Zelenszkij kármentő csomagja

Kétségbeesetten igyekszik megmenteni a svájci békecsúcsot Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök egy sor országba ellátogatva személyesen lobbizott az ukrán béketerv elfogadása érdekében, mérsékelt sikerrel. Éppen ezért mentve a menthetőt, szűkített csomaggal érkezik Bürgenstockba, és mindössze három kérdést – nukleáris biztonság, élelmiszerbiztonság, fogolycsere – tárgyalásra bocsájtva próbál közös álláspontot kialakítani. Már most előre borítékolható, hogy így sok értelme nem lesz a találkozónak, ezért aztán nem véletlen, hogy Szaúd-Arábia már megkezdte a következő csúcs előkészítését.

Az Ukrán Elnöki Sajtószolgálat által 2024. június 1-jén készített és közzétett szóróanyag-fotón Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kiszáll a gépéből, amikor megérkezik a Shangri-La párbeszéd csúcstalálkozójára Szingapúrba
Fotó:Handout/UKRAINIAN PRESIDENTIAL PRESS SERVICE/AFP

Előbb jó hete a The New York Times-nak, majd Szingapúrban beszélt Volodimir Zelenszkij Ukrajnának a június 15-16-án a svájci békecsúcson képviselendő stratégiájáról. Az ukrán államfő szerint három, globális értelemben is fontos témában kell keresni a konszenzust, és megteremteni a közös álláspontot. Az első az ukrán élelmiszerek folyamatos exportjának biztosítása, amely kiemelten fontos a fejlődő országok élelmiszer biztonságának szempontjából. Kijev ennek kapcsán minden bizonnyal megpróbálja elérni azt is, hogy a konferencia résztvevői szólítsák fel Oroszországot az ukrán kikötők támadásának megszüntetésére. A második a fogolycsere a mindenkit mindenkire elv alapján. Ennek keretében beszélt az Oroszországban lévő ukrán gyerekek visszatéréséről is.A harmadik a Zaporizzsjai Atomerőmű biztonságának garantálása, ami ukrán olvasatban azt jelentené, hogy az orosz csapatok vonuljanak ki az erőmű területéről.

„Kijev tehát lemond arról, hogy a rendezési tervét egy csomagban fogadtassa el a résztvevő országokkal”

Ne felejtsük el, hogy az egy évvel ezelőtt Koppenhágában elindított folyamat célja az lett volna, hogy az úgynevezett globális Dél államait megnyerje a 10 pontos ukrán béketerv, más néven a Zelenszkij formula támogatásának. Ennek a béketervnek része egyebek mellett az orosz csapatok kivonulása az 1991-es határokon kívülre, és az orosz jóvátételi kötelezettség is. Ehhez képest a mostani szűkített csomag tényleg legjobb esetben is kármentésként értékelhető. S hogy a Zelenszkij formula elfogadtatása milyen messze került, azt mutatja Kijev álláspontjának felpuhulása egy másik kérdésben is. Történetesen arról van szó, hogy Zelenszkij ezidáig kategorikusan elutasította a tárgyalásokat Moszkvával, ugyanakkora Bloomberg által megszellőztetett, a Luzern melletti csúcson elfogadandó dokumentum tervezet azt is tartalmazza, hogy a háború befejezéséhez az összes félre szükség van. Mint a tervezet készítői fogalmaznak, ezért megállapodtak abban, hogy konkrét lépéseket tesznek, amelyek bizalomépítő intézkedésekként szolgálhatnak a fent említett területeken, az Oroszországi Föderáció képviselőinek további bevonásával.

„Kijevnek nem nagyon maradt más választása. Egyértelmű, hogy a <globális Dél” az úgynevezett Zelenszkij formulának legfeljebb a legáltalánosabb pontjaival ért egyet. Ez a pár kérdés lehet a közös pont a nyugati, és a rajta kívüli világ között. A <globális Dél> országainak körében sokkal nagyobb a támogatottsága az azonnali tárgyalásokat és a harcok beszüntetését javasló kínai béketervnek”

