyilvánvalóbbak közé tartozik a nem kellően fejlett infrastruktúra, a vasúti összeköttetések nehézségei a határ menti területeken, a valutaelszámolás rendszerének a hiánya, valamint a határ- és vámellenőrzés összehangolatlan szabályai és előírásai. További problémát jelent még a beruházási vonzerő alacsony szintje is. Emellett a politikai instabilitás egyes régiókban, amelyeken az útvonal áthalad, valamint a meglévő gazdasági szankciók – például Oroszország és Irán ellen –, és kereskedelmi akadályok negatív hatással vannak a projekt végrehajtására. Emellett a folyosó útvonala több helyen is természeti tájon – mintegy 1,5 millió hektárnyi erdőn, rizsültetvény, stb. – halad keresztül.
„Végül a projekttel kapcsolatos pénzügyi kérdések továbbra is problémásak. Ugyanis az Észak-Dél projekt számos résztvevője Oroszországtól remél finanszírozást a tervekre, de Moszkva jelenleg nem biztos, hogy kész hosszú távú projektekbe befektetni egyértelmű gazdasági indoklás nélkül”
Ugyanakkor e fentebb említett kihívások ellenére az Észak-Dél folyosóban rejlő lehetőségek továbbra is jelentősek. Az útvonal nagy lehetőségeket kínál az országok számára. Míg egyes országok számára az érdeklődés a tranzitpotenciál felszabadításának és a regionális kereskedelmi és gazdasági folyamatokban betöltött szerepük növelésének lehetőségéből fakad. Mások számára a regionális és globális kereskedelem átalakulásával összefüggésben az áruk számára új piacok megnyitásának kilátásai fontosabbak. Jelenleg minden arra irányul, hogy Irán egyfajta csomóponttá váljon, ahonnan már tovább szállítják majd a rakományokat, bár ez Oroszországot erős függőségbe hozza déli partnerével kapcsolatban.
2030 lehet az áttörés?
Az Észak-Dél folyosót a Szuezi-csatorna alternatívájaként/versenytársaként tervezik, és pont ezért a projekt 2030-ra történő megvalósítása valószínűtlen. Ugyanis a probléma az, hogy a projekt résztvevői paritásos alapon próbálják kiépíteni az együttműködést. Úgy, hogy még mindig képtelenek közös normákat kialakítani a projekt tevékenységekre, meghatározni a pénzügyi részvétel és a logisztikai infrastruktúra tulajdoni hányadát. Ezzel párhuzamosan pedig a megvalósítás finanszírozásának általános helyzetét geopolitikai tényezők is hátráltatják.
„Ugyanakkor 2030-ra elérhető eredmény lehet a projekt tagállamai közötti közlekedési összeköttetésének növelése, ami a kereskedelmi forgalom volumenére, és a teherszállítási idő csökkentésére is pozitív hatással lehet”
Emellett a nemzetközi pénzügyi intézmények és a befektető államok fokozott bevonására, valamint a közlekedési folyosó fejlesztésében érdekelt más országok, mint Kína és India tőkeerős részvétele szintén segíthet a projekt előmozdításában. Emellett az Észak-Dél folyosóban rejlő potenciál – ha megvalósul – a BRICS-tagországok közötti együttműködés keretében alapvető feltétel lehet.
(A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ kutatója)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater