//A bolgár kormánybuktatás anatómiája
„A miniszterelnök eleinte abban bízott, hogy kisebbségben kormányozhat. Később már inkább abban, hogy rá bír venni a többi pártból, főleg Trifonov pártjából, néhány képviselőt az átállásra. Így sem tudott azonban elegendő támogatást szerezni” #moszkvater

A bolgár kormánybuktatás anatómiája

MEGOSZTÁS

Bevált azoknak a politikai elemzőknek az előrejelzése, akik szerint június végéig megbukik a fél éve regnáló, az amerikai külügyminisztérium, a szófiai amerikai nagykövetség és a bulgáriai NGO-k által összetákolt négypárti kényszerkoalíció. A kormánykoalícióval szemben ugyanis erősebbnek bizonyult az összellenzéki összefogás, amely a szerdai parlamenti bizalmi szavazáson 123/116 arányban leszavazta a kormányt. Kiril Petkov miniszterelnök állítólag hétfőn nyújtja be kormánya lemondását.

„A miniszterelnök eleinte abban bízott, hogy kisebbségben kormányozhat. Később már inkább abban, hogy rá bír venni a többi pártból, főleg Trifonov pártjából, néhány képviselőt az átállásra. Így sem tudott azonban elegendő támogatást szerezni” #moszkvater
„A miniszterelnök eleinte abban bízott, hogy kisebbségben kormányozhat. Később már inkább abban, hogy rá bír venni a többi pártból, főleg Trifonov pártjából, néhány képviselőt az átállásra. Így sem tudott azonban elegendő támogatást szerezni”
Fotó:EUROPRESS/Kenzo TRIBOUILLARD/AFP

Kiril Petkov miniszterelnök kormánya az első mélyütést koalíciós partnerétől Szlavi Trifonovtól, a Van ilyen nép (ITN) párt elnökétől szenvedte el, aki két hete bejelentette, hogy a költségvetési túlköltekezés és a kormány Észak-Macedóniával kapcsolatos nemzetáruló politikája miatt kiveszi minisztereit a kormányból, és kilép a pártszövetségből. A kegyelemdöfést azonban a Bojko Boriszov vezette ellenzéki jobbközép Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt készítette elő, amikor a kormány hibás pénzügyi- és gazdaságpolitikája miatt bizalmatlansági indítványt kezdeményezett a Petkov-kabinettel szemben.   Az ITN kiválásával a Petkov-kormány már csak a saját, a Folytatjuk a változást (PP) képviselőire, és a megmaradt partnerekre, a Bolgár Szocialista Párt (BSZP) és a Demokratikus Bulgária (DB) pártjaira számíthatott, no meg néhány időközben megvásárolt képviselőre.  Ezzel szemben a GERB mögé kiállt a teljes ellenzék, a Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPSZ), az oroszbarátnak mondott Vazrazsdane párt és az ITN azon tagjai, akiket Petkovéknak nem sikerült sem megvásárolni, sem miniszteri posztok ígéretével átcsábítani a maguk oldalára.

„A miniszterelnök eleinte abban bízott, hogy kisebbségben kormányozhat. Később már inkább abban, hogy rá bír venni a többi pártból, főleg Trifonov pártjából, néhány képviselőt az átállásra. Így sem tudott azonban elegendő támogatást szerezni”

Most abban bízik, hogy mivel az alkotmány szerint elsőként ő kap újra Rumen Radev államfőtől kormányalakítási megbízást, sikerül neki kellő számú képviselőt „józan belátásra  bírni” (magyarul megvásárolni), és maga mellé állítani. Petkov azt is kijelentette, hogy amennyiben sikerül kormányt alakítania, ugyanezzel az összetétellel folytatja a kormányzást. Amennyiben nem, mint második legnagyobb parlamenti párt Boriszovék állíthatnák fel kabinetet, de a GERB előre kijelentette, hogy azonnal visszaadják az államfőnek a megbízást. Ebben az esetben Radev dönti el, kit bíz meg harmadikként az új kabinet létrehozására. Ha egyik nekifutásra sem sikerül kormányt alakítani az államfő feloszlatja a parlamentet, és két hónapon belül új parlamenti választásokat ír ki.

