//Ukrajna és Baskíria olimpiát rendezne
Téli olimpiát rendezne 10 év múlva Ukrajna is #moszkvater

Ukrajna és Baskíria olimpiát rendezne

MEGOSZTÁS

Téli olimpiát rendezne 10 év múlva a posztszovjet térség két országa is. Előbb Ukrajna jelentette be, hogy foglalkoztatja a 2030-as játékok megpályázásának gondolata, majd a napokban a Volga és az Urál között elterülő orosz autonóm köztársaság. Valljuk be, esélye most erre egyik országnak sem sok van.

Téli olimpiát rendezne 10 év múlva Ukrajna is #moszkvater
Téli olimpiát rendezne 10 év múlva Ukrajna is
Fotó:EUROPRESS/ALBERTO PIZZOLI/AFP

Az Ukrajnából érkező hírek többsége háborúról, szegénységről, a népesség drasztikus elvándorlásáról, a szélsőségek aktivizálódásáról és a gazdasági problémákról szól. A nem szűnő gondok azonban láthatóan nem törték meg az ukránok önbizalmát. Sőt! Néhány hete Vadim Hutcajt ifjúsági és sportminiszter arról beszélt, hogy a tárca vizsgálja egy olimpia ukrajnai megrendezésének lehetőségét. A tárcavezető a Szuszpilne Szportnak elmondta, hogy 2030-ra és 2032-re tekintenek, és leginkább egy téli olimpiára gondoltak. Mint fogalmazott, tíz év alatt fejlődik annyit az ország, hogy képes lesz az olimpiai játékok megrendezésére, a beruházások pedig munkahelyeket teremtenek és pörgetik a gazdaságot.

„A 2012-es foci Eb-n magam is ott voltam, de a mostani ötlet rendben voltak a dolgok, de erre a mostani ötletre csak annyit tudok mondani, hogy Ukrajna messze van még 2012-es önmagától is. De álmodni ettől persze még lehet”

Valahol ebbe a kategóriába tartozik az Ufa esetleges pályázati szándékáról a napokban felröppent hír is. Az ötkarikás kérdésekben otthonos insidethegames.biz portál idézte a régió vezetőjének sajtótitkárát, aki szerint valóban foglalkoznak a pályázat benyújtásának lehetőségével, azonban egyelőre csak egy ötletről van szó. Nem kétlem, hogy a baskír főváros képes lenne megrendezni a játékokat. Abban is biztos vagyok, hogy Szocsihoz hasonlóan az orosz vezetés is az ötlet mellé állna. Arról az apró dologról azonban nem szabad elfelejtkezni, hogy éppen a Szocsiban történtek miatt, a sorozatos doppingbotrányokat követően Oroszországot nemrég két évre eltiltották a nagy sporteseményekre történő jelentkezéstől is.

„Ezt az apróságot egy évvel a szankciók vége után, a 2023-as döntéskor sem felejtené el a NOB”

S akkor még nem beszéltünk arról, hogy a 2030-as téli olimpiára már bejelentkezett Spanyolország (Barcelona), Japán (Szapporó), az Egyesült Államok (Salt Lake City) és Kanada (Vancouver) is.  Ráadásul, mivel 2022-es téli olimpiát Pekingben, a négy évvel későbbit pedig Olaszországban, Milánóban és Cortina d’Ampezzóban rendezik, a földrészek közötti körforgás miatt Európa és Ázsia nem igazán jöhet szóba.

Ettől még a két bejelentésből látszik, hogy Kelet-Európában a problémák ellenére sincs hiány ambíciókban, és ebben a régióban egy ideig még aligha sajnálják a pénzt az imázsjavító nagy világversenyek megrendezésére.

                                                                                                                     *

Himnusz helyett Katyusa. A Katyusa című szovjet háborús dalt javasolta az olimpián az orosz himnusz helyett eljátszani az Orosz Olimpiai Bizottság sportolói tagozata. Szofja Velikaja olimpiai és világbajnok kardvívó ezt azzal indokolta, hogy egy hazafias dalról van szó, amelyet nemcsak Oroszországban, de nemzetközileg is ismernek, és a gyerekek is szeretik. A Katyusa egy a második világháború idején különösen népszerűvé vált dal, amely egy lányról szól, aki visszavárja kedvesét a távoli határvidékről. A Katyusa női nevet kapta a Vörös Hadseregnek az először ezekben az években bevetett reaktív sorozatvetője is.
MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.