//Újraindult az Északi Áramlat-2 építése
„Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter – a már meglévő vezetékpárral azonos – szállítási kapacitású vezetékkel bővíthetik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek kiindulási pontja az oroszországi Viborg, és amely a németországi Greifswaldig tart” #moszkvater

Újraindult az Északi Áramlat-2 építése

MEGOSZTÁS

Három százalékkal drágultak a Gazprom részvényei az Északi Áramlaton folyó építkezés újraindulásának a hírére. Előzőleg a projektet irányító Nord Stream 2 AG-re hivatkozva jelentették orosz hírügynökségek, hogy újraindították a munkálatokat a Balti-tenger alatt futó földgázvezeték befejezetlen szakaszán. Közben az Egyesült Államok jóváhagyta az Északi Áramlat-2 projektben résztvevő cégek elleni szankciók szigorítását.

„Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter – a már meglévő vezetékpárral azonos – szállítási kapacitású vezetékkel bővíthetik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek kiindulási pontja az oroszországi Viborg, és amely a németországi Greifswaldig tart” #moszkvater
„Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter – a már meglévő vezetékpárral azonos – szállítási kapacitású vezetékkel bővíthetik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek kiindulási pontja az oroszországi Viborg, és amely a németországi Greifswaldig tart”
Forrás:nord-stream2.com

Az Északi Áramlat-2 megvalósítását tavaly decemberben függesztették fel, miután az Egyesült Államok szankciókat hirdetett meg a vezeték építésében részt vevő vállalatok ellen. Ezt követően Vlagyimir Putyin orosz elnök idén januárban bejelentette, hogy a több mint 93 százalékban megépült, 1230 kilométeres Északi Áramlat-2-t Oroszország önerőből fogja befejezni.

„Most az amerikai szankciók ellenére az orosz Fortuna csőfektető hajó újraindította a munkálatokat, miután a német szövetségi hajózási és vízrajzi társaság ebben a hónapban engedélyt adott a csőfektetésre”

Mint az MTI jelentette, a Fortuna 2,6 kilométeres szakaszon, 30 méter mélyen fekteti le a vezetéket Németország kizárólagos gazdasági övezetében. Mindössze egy 2,6 kilométeres szakasz maradt hátra, s mivel ezen a területen a munkálatok többségében 20 méteresnél kisebb mélységben folynak, ezt a Fortunához hasonló kisebb hajók is el tudják végezni. Rosszabb a helyzet a dán szakaszon, ahol még mintegy 150 kilométeres szakaszon kell dolgozni, és jóval nagyobb mélységben. Az építésre októberben itt is megadták az engedélyt, de itt még lehetnek gondok. Így például a csőfektető hajó biztosításával.

„Közben az Egyesült Államok kibővítette az Északi Áramlat-2 és a Török Áramlat kapcsán kivetett szankciókat”

Ugyanúgy bünteti Ankarát az orosz SZ-400-as rakétarendszer megvásárlása miatt is. Washington mindent megtesz azért, hogy Oroszországot kiszorítsa az európai gázpiacról. Egy magas rangú amerikai kormánytisztviselő most úgy nyilatkozott a német DPA hírügynökségnek, hogy az Északi Áramlat-2 beindítására semmilyen esély sincs, és ha a Nord Stream 2 AG be tudné fejezni az építést, akkor már megtette volna.

„Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter – a már meglévő vezetékpárral azonos – szállítási kapacitású vezetékkel bővíthetik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek kiindulási pontja az oroszországi Viborg, és amely a németországi Greifswaldig tart”

Az Északi Áramlat-2 vezetékpár kiépítésével Oroszország elvileg kiiktathatná Ukrajnát mint tranzit országot, és egyetlen útvonalra terelhetné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát, egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.