Nagy kérdés, orosz zászló alatt versenyezhetnek-e a tokiói olimpián az orosz versenyzők. Novemberben dönt a WADA-kongresszus.

Évek óta zajlik már a vita arról, vajon a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség, ismertebb nevén a WADA a világ jelentős részét a háta mögött tudva vajon kizárólag a sport megtisztítása érdekében küzd ilyen lelkesen az oroszországi, egyébként tényleg botrányos helyzet ellen, vagy esetleg bizonyos politikai erők elvárásainak akarnak megfelelni. Ugyanis az kétségtelen tény, hogy az orosz sportolók központilag vezényelt doppingolása tagadhatatlan, és ez ellen minden eszközzel fel kell lépni, ám amikor mondjuk, az összes norvég sífutóról kiderül, hogy asztmás, akkor a kérdésben független álláspontot vallókban legalább pár pillanatra fel kell merülnie a kettős mérce alkalmazásának.

„De említhetnénk Kína esetét is, amikor a világ legnépesebb országának úszócsillagát, Szun Jangot annak ellenére indulni hagyták a világbajnokságon, hogy előtte „véletlenül” összetörték az edzői stábjának tagjai a leadott doppingmintáját”

Vagy a 4×400 méteres atlétaváltójuk sem éppen gyanú feletti. Liao Mengxue és Tong Zenghuan – képünkön középen láthatjuk őket – az országos bajnokságon nemrégiben női 400 méteren arany-, illetve ezüstérmet nyertek – 53,25 és 53,35 másodperc alatt futották le a távot -, a harmadik helyezettre, aki hozzájuk képest egy törékeny hölgy benyomását kelti, csaknem két másodpercet vertek. Mindketten tagjai amúgy a nemzeti váltónak is, rangos versenyen képviselik országukat, nem kizárt, hogy ott lehetnek a tokiói olimpián is.

„De az is furcsa, hogy amerikai sportoló sem nagyon akad fenn a rostán, így a világ kénytelen azt hinni, kizárólag Lance Amstrong folyamodott egyedül valamilyen teljesítményfokozóhoz”

Felhozhatnánk például azt, hogy vajon miért nem merül fel az oroszokéhoz hasonló büntetés például Thaiföld és Egyiptom esetében, hiszen a két országot egy az egyben eltiltották a súlyemelő-világbajnokságon való indulástól, mert annyi pozitív doppingtesztet találtak a versenyzőik ellenőrzésekor, ráadásul a thai szövetség rendezte a világversenyt.

Ám amíg jelenleg Oroszország az egyetlen, aki célkeresztben van, foglalkozzunk az ő dolgukkal. Mint fentebb írtuk, a doppingolás, ráadásul a központilag vezényelt doppingolás ténye tagadhatatlan. A WADA még 2015-ben kezdeményezte a RUSADA (az orosz doppingellenes ügynökség) működésének és státuszának a felülvizsgálatát, és még abban az évben ez meg is történt, és a RUSADA mellett a moszkvai labor működését is felfüggesztették. 2015 novemberében látott napvilágot a WADA illetékes bizottságának jelentése, amely megállapította, hogy Oroszországban átfogó doppingolás zajlott. 2016-ban egy másik, az úgynevezett McLaren-bizottság – kanadai jogászprofesszor, Richard McLaren vezette a független vizsgálatot – már olyan kijelentést tett, miszerint Oroszországban a doppingot állami támogatással, rendszerszintűen alkalmazták, és nyilvánosságra hozták azt a megdöbbentő adatot, hogy

„az orosz doppingellenőrző szervek 2011 és 2015 között harminc sportágban mintegy ezer sportoló vizsgálati mintáját manipulálták, illetve pozitív teszteredményeiket eltitkolták a világ elől”