Ukrajna számára már az problémát jelent, hogy összetrombitálja Svájcba a világ meghatározó hatalmait. Kínát még arra sem sikerült rávenni, hogy a fenti mini csomagról tárgyaljon. Peking egyáltalán nem küld képviselőt Bürgenstockba, mivel szerinte Oroszország nélkül nincs értelme tárgyalásokat folytatni. Kész viszont minden érintett részvételével konferenciát szervezni. Hasonló állásponton van Brazília és Szaúd-Arábia is, amely a legutóbbi hírek szerint Pakisztánnal egyetemben szintén nem képviselteti magát Svájcban. De nem lesz ott Lula da Silva brazil elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök, valamint Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök sem. Ezek az országok alacsonyabb szinten képviseltetik magukat. Brazília feltehetően a nagykövetével, míg India is miniszternél alacsonyabb hivatalnokkal. Peking látványosan a szingapúri konferencián Zelenszkij fellépése előtt jelentette be távolmaradását, ami kisebb dührohamot váltott ki az ukrán elnökből. Zelenszkij elővette az Európában már jól ismert sítílusát, és betámadta Kínát. Azzal vádolta Pekinget, Oroszországgal karöltve nyomást gyakorol semleges országokra, hogy ne vegyenek részt a Svájcban rendezendő nyugati csúcson. Zelenszkijt az is elkeseríthette, hogy szembesült az ázsiaiak közönyével. A világ e régióiban ugyanis nem az ukrán válság az első számú kihívás, az univerzális értékekről szóló nyugati retorikát pedig nagyon is jól ismerik, és már régen nem hisznek benne. Persze, azért nyíltan nem fordulnak szembe az Egyesült Államokkal már csak azért sem, mert óvatosságra inti őket Kína növekvő expanziója. Az ukrán elnöknek tehát lenne azért a világ e politikai térfelén is némi keresnivalója, türelmetlensége azonban nem segíti a céljai elérésében. Sőt!

„Ebből is látszik, hogy a fő cél, az úgynevezett globális Dél meggyőzésének esélye már a csúcs előtt elszállt. Ráadásul egy kampány rendezvény miatt nem lesz ott Svájcban Joe Biden amerikai elnök sem, így az Egyesült Államokat Kamala Harris alelnök és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó képviseli”

Ezek után legfeljebb szépségtapasz, hogy több mint száz ország azért jelen lesz, és közülük Franciaország államfői, Japán, Kanada, Németország és Olaszország pedig miniszterelnöki szinten képviselteti magát. Ott lesznek az Európai Unió vezetői, Charles Michel az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen bizottsági elnök is. Ennek azonban legfeljebb szimbolikus jelentősége van, hiszen őket nem nagyon kell meggyőzni a Zelenszkij formuláról. Ezek után Zelenszkijnek nem marad más választása, mint a mini csomagot próbálja eladni, és ennek elfogadását hirdeti ki győzelemnek.

„Közben pedig már készülhet a következő, állítólag ismét Szaúd-Arábiában sorra kerülő békecsúcsra, amelyen a fő kérdés megint csak az lesz, hogy meghívják-e arra Moszkvát. Enélkül ugyanis semmi értelme az egésznek”

Erről beszélt a minap az ismert amerikai politológus John Mearsheimer is. „Ha értelmes béketárgyalásokat akarunk folytatni, ahol megpróbáljuk rendezni ezt a háborút, akkor az ukránoknak közvetlenül az oroszokkal kell tárgyalniuk” – fogalmazott a realista iskolát képviselő elemző. A Chicagói Egyetem politológus professzora megjegyezte azt is, hogy a konfliktus 2022-es kezdete óta csak két békekezdeményezés hozott „érdemi előrelépést” – a török közvetítéssel folytatott tárgyalások Isztambulban 2022 márciusában, valamint a Naftali Bennett akkori izraeli miniszterelnök által közvetített különálló, hátsó csatornán folytatott tárgyalások. Az Isztambulban elfogadott előzetes feltételek szerint Ukrajna semleges állammá vált volna, korlátozott katonai erővel, nemzetközi biztonsági garanciákért cserébe. Boris Johnson akkori brit miniszterelnök azonban „meggyőzte” Kijevet, hogy lépjen vissza a tárgyalásoktól. Ezt mások mellett Bennett is megerősítette, kifejtve, hogy a 2022-es béke minden esélyét megtorpedózták az Egyesült Államok és szövetségesei, akik utasították Ukrajnát, hogy „tovább harcoljanak”, és „blokkolták” az isztambuli megállapodást.

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com