„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Tévésztárral küzd Porosenko a második körért

2019. jan. 19.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Julija Timosenko a legnépszerűbb ukrán elnökjelölt, de a túlélést jelentő második helyért kiélezett csata dúl

Julija Timosenko beszédet tart egy politikai fórumon Kijevben 2017 június 15-én #moszkvater

Julija Timosenko beszédet tart egy politikai fórumon Kijevben 2017 június 15-én
Fotó:EUROPRESS/Genya SAVILOV/AFP

Hosszúra nyúltak az ünnepek Ukrajnában. Hivatalos ünneppé nyilvánították ugyanis a katolikus karácsonyt is, ami egybeesik azzal, amikor a konstantinápolyi pátriárka és hívei köszöntik Jézus születését. S hát tudjuk, a Moszkvától elszakadt és önállóvá vált, ám a többi autokefál egyház által el nem ismert ukrán ortodoxok éppen Konstantinápoly fennhatósága alá tértek vissza. Aztán ott volt az Újév, amely még a szovjet időkből maradt az ajándékozás napjává, majd jött az ortodox karácsony, végül a régi Újév. Alighanem sokan gondolták úgy, hogy ennyi pihenő kell a választások nehéz éve előtt.

Mert Ukrajna az idén előbb elnököt, majd parlamentet választ. Az államfőt március 31-én, pontosabban a biztosra vehető második fordulóban április 21-én. Aztán jön egy kis szusszanás, a nyári szünet, majd ősszel a parlamenti választás. Így aztán ezt az évet e két megméretés teljesen elviszi. Más szavakkal, az ország politikai értelemben helyben jár, ám ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy a közélet unalomba fullad. Sőt! Hivatalosan csak december 31-én kezdődött a kampány, ám már lényegében ennek részeként megalakult a nemzeti egyház, a kercsi szorosban lezajlott incidenst pedig a hadiállapot bevezetése követte. S ne legyen kétségünk afelől, hogy meglepetések, provokációk, botrányok sorával szembesülünk még az idén. Már csak azért is, mert a jelenlegi az országot irányító elit megítélése finoman szólva sem egyértelmű.

„Konkrétan, a többség többet várt Petro Porosenko államfőtől és pártjától. Éppen ezért az elnök nem építheti újraválasztását az elért eredményekre”

Az ország ugyan nyugati irányba fordult, ám a gazdasági és szociális helyzet katasztrofális, a korrupció talán nagyobb, mint 2014 előtt volt. Porosenko ezért sikerként mindenek előtt a Nyugat támogatását hangsúlyozza, a problémákért pedig Oroszországot hibáztatja. A recept tehát egyszerű, fel kell ébreszteni a nemzeti büszkeséget, s konfliktusok, akár provokációk árán is erősíteni a megtámadott erőd képét, gerjeszteni a nacionalista hangulatot. Az elsőt szolgálta az év végén a nemzeti egyház megalapítása, míg a másodikat a kercsi incidens. Az ellenségképet erősíti emellett a Magyarországgal folyó vita is.

 S a konfrontáció keresésére alapozott, a nemzeti érzelmeket felkorbácsoló, a „Hadsereg, nyelv és hit”, háromszavas kampányszlogennel megjelenített taktika a kampány kezdetén működni látszott. Porosenko népszerűsége elindult felfelé. A december végi állást tükröző, az Ilka Kucseriváról elnevezett Demokratikus kezdeményezés Alapítvány és a Razumkov Központ közösen végzett közvélemény-kutatása alapján támogatottsága 13,8 százalékos. A legnépszerűbb 16,1 százalékkal továbbra is Julija Timosenko. A komikus Volodimir Zelenszkij 8,8 százalékkal visszacsúszott a harmadik helyre, őt követi az oroszpárti erők egyik jelöltje Jurij Bojko 8,4, a radikális párt vezetője Oleh Ljasko 6,9 és a volt védelmi miniszter Anatolij Gricenko 6,8 százalékkal.

Aztán jöttek az ünnepek, s visszaállt a régi támogatottság. A Szociális Monitoring felmérése alapján Timosenko az egész népesség körében 13,4, míg a biztos választók között 18,6 százalékkal továbbra is vezet, Porosenko azonban 7,7, illetve 10,7 százalékos népszerűséggel visszacsúszott oda, ahol ősszel volt, az ötödik helyre. Éppen ezért szinte biztosak lehetünk benne, hogy a választásokig még tartogat érdekes, így a kercsi provokációhoz hasonló húzásokat. Visszajött a második helyre az indulását az óév utolsó perceiben az 1+1 csatorna szilveszteri műsorában bejelentő Zelenszkij 10,8, illetve 15 százalékkal. Őt követi Bojko 8,5, illetve 11,8 százalékkal és Gricenko 8,1, illetve 11,2 százalékkal. Rossz jel Porosenkónak, hogy 51,9 százalékkal ő vezeti a leginkább elutasított jelöltek rangsorát Timosenko (28,9 százalék) előtt.

„Érdekesség, hogy több felmérés alapján Zelenszkij a második fordulóban mind Timosenkóval, mind pedig Porosenkóval szemben esélyesebb lenne”

Ő jeleníti meg ugyanis az új arcra váró társadalom szemében a hagyományos elittel szembeni bizalmatlanságot. Persze, nem Ukrajnában lennénk, ha kihagynánk az esélylatolgatásból az oligarchák akaratát. A jelenleg magát Izraelben meghúzó Ihor Kolomojszkij például mindent bevet annak érdekében, hogy ne Porosenko legyen az elnök. Éppen ezért támogatja Timosenkót és Zelenszkijt is. A showman csatornájának, az 1+1-nek a sztárja, de nagy kérdés, hogy egy második körös Timosenko-Zelenszkij csatában Kolomojszkij ki mellé állna. Porosenko addig is mindent bevet majd, hogy bejusson a második fordulóba, ott ugyanis már igencsak megnövekedne az esélye. Így aztán március végéig aligha fogunk unatkozni. A végeredményt pedig már csak azért sem lehet jelenleg megjósolni, mert a felmérések alapján az ukránok nagyjából 78 százaléka biztosra veszi, hogy elmegy szavazni, a megkérdezettek mintegy 40 százaléka azonban nem tudja, hogy kire adja majd a voksát.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Messze ér Kijev keze

    2026. febr. 7.
    Újabb magas rangú orosz katonatiszt ellen követtek el merényletet Moszkvában. Az ismeretlen támadó több lövést adott le Vlagyimir Alekszejev...

    Ne legyen Ukrajna az Európai Unió végzete!

    2026. febr. 7.
    Ha az Európai Unió nem tud időben leszállni az ukrán vonatról, akkor saját alapelveit és elemi érdekeit adja fel egy átalakuló világban. Az ...

    A rakéta reneszánsz

    2026. jan. 27.
    Van az orosz-ukrán háborúnak egy olyan aspektusa, amely ugyan időről időre előkerül, mégsem esik elég szó róla. Ez pedig a hátországok ellen...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK