A Fekete-tenger partján fekvő Szocsi Moszkva és Szentpétervár mellett egyre inkább Oroszország egyik arcává válik

Gyakran szerepel manapság a híradásokban a Fekete-tenger partján fekvő Szocsi. Nem véletlenül, hiszen Vlagyimir Putyin sokszor fogadja itt külföldi vendégeit. Azt is mondhatnánk, hogy a népszerű üdülőhely májustól októberig Oroszország politikai központja, ahogy mondani szokták, nyári fővárosa.

Amikor már a harmadik, több kilométer hosszú alagúton halad át a biliárdasztal simaságú úton az autónk, eszembe jut, hogy a szocsi olimpia előtt a világsajtó központi témája volt az orosz korrupció. S valóban, a világnak ezen részét az átlagnál jobban mérgezi ez a métely, ám az is tény, hogy Oroszország változik, épül-szépül, s mint Szocsi példája is mutatja, ha nekidurálja magát, akkor nagy dolgokra képes.

„A szovjet időkben szocializálódott utazó elismeréssel konstatálhatja, hogy nem csupán Moszkva vált 21. századi metropolisszá, Szentpétervár újult meg látványosan, de óriási változáson ment át Kazany, Jekatyerinburg, Vlagyivosztok vagy éppen Szocsi is”

Az orosz hatalom ugyanis tudatosan épít fel egy-egy esemény kapcsán Moszkva mellé egész régiókat húzó központokat. Az útban a város feletti hegyek felé több tíz kilométer hosszan épített támfalakat látva elismerően állapítom meg azt is, hogy tényleg nem sajnálták a pénzt az infrastruktúrára.

Modernizálták a belváros elektromos-és csatornahálózatát, felújítottak 367,3 kilométer utat és 201 kilométer vasutat, bővítették a kikötőt és új leszállópályát, modern terminált építettek az adleri repülőtéren. Igazi 21. századi gyöngyszemet varázsoltak a mindig is vonzó, ám a mostani előtt utoljára a múlt század ’50-es éveiben megújult Szocsiból, amely ma Moszkva és Szentpétervár mellé felnőve egyre inkább Oroszország egyik arcává válik. Olyannyira, hogy egyesek már egyenesen a harmadik fővárosként emlegetik. Tény, hogy a kivételes adottságokkal bíró üdülőhely a putyini Oroszország egyik büszkesége, ahol nemcsak téli olimpiát rendeztek, de 2014 óta már Forma-1-es futamot is tartanak. Emellett Szocsi egyre több neves világverseny helyszíne, s a kibővítés után nemrég átadott Fist Stadion az egyik házigazdája volt előbb foci Konföderációs Kupának, majd idén a világbajnokságnak.  S bár a sportlétesítmények kihasználtságával – mint szinte minden olimpiai városban – ennek ellenére akadnak még gondok, a szállodák nem állnak üresen. Szocsiban tudatosan fejlesztik a konferencia turizmust, így a Poljana 1389 hotel például immár negyedik éve a Valdaj Klub éves találkozóinak állandó helyszíne.

„A minden igényt kielégítő komplexumban egyébként a nyári és a téli szezon közti rövid időszak kivételével január végéig szinte már minden hely foglalt. Az oroszok ugyanis újra felfedezik Szocsit, amiben paradox módon éppen a rubel árfolyamának megzuhanása segít nagyon sokat”

A legkedveltebb oroszországi helyeknek kimondottan jól jött az is, hogy előbb Egyiptom és Törökország, majd a pandémia miatt szinte az egész világ egy időre bezárult az utazni vágyók előtt. A krasznodari területen tavaly mintegy 14 millióan fordultak meg, a török utak újraindulásával azonban már az orosz turisztikai szakembereknek mindenekelőtt Szocsiban kell elgondolkodniuk azon, hogy ne csak a prémium kategóriában kínáljanak programokat és szállásokat, hanem a széles tömegek számára is, javítani kell a kiszolgálás minőségén és az ár érték arányon.

A megújult város azonban egyre inkább megtelik élettel, az átlagembernek is mind elérhetőbbek a pihenőközpontok, a szanatóriumok. Amikor kilépek a Krasznaja Poljanán (Vörös Tisztás) 1389 méter magasságban fekvő hotel teraszára, megértem azt is, miért tölti itt előszeretettel az idejét maga az elnök is. De volt itt nyaralója Sztálinnak is, s szívesen vett vízkúrákat a volt Szovjetunió egykori legnagyobb tengerparti gyógyüdülő városában Brezsnyev.

„Festői táj tárul elém, előttem a háromezer méteres hófödte hegycsúcsok, keletre a Kaukázus fő vonulata, alattunk pedig 60 kilométerre a város, a tengerparton pálmafákkal, hiszen az idő még október végén és februárban is 20 fok körüli”

Partját a Kaukázus hegyei védik a beáramló északi szelektől, így Szocsi Oroszország legdélibb, egyúttal a világ legészakibb szubtrópusi  városa, amely a tenger vize mellett még több mint ötven, a hegyekből érkező gyógyforrással – kénhidrogénes forrásait vérszegénység, ideg-, és bőrbetegségek, ízületi bántalmak kezelésére javallják – rendelkezik. Szocsi sajátossága még, hogy a Fekete-tenger partján 145 kilométer hosszan terül el, így Honolulu után a világ második leghosszabb városa.

                                                                                                              *

Kaukázusi Riviéra. Szocsi nemcsak Vlagyimir Putyin, de az orosz celebek egyik kedvenc helye is, így azt gondolhatnánk, hogy az orosz Riviérán az árak megfizethetetlenek. Nos, ez nem így van. A szállodák a nyári szezon előtt összességében közel 50 százalékos töltöttséggel működnek, az olcsóbb helyeken azonban hamar elkelnek a szobák. Háromcsillagos hotelben akár közel a tengerparthoz is lehet akár már 10 ezer forintos áron is helyet találni, de inkább érdemes legalább15 ezer forintot számolni a szállásra, amely a reggelit is magában foglalja. A négycsillagos szállodák ára egy éjszakára átlagosan 25 ezer forint vagy több, míg a hegyekben fekvő, minden igényt kielégítő, nagyon keresett luxushotelben, a Poljana 1389-ben most félpanzióval 30 ezer forintért lehet szobát foglalni. Ha éppen van szabad. A helyi közlekedés és az étkezés olcsónak mondható, de az árszínvonal a moszkvaihoz mérhető, így a budapesti fölött van, csúcsidőszakban pedig érezhetően még feljebb csúszik. Egy kaukázusi hinkalit, azaz óriásgombócot egy ezresért lehet kapni, a kebabtál teával és süteménnyel ennek két és félszerese. Egy napot tehát összességében 20-25 ezer forintból meg lehet úszni. Mindehhez jön természetesen még az utazás. A legcélszerűbb Aeroflottal repülni, s a jegy ára moszkvai átszállással 120 ezer forint körül van. Szocsiban egy hetet eltölteni tehát drágább, mint Horvátországban, az élmény azonban egyértelműen maradandóbb.