Ennek következtében az orosz sportolók csak egyénileg vehettek részt a 2016-os riói olimpián, míg a phjongcshangi téli játékokról ugyanakkor már kitiltották Oroszországot, és sportolóinak külön engedélyt kellett kérniük a szerepléshez. Aki ezt megkapta, csak semlegesként, olimpiai zászló alatt vehetett részt a versenyeken. Az orosz sportvezetés lecserélte a RUSADA teljes irányítását, megfelelően elkezdte az együttműködését a WADA-val, és ennek következtében úgy tűnt, a súlyos válsághelyzet megoldódik. Ugyanis 2018-ban megszüntették a RUSADA felfüggesztését – 2018. szeptember 20-án –, igaz, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség feltétele az volt, hogy az oroszok kiadják a moszkvai labor adatbázisát. Ez utóbbit hosszú időn keresztül megtagadták, így felmerült, hogy emiatt Oroszország nem vehet részt a tokiói olimpián.

„Nem arról van szó, hogy az orosz sportolók ismételten nem megengedett eszközökhöz nyúltak, ugyanis a WADA vezetőségének semmi problémája nincs a RUSADA új irányítóival. Ám miután nyilvánosságra kerültek a korábban átadott minták újravizsgálatának eredményei, ami rengeteg pozitív tesztet hozott, a WADA hosszú hónapokon keresztül elkezdte követelni a moszkvai labor adatbázisát. Egészen addig nem volt ennek foganatja, amíg Oroszországot nem fenyegették meg az újabb kizárással, erre a RUSADA végre kiadta a kért adatbázist. Ennek megkezdődött a felülvizsgálata, és már most találtak egy csomó, eddig még nem ismert pozitív eredményt. Hangsúlyozom, ezek nem új csalások, hanem a 2015-ös történet folytatása.

„Novemberben lesz a WADA közgyűlése, ahol az addig feldolgozott minták és az eredmények ismeretében fog eldőlni, vajon Oroszország, mint teljes jogú résztvevő ott lehet-e Tokióban, vagy az orosz sportolók egyénileg indulhatnak csak az olimpián”

Egyébként jelenleg már csak az atléták indulási joga van felfüggesztve, a többi sportág képviselői ott lehetnek a nagy világversenyeken” – jelentette ki lapunknak Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport elnöke.

A fentiek ismeretében nem csoda, hogy nagyon komolynak nevezte nemrég kiadott sajtóközleményében az orosz csapat tokiói részvétele körül kialakult helyzetet Sztanyiszlav Pozdnyakov, az Orosz Olimpiai Bizottság elnöke. Ebben a korábbi olimpiai bajnok vívó leírta, a WADA hivatalosan is vizsgálatot indított a moszkvai labor által átadott adatbázisban talált visszásságok miatt, és mindössze három hetet adott az orosz sportvezetésnek, hogy a felmerült kérdésekre válaszoljanak. Mint Pozdnyakov írta,

„a WADA már kezdeményezte a RUSADA státusának gyorsított eljárásban történő felülvizsgálatát, így nagyon komoly a helyzet”

„Egy háromhetes rövid időszak alatt az adatbázis átadásáért felelős szervezeteinknek vagy bizonyítottan meg kell cáfolniuk az orosz fél manipulációival kapcsolatban megfogalmazott gyanúkat, vagy kimerítő intézkedéseket kell tenniük azon személyek azonosítása érdekében, akiknek közük van ehhez a történethez” – olvasható a közleményben. A sportvezető hozzátette, ellenkező esetben a RUSADA státusára és az egész orosz sportra kiterjedő következmények mellett nagyon komoly veszélybe kerül az orosz csapat részvétele a 2020-as, tokiói nyári játékokon. Mint a közleményben megjegyezte:

„most megint azt kockáztatjuk, hogy szankciókba fogunk ütközni olyan okok miatt, amelyekhez semmi közünk sincsen”

Mindenesetre az orosz vezetés nagyon igyekszik tartani a WADA által kiszabott határidőt, és mind Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, mind pedig Alekszandr Ivlev, a RUSADA megfigyelő tanácsának vezetője egymástól függetlenül, de teljesen egybehangzóan kijelentette, a WADA az általa megadott határidőn belül választ fog kapni kérdéseire.