„Érdemes megvizsgálni, mi okozta az ultraneoliberális Petkov-kormány bukását. Először is ennek a kormánynak nem volt víziója, csupán a Boriszovék és a török liberális párt, a DPSZ elleni gyűlölet tartotta össze a koalíció tagjait. Emellett csapnivaló volt a pártszövetségben a kommunikáció, ami ráadásul Petkovék példátlan arroganciájával párosult”

Petkovék kormányra lépésükkor széleskörű harcot hirdettek a korrupció felszámolásáért, de a reformok és törvényi változtatások helyett csak bizonyos személyeket támadtak célzottan. Ivan Gesev főügyészt, Deljan Peevszki médiamágnást (akit egyébként az amerikaiak felvetettek az úgynevezett Magnyitszkij listára), így került sor Bojko Boriszov 24 órás letartóztatására, miközben Petkov tudta, hogy nem rendelkeznek bizonyítékokkal a volt kormányfő korrupciós ügyeire vonatkozóan.

A legnagyobb ellentmondás a kormány korrupcióellenes politikájában az volt, hogy miközben felléptek a török liberálisok üzleti köreivel szemben, addig teljes mellszéllességgel kiszolgálták Ivo Prokopiev oligarcha, és a köré tömörülő NGO-k üzleti érdekeit. Sőt, még az igazságszolgáltatás átszervezésével sikerült leállítani a rendszerváltás oligarchái ellen indított bírósági eljárásokat is. Ahogy Deljan Peevszki fogalmazott, azért szavazott a kormány bukására, mert eddig szerinte

„Ivo Prokopiev oligarcha több miniszterelnök mögött is állt, de ebben a jelenlegi kabinetben ő maga volt a miniszterelnök”

Az ukrán-orosz háborús konfliktust illetően a Petkov-kormány túlzottan kemény Európa- és NATO-párti álláspontot képviselt, ami kiverte a biztosítékot a közvéleményben. Az ilyen retorika ugyanis elfogadhatatlan egy olyan ország számára, amely hagyományosan barátságosan viszonyul Oroszországhoz. Mint ismeretes, Moszkva felfüggesztette a Bulgáriába irányuló gázellátást, mivel Szófia nem volt hajlandó rubelben fizetni, és ezért görög közvetítéssel ugyanazt a földgázt Szófia most drágábban tudja beszerezni, ami felhajtja viszont az energiaárakat.

„Végül, de nem utolsó sorban, Petkovék Észak-Macedóniával kapcsolatos szerencsétlenkedése, és kettős külpolitikája járult hozzá leginkább a kormány bukásához”

Hivatalosan Teodora Gencsovszka, az ITN politikusa volt a külügyminiszter, de valójában a miniszterelnök tanácsadója, az amerikaiak által támogatott Veszela Cserneva árnyék külügyminiszterként döntött külpolitikai kérdésekben. Megkísérelte úgy megváltoztatni Bulgária külpolitikáját, hogy a parlament és az államelnök háta mögött feloldja az uniós csatlakozási tárgyalásokról szóló vétót Szkopjéval szemben. Petkov ez idő alatt meg sem kísérelte, hogy konzultáljon otthon a pártokkal, kikérje az államelnök véleményét, meghallgassa a szakértőket.

Aztán Petkov Macron kezébe dobta a forró krumplit, arra kérve a francia elnököt, hogy erőből tegyen javaslatot Bulgáriának a vétó feloldására. Kiderült, hogy időközben Petkov a brüsszeli csúcson kihátrált eredeti elképzeléséből, és ott feladva addigi külpolitikai álláspontját bejelentette, hogy hazai parlamenti döntés nélkül nem tesz semmit. Kormánya ahelyett, hogy állást foglalt volna az ügyben, és utána tovább küldte volna a vétó ügyet a nemzetgyűlés külügyi bizottságába, onnan pedig a parlamenti vitára bocsátották volna, Petkovék alkotmánysértő módon áthárítva a felelősséget egyből a külügyi bizottságba küldték azt, és csak a parlamenti vita után lettek volna hajlandók kormányülés elé vinni az ügyet.

„A kormány szerencsétlenkedése miatt Bojko Boriszov váratlan lépésre szánta el magát. Korábbi álláspontjával szembemenve bejelentette, pártja támogatja a francia javaslatot, amely lehetőséget adna Észak-Macedóniának, hogy a bolgár feltételek teljesítése nélkül is azonnal megkezdhesse az uniós tagságról szóló csatlakozási tárgyalásokat, miközben a franciák garantálnák, hogy a jövőben ezek a feltételek teljesüljenek”

A vétó ügyében újabb koalíciók születtek a bolgár parlamentben. A kormánypártok közül a PP és a Demokratikus Bulgária (DB), az ellenzék soraiból a GERB és a DPSZ álltak ki bolgár vétó feloldása mellett, míg a vétó fenntartása mellett továbbra is kitartottak a Bolgár Szocialista Párt, a koalícióból kilépett ITN megmaradt tagjai, és az ellenzéki Vazrazsdane Párt. Számukra a francia ajánlat elfogadhatatlan és ezért elutasították.

