„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Eurázsia Központ
„Zelenszkij elnöki mandátuma 2024. május 20-án jár le hivatalosan, így elméletileg elnöksége legitimitásának kérdése május 21-től válik esedékessé”
Fotó:EUROPRESS/Sergei SUPINSKY/AFP
A választások kérdése Ukrajnában már 2023 őszén is igen sok vitát váltott ki a sajtóban és a szakértői közösségben, mivel az esedékes parlamenti választásokat 2023. október 29-én kellett volna megtartani, 2024 tavaszán pedig az elnökválasztásokra kellett volna sort keríteni. Az ukrán alkotmány értelmében hadiállapot során nem tarthatóak nemzetgyűlési választások, a parlament mandátuma pedig a hadiállapot végéig marad érvényes. A hadiállapot során fennálló jogrendről szóló törvény értelmében a választásokat a hadiállapot megszűnése, megszüntetése után legkésőbb 90 nappal kell megtartani.
„Az elnökválasztásokkal kapcsolatban ugyanakkor az alkotmány és a vonatkozó törvények nem rendelkeznek arról, hogy azokat hadiállapot során tilos lenne megtartani”
A sajtóban igen gyakran merült fel a választások megtartásának a kérdése, és több ukrán hivatalnok nyilatkozott arról, hogy a választások megtartásához törvényhozási módosításokra lenne szükség, de az ukrán Rada kész arra, hogy ezeket kidolgozza és elfogadja. S bár a parlament esetében a helyzet viszonylag egyszerű, addig az elnöki mandátum kérdése a jogi bizonytalanságok miatt összetettebb. 2023 őszén, amikor a választási ügy napirendre került, az elemzők szerint az elnökválasztások megtartásában az Egyesült Államok volt érdekelt. Úgy vélték, Washington számára fontos, hogy az általa támogatott elnök és kormány legitim, azaz demokratikus választások útján hatalmon lévő, és nem a jogi előírások szerint hivatalban maradt hatalom legyen, s a demokratikus értékek ne sérüljenek.
„Zelenszkij elnöki mandátuma 2024. május 20-án jár le hivatalosan, így elméletileg elnöksége legitimitásának kérdése május 21-től válik esedékessé”
Február 25-én tartott több mint két órás sajtótájékoztatóján ismételten felhozta annak lehetőségét, hogy ezt a májusban kialakuló helyzetet a Kreml megpróbálja majd arra használni, hogy belülről destabilizálja Ukrajnát. Az elnökség legitimitásának kérdése tehát elmondása szerint kizárólag orosz narratíva, és mint hozzátette, a G7 országok hírszerzési anyagaiból kiderül, hogy erre milyen összegeket fog költeni Moszkva.
A legitimitás válságával kapcsolatban szakértői körökben Ukrajnában két álláspont alakult ki. Zelenszkij kritikusai szerint május 20. után az elnök legitimitása minimum kérdéses lesz, de akár teljesen meg is szűnhet, ami azt jelenti hogy az elnök bitorolja a hatalmat, és ezért át kell adnia azt a Rada elnökének, aki az alkotmány szerint a regnáló államfő távollétében elnökként látja el a szerepét. Az elnök hívei viszont a hatalom folytonosságának elvét hangsúlyozzák és az Alkotmány azon cikkelyére hivatkoznak, amely szerint az egyik elnök jogköre akkor jár le, amikor egy másik elnök letette az esküt. Hadiállapot idején pedig a törvények szerint nem lehet elnökválasztást tartani, bár az alkotmányban nincs rögzítve ilyen tilalom.
„Az, hogy a kérdés egyáltalán napirendre kerül, okot ad feltételezni, hogy az Elnöki Iroda bizonyos értelemben tart az esetleges destabilizációtól. De ez nem csak külső hatás lehet. Ukrajnában a háború ellenére bár nem olyan markánsan, mint korábban, de mégis kiújultak a belpolitikai viszályok”
Zelenszkij kritikusai, amennyiben májusig további kudarcok történnek a fronton, akadozik a nyugati támogatás, újabb korrupciós botrányokra derül fény, további felháborodást vált ki a mozgósítás, megpróbálhatják kijátszani a legitimitás kártyáját, de ez igen kockázatos. Az ukrán hírszerzési bizottság február 27-i nyilatkozatában már konkrétan arról beszélnek, Ukrajna destabilizációjára kész terv, és a „Majdan-3” csúcspontja 2024 március-májusára tehető. Az anyag szerint a destabilizáció fő eszköze az olyan destruktív orosz narratívák terjesztése lesz, amelyek szerint az ukrán hatalom legitimitása megszűnik, így annak döntései a hitelesség kérdését veti fel. A cél a mozgósítás meghiúsítása, valamint a nyugati támogatások megakasztása, amelyek az egyre növekvő szkeptikus hangulat miatt egyébként is vitákat vált ki Ukrajna nyugati partnerei körében.
„Az, hogy a <Majdan 3> művelet mennyire valós, vagy mennyire orosz termék, egyelőre kérdéses”
Az a tény viszont, hogy az ilyen jellegű hírek és hírszerzési anyagok jelennek meg, arra ad okot következtetni, hogy Kijevben számolnak azzal a lehetőséggel, hogy az elnök legitimitásának kérdését felhasználhatják mind külső, mind pedig belső szereplők. Ennek negatív hatásai pedig akár a fronton, akár Ukrajna nyugati támogatásának mértékén is lecsapódhatnak.
A gyorselemzést készítette: Seremet Sándor
(Az írás eredetileg az eurazsiacenter.hu portálon jelent meg, itt olvasható.)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater