„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Újabb hat taggal bővül a BRICS

2023. aug. 28.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Új fejezet kezdődik a „globális Dél” egyik bástyájának tekinthető BRICS életében. Az alapvetően a gazdasági együttműködésre alapuló régiók feletti integrációs szervezet johannesburgi csúcstalálkozóján15 év után hatalmas lépést téve a nyugati blokk ellensúlyának megtétele felé, miután arról döntött, hogy az eddigi öt mellé jövő évtől újabb hat taggal bővül, és megállapodott a további bővítés elveiről is. Ez egyben azt is jelenti, hogy az „ötökön” belüli vitákban Kína és Oroszország akarata érvényesült.

„A nemzetközi sajtó mindenek előtt Kína és Oroszország győzelmeként értékeli a három napos csúcstalálkozót” #moszkvater

„A nemzetközi sajtó mindenek előtt Kína és Oroszország győzelmeként értékeli a három napos csúcstalálkozót”
Fotó:EUROPRESS/GIANLUIGI GUERCIA/POOL/AFP

Vége a BRICS-nek? Nem! A történet igazából csak most kezd kibontakozni. Az újabb hat taggal és a sorban álló még vagy negyvennel a tagok angol nevének kezdőbetűiből álló betűszó nem válik kezelhetetlenné, hiszen a már bejáratott brand marad, megtoldva egy + jellel. A lényeg azonban az, hogy Argentína, Egyiptom, Etiópia, Irán, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek csatlakozásával a szervezet súlya jelentősen megnő.

„A bővítéskor láthatóan ügyeltek a tagok arra, hogy megmaradjon a szervezeten belüli regionális, és a makrotérségeken belüli egyensúly”

Szaúd-Arábia felvétele nyitás az arab világ, Egyiptomé és Etiópiáé Afrika, az Egyesült Arab Emírségeké a Perzsa-öböl felé, míg Irán csatlakozása erősíti a függetlenséget az Egyesült Államoktól. A tagság a komoly gazdasági gondokkal küzdő Argentína számára esélyt ad arra, hogy kilábaljon a válságból és megszabaduljon az amerikai függőségtől. A bővítés jelentősen növeli a csoport gazdasági súlyát, és erősíti a pozícióit a közlekedési infrastruktúrák tekintetében.

„Jól mutatja a BRICS-ben rejlő potenciált az alábbi számsor”

A csoport már a világ népességének több mint 45 százalékát (3,6 milliárd ember) tömöríti. Ezzel szemben a G7-ek országaiban a népesség 10 százaléka él. Míg a BRICS 11 állama a földkerekség területének 30 százalékát foglalja el, a „heteké” 16 százalékát. A világban megtermelt érték 37 százaléka a BRICS országaiból származik, a G7-ek pedig a világ bruttó GDP-jének 30 százalékát adják. A vásárlóerő paritáson számolt GDP 37,3 százaléka (65 billió dollár) 2021-ben a BRICS államaiban keletkezett, 29,9 százaléka pedig a „hetek” csoportjában.

„Az olajkincs 44,35 százalékával a BRICS államai rendelkeznek, míg a G7 3,9 százalékát tudhatja a magáénak”

A BRICS-országok a világ élelmiszer termelésének csaknem felét adják. A búza 49 százaléka 2021-ben a 11 BRICS-országban termett, szemben a G7-országok 19,1 százalékával. A rizstermés esetében az arány 55 százalékos volt szemben a „hetek” 2,6 százalékával. A kibővült BRICS részesedése a világ ipari termeléséből 38,3 százalék, míg a „heteké” 30,5. A világkereskedelem ranglistájának élén a BRICS egyetlen tagja, Kína évek óta az első helyen áll, 2030-ig pedig a világgazdaság vezető hatalmává válik. Az aranytartalék tekintetében a „hetek” vannak előnyben, náluk van a tartalékok fele, a BRICS államai ugyanakkor 17 százalékukkal rendelkeznek.

„A 2014 január 1-én csatlakozó új tagok tehát jelentősen megnövelik nemcsak a csoport népességét és területét, de gazdasági erejét is. Így az a tény, hogy egymás között egyre inkább a nemzeti valuták válnak a kereskedelem elszámolási alapjává, komoly lépés a dollártól elszakadás útján”

A tagok hangsúlyozták, hogy a szervezet a maga útját járja, és senkivel nem akar versenyezni, azonban kimondva-kimondatlanul a G7-ek ellensúlyává válik. Erről Kína és Oroszország nyíltan beszél, míg a nyugati pénzügyi rendszertől egyenlőre jobban függő India, Brazília és Dél-Afrika ezt igyekszik nem emlegetni. A csúcs az egyre erősödő nyugati megosztó kísérletekre válaszként egyben demonstrálta az „ötök” egységét is. A BRICS megállapodott a bővítés alapelveiben, és a külügyminiszterek készítik elő a további csatlakozók listáját. A szervezet ajtaja előtt mintegy 40 ország áll sorban.

„Oroszország a csúccsal ismét igyekezett demonstrálni, hogy az elszigetelésére irányuló kísérletek kudarcot vallottak”

Ezen nem változtatott az a tény sem, hogy Vlagyimir Putyin az ellene kiadott nemzetközi körözés miatt személyesen nem vett részt a johannesburgi  találkozón. Videókapcsolaton keresztül azonban felszólalt, és beszédében egyebek mellett hangsúlyozta, hogy a BRICS nem versenyez senkivel és nem áll szemben senkivel. Az orosz elnök azonban megjegyezte, hogy a szövetségnek vannak ellenfelei, akik vissza akarják tartani a többpólusú világ új központjainak létrejöttét. Ehhez a Nyugat önző célokra használja a „szabályait”, ami nem más, mint a gyarmatosítás új csomagolásban. Emellett Vlagyimir Putyin elmondta, hogy a világ többsége belefáradt a nyomásgyakorlásba valamint a manipulációba, és kész az értékes és tiszteletteljes együttműködésre.

„Az eseményt aggodalommal teli figyelemmel kísérő nyugati sajtó mindenek előtt Kína és Oroszország győzelmeként értékeli a három napos csúcstalálkozót”

Mint a The Independent fogalmaz, a BRICS bővítése lépés afelé, hogy a „globális Dél erősebben hallathassa a hangját, ami alapvetően a kínai és orosz geopolitikai  érdekeket szolgálja. A The Wall Street Journal szintén Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin győzelmét hangúlyozza, akik mindenképpen meg akarták erősíteni a blokkot a Nyugattal folytatott konkurencia harcban. A Bloomberg ennek kapcsán azt emeli ki, hogy a világ egyik legnagyobb olaj exportőrének, Szaúd-Arábiának a csatlakozása kiszélesíti a lehetőségeket a dollárról leválás, az alternatív valutákban történő elszámolás felé. A The Wall Street Journal szintén Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin győzelmét hangúlyozza, akik mindenképpen meg akarták erősíteni a blokkot a Nyugattal folytatott konkurencia harcban. A CNBC azt emeli ki, hogy az új tagok kiszélesítik a teret a „globális Délen” belüli kereskedelem fejlesztése előtt. Az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek és az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, Josep Borrelnek a személyes veresége ea Berliner Zeitung szerint a BRICS bővítése. Ramon Schack, a lap újságírója felhívja a figyelmet arra, hogy lassan már a Föld lakosságának a fele ezen belül a szövetségen belül él. Mint hozzáteszi, égen vége azoknak az időknek, amikor Európa uralkodhatott a világ felett, és ezt tudomásul kellene már venni Brüsszelben is.

„Természetesen mindenki hangsúlyozza, hogy a BRICS még messze van attól, hogy a Nyugat teljes jogú alternatívájá váljon”

A következő soros elnök Oroszország előtt a legfontosabb feladat, hogy elsimítsa a tagokon belüli, elsősorban a Nyugathoz viszonyulás keménységében a függőségek különbözősége miatt megmutatkozó ellentéteket, és minél hatékonyabban integrálja az új tagokat a szervezetbe. A jövő évi, Kazanyban tervezett csúcstalálkozóig a globális kihívások mellett további haladást kell elérni a közös valuta kérdésében, el kell dönteni, hogy a BRICS a Nyugat geopolitikai ellensúlyának irányába haladjon, avagy ahogy India szeretné, maradjon meg a gazdasági együttműködésre koncentráló egyeztető platformnak. Ennek függvényében a csoportnak el kell mozdulnia a biztonságpolitikai kérdések irányába is, emellett meg kell találni a blokkhoz még nem csatlakozott országokkal az együttműködés módját.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Titkos katonai börtönök Ukrajnában

    2026. nov. 6.
    Katonai „börtönre” bukkantak Kijev közelében, ahol dezertált katonákat tartottak fogva és kínoztak. A kiszivárgott hírek szerint egy férfi g...

    Zelenszkij legnehezebb tele

    2026. nov. 3.
    Miközben nyáron az ukrán elnök még nyeregben érezhette magát, az ősz vége felé közeledve helyzete bel- és külpolitikai szempontból sem mondh...

    Csendre inti a Pentagon a baltiakat

    2026. nov. 1.
    „Ne legyetek hangosak! Ne csapjatok zajt! Ne piszkáljátok az oroszokat!” A Reuters értesülése szerint a Pentagon ebben a hangnemben szólítot...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK

    © 2018-2026 - #moszkvater