Végül Bulgária parlamentje 170 igen, 37 nem és 21 tartózkodott szavazattal a vétó visszavonása mellett döntött, de feltételül szabta egyebek mellett azt is, hogy Szkopje garantálja alkotmányosan az Észak-Macedóniában élő bolgárok jogait.

A parlamenti döntést követően Kiril Petkov már arra szólította fel macedón kollégáját, Dimitar Kovacsevszkit, hogy legyen bátor, és fogadja el a francia javaslatot, amely megnyitja a lehetőséget országa számára az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt. Petkov azonban saját példájából kiindulva elismerte, hogy egy ilyen lépés, megdöntheti Kovacsevszki kormányát is.

„A brüsszeli csúcs utáni sajtótájékoztatón Kovacsevszki a Zelenszkij féle ukrános stílusban a tárgyalások megkezdésére vonatkozó javaslat elfogadásához saját feltételeket szabott”

Így követeli a macedón nyelv egyértelmű megfogalmazását a tárgyalási keretben, de azt is, hogy a történelmi kérdések ne szerepeljenek a kritériumok között. Emellett azt szeretné, hogy az EU-tagságról szóló tárgyalások még a bolgár alkotmánymódosítás előtt megkezdődjenek.

A bolgár parlamenti döntés után Szlavi Trifonov, az ITN vezetője nyílt levélben reagált: „Mi történt most? Új koalíciónk van. Ez szürreális, mert tegnapig lehetetlennek tűnt, hogy a PP és a DB kommunikáljon a GERB-lel és a DPSZ-szel, a GERB és a DPSZ modelljét pedig ki kellett volna takarítani a bulgáriai politikai életből. Ma pedig ezek a pártok feloldották a vétót, mert Franciaország úgy kérte.”

Valóban új koalíció született volna meg? Korábban Boriszov úgy nyilatkozott, hogy készek mindenkit támogatni, akik kiállnak Bulgária euroatlanti orientációja, és a bolgár euró bevezetése mellett. Petkov pedig úgy véli, hogy amennyiben Boriszov elmenne hosszabb időre trópusi szigetekre nyaralni, együtt tudna működni a GERB egyes képviselőivel.

„Andrej Rajcsev politológus szerint Petkov pártjának támogatása legalább 350 ezer fővel, vagyis a felére csökkent, így  kevés esélye van a hatalmon maradásra”

Közben nem szabad lebecsülni Rumen Radev szerepét, az államfő ugyanis már készíti elő ügyvivő kormányát arra az esetre, ha a pártok nem tudnak megegyezni, és előrehozott parlamenti választásokra kerülne sor. Szombaton Kornelia Ninova a BSZP elnöke így nyilatkozott az államfőről: „Radev valódi hatalmat akar – a tavalyi a két ügyvivő kabineten keresztül nagyon megtetszett neki a hatalom. A PP-n keresztül (amelyet Radev hozott létre a Boriszov elleni küzdelmében) az államfő úgy gondolta, hogy a háttérből fog kormányozni. Radev a rejtett miniszterelnök akart lenni, Petkov pedig hatalmának arca lett volna”.

„Mivel ez nem sikerült neki, nem kizárt, hogy a Petkov-kormány bukásában Radev keze is jócskán benne van. Radev többször is kifogásolta Petkovék szélsőségesen atlantista politikáját”

 A bizalmi szavazás után egyébként Kiril Petkov úgy nyilatkozott, hogy bukását négy ember, Deljan Peevszki, Bojko Boriszov, Szlavi Trifonov és Eleonora Mitrofanova szófiai orosz nagykövet okozta. Kijelentésére az orosz külügyi szóvivő, Marija Zaharova úgy reagált, hogy „a felsorolás nem teljes, hiszen kimaradt belőle a Batman és a Macskanő”.

MEGOSZTÁS

Magyarországi bolgár kertészek leszármazottjaként született 1951-ben Budapesten. A Budapesti Metropolitan Egyetem turizmus oktatója, a Kispesti Bolgár Nemzetiség elnöke, az Országos Bolgár Önkormányzat tagja, az önkormányzat mellett működő Bolgár Kutatóintézet főmunkatársa. A Magyar Nemzet napilapnak 2009-től rendszerességgel küldi tudósításait. Legfőbb kutatási területe a turizmuson kívül a Balkán problémái, a bolgár belpolitika, a bolgár történelem, a hazai bolgárság története, ezen belül a bolgár-magyar történelmi kapcsolatok feltárása. A hazai média és politikai intézetek Bulgária-szakértőként tartják nyilván.