Kezdőlap » Politika » Ukrajna 2019 » Zelenszkijt sem érdekli Kárpátalja
Volodimir Zelenszkij egy kijevi pártrendezvényen beszél 2019. június 9-én #moszkvater

Zelenszkijt sem érdekli Kárpátalja

Az új ukrán elnök most politikai hátországának a megerősítésével foglalkozik, és a nacionalistáktól tartva óvatos a kisebbségekkel

Volodimir Zelenszkij egy kijevi pártrendezvényen beszél 2019. június 9-én #moszkvater
Volodimir Zelenszkij egy kijevi pártrendezvényen beszél 2019. június 9-én
Fotó:EUROPRESS/AFP/Sputnik

Úgy tűnik, a kárpátaljai magyarok hiába reménykedtek abban, hogy Volodimir Zelenszkij megválasztásával Kijev európai módon kezeli majd a kisebbségeket. Egyelőre erről szó sincs, mint ahogy az új elnökhöz fűzött egyéb elvárások teljesülésére is várni kell. Zelenszkij gúzsba kötve táncol, és politikai hátországának a megteremtésével van elfoglalva. A rada blokkolja szinte minden kezdeményezését, az elnök pedig vékony pallón egyensúlyozva próbál túlélni. Ha ez sikerül, talán az ígéreteiből is teljesül valami.

„Egyelőre azonban Ukrajnát viszi előre a nehézségi erő, s azon az úton jár, ahol eddig”

Zelenszkij egyelőre inkább csak papíron lévő pártját a felmérések szerint közel 50 százalék támogatja, az elnök azonban néhány pozitív gesztus kivételével semmit nem tesz, mert az az elmúlt öt évben csúcsra járatott nacionalista hangulatban a támogatottság csökkenésével járna. Így aztán mindenki a Július 21-re kiírt előrehozott választásokra vár, amelyek elől elhárulni látszanak az akadályok. Választások tehát lesznek, aztán majd meglátjuk, hogy a várhatóan megerősített felhatalmazással mit kezd majd Zelenszkij.

A kárpátaljai magyarok azonban feltehetően utána sem várhatják azonnal az európai normákkal szembe menő oktatási- és nyelvtörvény módosítását, vagy a 2016 után megszüntetett nemzetiségi választási körzet kialakítását.

„Zelenszkijnek ugyanis folyamatosan küzdenie kell a nacionalizmusra alapozó erőkkel, így ezekben a kérdésekben nagy eséllyel sokáig óvatos lesz”

Nem túl szerencsés például, hogy ideiglenes jelleggel ugyan, de Kárpátalja élére a lemondott Hennagyij Moszkal helyett az utóbbi időben a Kárpátaljai Megyei Labdarúgó Szövetség elnökeként tevékenykedő Ivan Durant nevezte ki, aki húsz éven át az SZBU (Ukrán Nemzetbiztonsági Szolgálat) munkatársa volt. Hogy finomak legyünk, ez egyelőre nem a változás jele.

Az sem túlságosan biztató, hogy a korábbiakkal ellentétben Kijev már nem is ígér. Mint arról a napokban az Ukrinform beszámolt, a magyar kormány az ukrajnai választások előtt ismét felvetette egy magyar választókerület létrehozását. A jelenlegi körzetfelosztás a tömbmagyar vidéket három választókerületre osztja, szinte teljesen ellehetetlenítve a magyarság képviselőjének a parlamentbe jutását. Előtte Brenzovics László ukrán parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke bírósági keresetet nyújtott be a Központi Választási Bizottság ellen, mivel az nem hajlandó a parlamenti választásokig kialakítani egy magyar választókerületet, mely magában foglalná a Tisza partján fekvő négy járás településeit.

Az állami hírügynökség ennek kapcsán arról értekezik, hogy a látszólag demokratikusnak tűnő intézkedés komoly veszélyt jelenthet Ukrajna szuverenitására nézve.

„A kárpátaljai törekvést párhuzamba vonja a Krím annektálásával és a Donbasszal”

Legfőbb érve, hogy a választókerület létrehozása a Tisza melléki magyar autonómia megteremtésének kezdeti lépése lenne a megyében. Odaszúr egyet szokás szerint a magyar kormánynak is, mikor Orbán Viktort idézi, aki azt mondta, hogy a kárpátaljai magyarság mindig számíthat az anyaország segítségére. A publicistának erről az jut eszébe, hogy egy dolog, amikor az államközi támogatás a jó szomszédság elvén alapul, és a nemzeti kisebbség kulturális fejlődésére irányul, ám teljesen más, amikor a nemzeti kisebbséget „jószomszédi” támogatás címszó alatt próbálják területileg elkülöníteni. Az Ukrinform szerint ez már az ország belső ügyeibe történő beavatkozás, és egyben komoly nemzetbiztonsági veszélyforrás.

Mint arról az MTI a KMKSZ nyilatkozatát ismertetve beszámol, nem történtek változások a magyarság ellen irányuló hatósági vegzálások terén sem. Tovább folytatódik az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Központ és Jótékonysági Alapítvány ellen szeparatizmus gyanúja miatt indított büntetőeljárás. Továbbra is listázzák a kárpátaljai magyar képviselőket, akadályozzák a határon történő átkelésüket. A KMKSZ nyilatkozata mélységesen felháborítónak nevezi, hogy a hadkiegészítő parancsnokság munkatársai rendkívül méltatlan módon és erőszakosan az utcákon és közterületeken próbálják meg begyűjteni  a sorköteles fiatalokat.

„Ezek után nem marad más hátra, mint várni, és óvatos optimizmussal bízni abban, hogy Zelenszkij megerősíti a pozícióit, és egyszer talán jó irányba fordítja Ukrajnát”

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.